Egy 2023-ban 15 éves magyar fiatal arra számíthatott, hogy 37 évet tölt majd a munkaerőpiacon. Ez nagyjából az uniós átlagnak felel meg. De mit jelent ez pontosan, és mi van az átlagok mögött? A posztból és infografikánkból kiderül.

Az online vásárlás már sokaknak napi gyakorlat, a karácsony közeledtével pedig még jellemzőbb, hogy inkább elkerüljük a tömeget és otthonról, interneten szerezzük be, amire szükségünk van. Nézzük, mennyire elterjedt szokás az Európai Unió régióiban az online vásárlás – klikk a részletekért és az infografikáért!

Nemrég áttekintettük, hogyan alakultak a lakásárak az EU-ban 2010 óta, most nézzük meg, mennyire drágult – vagy épp lett olcsóbb – a lakásbérlés. A két lista hasonlít, de vannak érdekes különbségek – például abban is, hol szerepel Magyarország. Klikk a részletekért és az infografikáért!

A bőrünkön érezzük, hogy egyre nehezebb lakást vásárolni, és mindezt a statisztika is alátámasztja: az EU-ban egyetlen ország van, ahol nagyobb mértékben nőttek a lakásárak, mint Magyarországon. Hogy melyik ez az ország – illetve melyik az a kettő, ahol 2010 óta még csökkent is a lakóingatlanok átlagára –, az a blogposztból kiderül.

Egészségünk fenntartásának, az egészségügyi ellátás biztosításának egyik kulcstényezője, hogy képzett és motivált egészségügyi szakemberek álljanak rendelkezésre. Európában azonban elterjedt az a vélekedés, hogy nem megfelelő az ellátottság és/vagy rossz az elosztásuk. A WHO európai regionális igazgatója az európai orvosgárda elöregedése kapcsán egyenesen időzített bombáról beszélt. Megnéztük, mit mutatnak a számok.

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.

A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.

A megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a kiegyensúlyozottabb étrend hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Aki elég gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, az kevésbé hajlamos az elhízásra, és kutatások alapján esetükben számos betegség kockázata is kisebb. Ma nagyjából háromból két európai fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget – Magyarországon sajnos ez az arány jóval alacsonyabb.