Online Európa-napi fesztiválunkra több különleges programmal készülünk, de talán az egyik legizgalmasabb, hogy – először az Európa Pont történetében – közös EU-s sütésre invitálunk benneteket! Ebben a hazai gasztrovilág egyik legsokoldalúbb szereplője, a Chili és Vanília blog sokszakácskönyves megalkotója, Mautner Zsófi lesz segítségünkre. Nem is akármit, hanem az aktuális portugál elnökség apropóján egy nemzeti finomságot, a portugál kosárkát (pastel de nata vagy pastel de Belém) készíthetitek el vele. Ha szeretnétek Zsófival főzni, érdemes egy-két konyhai dolgot előkészíteni és pár hozzávalót beszerezni május 9-re!
Bár a tavasz kis késésben van itthon, lassan megjelenik a piacokon az idei, friss spárga. Az áprilisi zöld hónaphoz igazodva (egyetek szezonálisat!) mi is idényjellegű élelmiszerhez ajánlunk most receptet, ezúttal Németországból. Azon belül is a baden-württembergi „spárgaháromszögből”, Schwetzingenből, amelyet a spárga fővárosának is szoktak nevezni, és ahol már javában tart a Spargelzeit, a finom zöldség szezonja.
Minden országnak megvan az a süteménye, amelyet gyerekkora óta ismer és szeret, a családi recept generációkon keresztül öröklődik, szerte az országban cukrászdákban és boltokban is találkozhatunk vele, elkészítéséről sok ezer különböző recept létezik, de arról rendre heves viták bontakoznak ki. A horvátoknak az egyik ilyen a hatlapos, csokikrémes mađarica, azaz a „magyar lány”, amelyet itthon ugyan nem ismerünk, de magyar származására számos elképzelés létezik.
Házibulik, családi összejövetelek, konferenciák állandó résztvevője, és szinte minden disznóvágáson is találkozhatunk vele: a tepertővel zsírossá és így tartóssá tett pogácsa évszázadok óta nagy kedvenc Magyarországon. Ez volt az első magyar ételkülönlegesség, amelyet az EU felvett hagyományos különleges termékek (HKT) listájára, még 2013-ban. Ez a recept képviseli Magyarországot a tízéves szülinapunkra készített ingyenesen letölthető e-recepteskönyvünkben is.
Tíz éve, 2011 januárjában indult el az Európa Pont, az Európai Unió információs és kulturális központja Budapesten, az Európai Unió Házában. A kerek évfordulóra meglepetéssel, egy ingyenesen letölthető e-könyvvel készültünk a tagországok kedvenc nemzeti – esetenként uniós oltalommal is védett – ételeiből.
Írország legismertebb péksüteménye a szódás kenyér. Nevét az elkészítéséhez szükséges szódabikarbónáról kapta, ami a tészta lazítását szolgálja. Sem kovászt, sem élesztőt nem tesznek bele, így nem kell órákat pihentetni és hosszan dagasztani – sütéssel együtt egy óra alatt megvan. Az íreket eredetileg a kényszerűség vezette a szódakenyér felé, de mára nemzeti büszkeségük része. Mivel könnyű elkészíteni, a pandémia kényszerű karanténideje – és az élesztőínség – alatt világszerte sokmillióan megismerték és megszerették.
Ha bajor ételkülönlegességet kell mondani, valószínűleg a legtöbbeknek beugrik a perec (esetleg a fehérkolbász, az édesmustár vagy a húskenyér), de különleges, 19. század közepéig visszanyúló történetét talán kevesebben ismerik. A történetben a jónevű Anton Nepomuk Pfannenbrenner (tükörfordításban „Serpenyőégető”) mellett fontos szerepet játszanak dél-német kolostorok, imára kulcsolt kezek és egy véletlenségből ételkészítéshez használt lúgos tisztitószer. A hónap receptjeként ezúttal a „süssünk EUR-Lexből” rovatunkban az uniós oltalom alatt álló bajor perecet mutatjuk be, amellyel egyúttal a német soros elnökségtől is búcsúzunk.
Máltán nincsen karácsony Qagħaq tal-għasel nélkül. A fűszeres, édes-illatos krémmel töltött karika elkészítéséhez hagyományosan fekete melaszt használnak, ezt részben vagy akár teljesen az itthon könnyebben elérhető mézzel is helyettesíthetjük. Régebben csak a karácsonyi időszakban volt jellemző, de mára már a máltai mindennapok részévé vált. Szóval van gasztronómia a nyúlon túl is Máltán: mutatjuk, hogy az édesszájúaknak mit nem érdemes kihagyniuk a máltai konyhából karácsonykor – vagy bármikor.