Írország legismertebb péksüteménye a szódás kenyér. Nevét az elkészítéséhez szükséges szódabikarbónáról kapta, ami a tészta lazítását szolgálja. Sem kovászt, sem élesztőt nem tesznek bele, így nem kell órákat pihentetni és hosszan dagasztani – sütéssel együtt egy óra alatt megvan. Az íreket eredetileg a kényszerűség vezette a szódakenyér felé, de mára nemzeti büszkeségük része. Mivel könnyű elkészíteni, a pandémia kényszerű karanténideje – és az élesztőínség – alatt világszerte sokmillióan megismerték és megszerették.

Idén Rijeka mellett egy másik vízparti város, Galway viseli Európa kulturális fővárosi (EKF) címét. Írország negyedik legnagyobb városa az Atlanti-óceán partján fontos központja az ír hagyományoknak és az ír nyelvnek, ami nagy hangsúlyt kap a kulturális évad programjában is. A nyelv – migráció – táj témái hármas sorvezetőként vonulnak végig a programon. Ahogy azt az EKF egyik emblematikus képe, az esőre váró birka is mutatja: a város nem volt rest egy kicsit kifigurázni saját mindennapjait. Bár a koronavírus-járvány átírta a programokat, számos izgalmas kulturális projektnek adott és ad még otthont idén Galway. Ezekről mind szó lesz az Egy csésze Írország estünkön – amelyet a tervezett szigorító intézkedések miatt online tudtok követni.

Egy elnökségi logó megtervezése, illetve a végleges logó kiválasztása komoly feladatot jelent valamennyi EU-s elnökséget betöltő országnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen jelképpel azonosítják Európa-szerte az adott országot. A legtöbb tagállamban ezért hosszas folyamat során választják ki a nyertes logót, legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt verseny keretében.

Magyarország és a vele együtt elnökségi triót adó másik két tagállam, Belgium és Spanyolország a trió szoros együttműködését a logó azonosságában is ki akarta fejezni. Ezért a három ország közös pályázat keretében választotta ki a belga Antoine Durieux tervezte logót, amelyet kisebb változtatásokkal – a nemzeti színek variációival – másfél éven keresztül használtak a Tanács elnökségének jelképeként.

Ezt az egy esetet leszámítva, azonban a logók egy-egy országot képviselnek, Az alkotók a logót általában arra is felhasználják, hogy valamilyen nemzeti jellegzetességet, az ország számára fontos értéket is bemutassanak, persze a nemzeti lobogó színei mellett. Szlovéniánál például nemzeti jelképük, a Triglav hármas hegycsúcsa, Svédországnál pedig a környezettudatosság és az ország északi mivolta jelent meg – ezek az utalások hol egyértelműek, hol utalásszerűek. Az ír elnökségi logók elkészítésénél is törekedtek e nemzeti szimbolikára az alkotók. Az ország jelenleg hetedszerre vezeti az EU Tanácsát, és korábban már három másik logót is használt elnökségi féléve során. (Elnökségi logókat a kilencvenes évek második felétől kezdtek el használni a tagországok.)

Ha a nemzeti jelképekből indulunk ki, a címerben is szereplő kelta bárdok hárfája az ország egyik legfontosabb szimbóluma. Ezt használja az ír elnök, az ír kormány, számos nemzeti intézmény, és ezzel találkozunk az ír euróérmék hátoldalán is. Nem meglepő, hogy ezt a jelképet a korábbi, 1990-es és 2004-es elnökségi logókban is felhasználták.

Szintén fontos nemzeti jelkép a lóhere. A legenda szerint ezt Szent Patrik, Írország védőszentje használta a szentháromság metaforájaként. Ezt a vizuális elemet azonban az eddigi logók megalkotása során kihagyták a grafikusok (nem úgy például a nemzeti turisztikai hivatal), helyette inkább a tradicionális kelta spirális motívumokat helyezték előtérbe 1996-ban, és most, 2013-ban is. A mostani logó négy egymásba kapcsolódó „e” betűt formáz, amely utal az EU-ban szorosan együttműködő tagállamokra, a logó négy egysége pedig jelképezi azt a négy évtizedet, amelyet Írország az EU-ban eltöltött (az ország idén ünnepli csatlakozásának negyvenedik évfordulóját). A mostani logót négy, profi grafikus csapat által elkészített terv közül online szavazáson választották ki az írek.

Elnökségi logót választani egyáltalán nem egyszerű feladat – az alkotó mindig szeretne valami országra jellemzőt készíteni, amely különleges, ugyanakkor elkerüli a kliséket. Ha anno az alkotóknak csak magyar jelképekben kellett volna gondolkodniuk, akkor sem lettek volna könnyű helyzetben, bár Magyarország esetében a hagyományos nemzeti szimbólumok mellett lehet számolni a jelképes, ún. landmark épületekkel, amelyek Írország esetében talán kevésbé közismertek.

Nektek van kedvencetek a korábbi évekből?

Írország kis ország, közel ötmilliós lakossággal, viszonylag szűk felvevőpiaccal. Ugyanakkor lakossága – az ír nyelv mellett – angolul beszél, és világszerte több tízmillióra tehető azok száma, akik ír származásúnak vallják magukat. Ez jelentősen kiszélesíti az ír alkotók lehetőségeit, mind hatásukat, mind érvényesülési terepet tekintve: az Írországban játszódó vagy ír történetet feldolgozó filmekre szerte a világon nagyon sokan figyelnek.

Az ír filmművészet nem értelmezhető ezen összefüggések nélkül:  az túlságosan egybemosódik az angol-amerikai filmgyártással. Egy-egy ismert filmről, sokszor talán nem is tudjuk, hogy alkotói írek, . Ha az utóbbi pár évtized filmjeit nézzük, ilyen például a több Oscar-díjjal is kitüntetett Bal lábam (rendező: Jim Sheridan), a szintén Oscart kapott Síró játék (r.: Neil Jordan), vagy akár a pár évvel ezelőtti Erőszakik („In Bruges” - r.: Martin McDonagh), amelyeket mind ír rendező.

Mostani filmünk ezeknél még frissebb, egy 2011-es sikerfilmet vetítünk, A guardistát, amelyet Martin McDonagh testvére, John Michael McDonagh rendezett. Ők ketten az ír filmek legújabb generációjához tartoznak – ahogy az Erőszakik, mostani filmjük is a speciális ír humort képviseli, abból is a feketébbet. Várunk akkor is, ha  csak egy remek szórakoztató filmet szeretnél látni, de akit mélyebben érdekel az ír filmművészet, az ne hagyja ki a filmet követő beszélgetést Gyenge Zsolt filmkritikussal az ír moziról. Kiderül majd, hogy beszélhetünk-e általános jellemzőkről, az ír filmek esetében – milyen hatások jellemzik, és hogy áll ma az ír filmgyártás, és hogyan illeszthető az ír mozi történetébe a McDonaghék által képviselt vonal.

A vetítés 19 órától kezdődik, és – mint valamennyi programunk – ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! További részleteket az esemény Facebook oldalán találhattok. Gyertek! :-)