Az EU-ban sokszor elhangzik, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adják az „európai gazdaság gerincét”. Számos statisztika támasztja alá, hogy valóban a kisvállalkozások – akár egyéni vállalkozások, akár 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek – adnak munkát a legtöbb embernek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan tudnak érvényesülni, milyen támogatásokat kaphatnak Európa piacán.

Február 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

Hogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.

Talán a legtöbben programjaink miatt ismertek minket, így lehet, hogy csak munkaidő után jártatok még nálunk a Millenárison. Pedig érdemes hozzánk napközben is betérni, legalább öt okot is tudunk, amiért ez jó ötlet:

Először is: nálunk választ kaphattok uniós témájú kérdéseitekre: minden hétköznap 10 és 18 óra között tapasztalt szakértőink segítenek válaszaikkal és iránymutatásukkal, bármilyen EU-val kapcsolatos kérdésetek lenne. Mostanában a leggyakrabban a külföldi munkavállalásról és az ehhez kapcsolódó praktikus információkról faggatják tanácsadóinkat, de sokan érdeklődnek utazással, illetve EU-s támogatásokkal, vagy épp az Európai Bizottság, illetve a hazai Képviselet tevékenységével kapcsolatban is. Aki elveszne az EU-s információk labirintusában, nálunk pontos választ, vagy biztos kiindulási pontot kaphat, szóval ha kérdésetek van, gyertek el vele hozzánk! :-) (Ha személyesen nem tudtok eljönni, e-mailben is válaszolnak személyes kérdéseitekre tanácsadóink, írjatok az euinfo@eu.hu címre.) 

Másodszorra nemcsak szóbeli tájékoztatást kaphattok, de számos ingyenes kiadványt, brosúrát is megtaláltok nálunk szinte valamennyi EU-s témakörben, és a készlet folyamatosan bővül. Ha az EU-s továbbtanulási vagy ösztöndíj-lehetőségek érdekelnek, az egységes piac előnyeire lennél kíváncsi (akár mint utazni szerető uniós polgár, akár mint vállalkozó), ha csak a nyaraláshoz kellene biztos utazási információ, vagy valamilyen európai témájú gyerekkiadványt keresel – mind találsz hozzá nálunk hasznos, elvihető anyagokat. De ugyanígy a komolyabb szakpolitikai területekhez kapcsolódóan is találtok rövid, aktuális tájékoztató kiadványokat, amelyek tömören elmagyarázzák egy-egy terület legfontosabb szabályozásait és uniós lehetőségeinket.

Ha tanulmányaidhoz van szükséged segítségre, elméletibb kérésedben is tudunk segíteni. Tanácsadóink válaszai mellett nálunk egyedülállóan széleskörű EU-s szakkönyvtár is rendelkezésre áll, ahol közel kétezer európai, illetve EU-s kiadvány elérhető a helyszínen olvasásra. A folyamatosan bővülő könyvtárban szakkönyvek, az uniós intézmények kiadványai mellett többek között megtaláljátok az Európai Tükör és az Európai Unió Hivatalos Lapját is CD, illetve elektronikus formában, a könyvtár rendszerezett katalógusát bárhonnan böngészhetitek online. Ha EU-s témában írnátok szakdolgozatotokat, az Európa Pont ideális hely a kutatásokhoz is – az Európa Pont ingyenesen használható wifije az online kutatást is lehetővé teszi.

Végül: az Európa Pont gyermekbarát hely – amíg tanácsadóinkkal beszélgettek, kutattok, vagy csak megisztok egy kávét, a picik számára kialakított gyermeksarokban játékok várják a legkisebbeket.

Mindezek mellett futnak még nálunk EU-s tanórák is, amelyeken általános és középiskolás osztályokat látunk vendégül előre egyeztetett időpontban. Az órákra folyamatosan lehet jelentkezni, januárban még több osztályt tudunk fogadni (jelentkezés és további információ a tanórákról a képzésben együttműködő partnerünk honlapján található).

Tájékoztató tevékenységünkhöz kapcsolódik november végi fórumunk is, ahol a külföldi munkavállalással kapcsolatban tudhattok meg sok hasznos információt. A rendezvényen Londonban, Madridban, Brüsszelben (EP), Strasbourgban (Emberi Jogi Bíróság), Skóciában, Hollandiában és Németországban munkatapasztalatot szerzett vendégeink mesélnek majd élményeikről – elsősorban arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézniük kint; hogyan tudtak ügyeket intézni, beilleszkedni külföldön, illetve általánosan mi jellemző az adott ország munkaerő-piacára.

Reméljük, meggyőztünk benneteket, hogy érdemes hozzánk ellátogatni (címünk: Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35.) – akár erre az eseményre, akár más miatt jöttök, szeretettel várunk benneteket! :-)

Az egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…

A Kutatók Éjszakájának második előadásán újabb tippet kaptunk a sikerességhez: nem csak álmodozni érdemes (ahogy azt Mérő László tanácsolta), de hibázni is – a sikerhez ugyanis nem vezethet út hibák nélkül. Ezt a tanácsot már a legsikeresebb magyar startup cégek (Ustream és Prezi) képviselőitől kaptuk, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy jó ötletből világsiker.

A két világszerte elismert fejlesztés közül a Ustream olyan szolgáltatást hozott létre, amely segítségével egyszerre akár több százezer néző számára is közvetíthetünk élő videótartalmat az interneten. A Prezi pedig a szoftveres alapú prezentációk világát forgatta fel, fejlesztésük a korábbi kétdimenziós, dia-szerű előadást zoomolással, térbeli mozgással és dinamikus, izgalmas grafikákkal tette izgalmasabbá. A két fejlesztésben közös, hogy mindkettő egy-egy innovatív ötletre épülő, kis tőkebefektetéssel induló startupként indult. Mindkét cég továbbra is jelentős magyarországi bázissal működik, és képviselőik szerint bár forgalmukat tekintve már mindkettő nagy céggé nőtte ki magát, mégis máig sikerült megőrizniük a stratupos munkakörülményeket, lendületüket.

A sikeresség titkával kapcsolatban Fehér Gyula, a Ustream egyik alapítója kiemelte, hogy  fejlesztésük nemcsak annak újszerűsége miatt tarolhatott, de szerencséjük is volt („jó időben voltunk, jó helyen”). Mindezek mellett óriási kitartás, bizonyos fokú „bolondság” és persze naivitás is kellett ahhoz, hogy ne adják fel túlságosan hamar, már rögtön a kezdeti nehézségek után. Egy jó ötlethez a kezdetekben mindig nehéz támogatót találni, ezzel ők is megküzdöttek, de mint megjegyezte, ebben a tekintetben 2007-es indulásukhoz képest már sokkal jobb a helyzet Magyarországon, hiszen számos új lehetőség (pl. új kockázati tőkealapok, inkubátor-programok) nyílt meg az innovatív kezdő vállalatok támogatására.. Nagy kihívást jelent még szerinte a kezdő vállalatoknál az, hogy Magyarországon nincs olyan hagyománya az üzleti készségek egyetemi szintű fejlesztésének, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Itthon lehet valaki nagyon jó műszaki szakember, de az üzleti gondolkodást még külön meg kell tanulnia.

 A Prezi sikerében szintén kulcsszerepet játszott az amerikai jelenlét, fordulópontot jelentett az, mikor a TED alapítója felfigyelt a fejlesztésre – mondta Udvardy Dávid, a Prezi vezető dizájnere.  A Prezi ráadásul egy olyan területen hozott újítást, ahol jó húsz éve nem történt semmilyen jelentős változás – a diafilmes (ppt-s) stílus a Prezi megjelenéséig gyakorlatilag egyeduralkodó volt az előadások világában. A térbeli vizuális memóriát is használó, ezért a figyelmet jóval intenzívebben lekötni képes Prezi sikeréhez persze a „hipszter-effektus”, a zoomolás is jelentősen hozzájárult. A Prezi amerikai megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen egy olyan országban szerzett jelentős elismerést, ahol az előadásoknak, az „önmegjelenítésnek” egyébként is nagy hagyománya van. Udvardy Dávid szerint az is nagyon fontos tényező a cég sikerességében, hogy sikerült megőrizniük a kezdeti „startupos feelinget”, ahol a felelősség ugyan egyre nagyobb, de fontos, hogy mindig lehet hibázni, ugyanis csak kockáztatással lehet előbbre jutni, amiben mindig benne van a hibázás lehetősége is. 

A két előadó egyetértett abban, hogy egy jó ötleten alapuló vállalkozás beindításához, hatalmas bizalom szükséges – az újítások ötletgazdái ugyanis sokszor nem merik megmutatni a fejlesztésüket azoknak, akik például anyagiakkal támogathatnák a projekt beindulását. Félnek ugyanis attól, hogy ötletüket még azelőtt ellopják, hogy saját maguk üzletet csináltak volna belőle. Az előadók szerint viszont muszáj előre menni, és bizalommal fordulni az esetleges befektetőkhöz.

 A beszélgetésen még elhangzott, hogy az igazán nagy sikerek elsőre általában egyáltalán nem tűnnek jó ötletnek, de „talán van bennük valami”. Az egyértelműen jó ötleteket ugyanis már biztos feltalálta valaki, míg egy első hallásra furcsának tűnő ötlet lehet igazán nagy dobás, amire korábban nem gondolt senki. Erre példa a legutóbbi ifjúsági „Tudósolimpián” negyedik helyen végző Énekes Péter és Köpenczei Gergő ötlete is, akik szintén részt vettek a beszélgetésen. Ötletük egy kódolásnál korábban nem használt matematikai algoritmus használatával forradalmasíthatja a titkosítást és kódfejtést. A fiatal kutatók egyelőre leginkább tanulmányaikkal vannak elfoglalva, de drukkolunk, hogy ötletükkel hasonló sikereket érjenek el, mint a Prezi vagy a Ustream.

Képek forrása: Flickr / Európa Pont

Az Európa Bizottság nemrégiben kiterjesztette az Erasmus program tevékenységét, 2008-tól a program nemcsak a felsőoktatásban hallgatók mobilitását támogatja, de a fiatal vállalkozók külföldi tapasztalatszerzését is. Az elv és a program működése is hasonló a már jól ismert Erasmus programhoz, de itt a középpontban nem a formális tanulás, hanem az üzleti életben hasznosítható külföldi gyakorlatszerzés van.