Nemrég áttekintettük, hogyan alakultak a lakásárak az EU-ban 2010 óta, most nézzük meg, mennyire drágult – vagy épp lett olcsóbb – a lakásbérlés. A két lista hasonlít, de vannak érdekes különbségek – például abban is, hol szerepel Magyarország. Klikk a részletekért és az infografikáért!

A bőrünkön érezzük, hogy egyre nehezebb lakást vásárolni, és mindezt a statisztika is alátámasztja: az EU-ban egyetlen ország van, ahol nagyobb mértékben nőttek a lakásárak, mint Magyarországon. Hogy melyik ez az ország – illetve melyik az a kettő, ahol 2010 óta még csökkent is a lakóingatlanok átlagára –, az a blogposztból kiderül.

Egészségünk fenntartásának, az egészségügyi ellátás biztosításának egyik kulcstényezője, hogy képzett és motivált egészségügyi szakemberek álljanak rendelkezésre. Európában azonban elterjedt az a vélekedés, hogy nem megfelelő az ellátottság és/vagy rossz az elosztásuk. A WHO európai regionális igazgatója az európai orvosgárda elöregedése kapcsán egyenesen időzített bombáról beszélt. Megnéztük, mit mutatnak a számok.

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.

A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.

A megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a kiegyensúlyozottabb étrend hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Aki elég gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, az kevésbé hajlamos az elhízásra, és kutatások alapján esetükben számos betegség kockázata is kisebb. Ma nagyjából háromból két európai fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget – Magyarországon sajnos ez az arány jóval alacsonyabb.

Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.



Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A születéskor várható élettartam – amely az életminőség egyik legfontosabb mutatója – folyamatosan nő a tagállamokban, köztük Magyarországon is. Továbbra is jelentős eltérés viszont az egyes országok között – mi egyelőre sajnos öt évvel elmaradunk az uniós átlagtól. A különbség országon belül és a nemek között is fennáll: a nők átlagosan több mint 5 évvel tovább élnek Európában, mint a férfiak.