Idén minden uniós országban elérhetővé válik majd az a digitális tárca (Digital Identity Wallet), amelyben lényegében minden digitális dokumentumunkat biztonságosan tárolhatjuk a személyitől kezdve a vonatjegyen és a bankkártyán keresztül az iskolai diplomáig, és azokat EU-szerte el is fogadják.

Jöhet az európai uniós digitális úti okmány, útlevelünk vagy személyink digitális változata. Nem lesz kötelező, de az utazást megkönnyíti és meggyorsítja, a határokat pedig biztonságosabbá teszi. A posztban infografikán is bemutatjuk, pontosan mit jelent ez és mikorra várható a bevezetése.

Hogyan demokratizálják az oktatást a digitális eszközök, és milyen hatással vannak a mentális egészségünkre? Hogy áll ebben Magyarország, és mit tanulhatunk Európában és az egész világon élenjáró finn oktatási rendszertől? Erről szerveztünk beszélgetést Jocó bácsival, a leghíresebb történelemtanárral, Dr. Vladár Zsuzsa egyetemi tanszékvezetővel, Halácsy Péterrel, a Budapest School és a a Prezi társalapítójával, emellett jó néhány finn és magyar digitális oktatási eszközt is megismerhettük. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve podcastunkon is meghallgatható.

Júniusban megszületett az uniós döntés: a mobileszközöket márkától függetlenül egységes, USB-C töltővel lehet majd feltölteni. Nincs több feleslegesen vásárolt telefontöltő, zsinórhalmaz a fiókban, és csökken az elektronikus hulladék is. Nézzük a részleteket!

Digitális évtized, átalakulás, 5G, a dolgok internete, big data, digitális egészségügy, oktatás és közigazgatás – fogalmak, amelyek meghatározzák a jövőnket, de már átszövik jelenünket is, és amelyekkel még nagyon sok feladatunk van. Az EU eltökélt szándéka, hogy ezt az évtizedet Európa digitális évtizedévé tegye, és a kontinens ezen a téren a világ élvonalába lépjen. Az EU „digitális iránytűje” kijelölte a 2030-ig teljesítendő célokat, és ezek megvalósulását nyomon is követi.  A tagállamok és az EU digitális fejlettségének alakulását évente frissített, komplex mutatóval méri.

Új időket élünk, amelyben az online jelenlét sokkal nagyobb szerepet játszik életünkben, mint akár csak egy évvel ezelőtt. A digitalizáció erősödésével rengeteg új eszköz került a kezünkbe. De mennyire tudjuk ezeket a modern megoldásokat használni? EU-s körkép a digitális írástudásról.

Adatagilis gazdaság, mesterségesintelligencia-rendszerek, európai nyílt tudományosadat-felhő, kvantuminformatika, európai adattér… ezek a kifejezések meglehetősen idegenül hangozhatnak, pedig az EU új digitális stratégiája mindenki életére hatással lesz rövid vagy hosszú távon. Röviden bemutatjuk, hogy a digitális fejlődés terén milyen fontos célokat tűzött ki maga elé Európa, és mi ennek a jelentősége.

Programozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nemcsak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel (és egy kicsit meg is értsük azt); de munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznos lehet. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai programozási hétnek (EU Code Week), amelynek programjaira a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várják.

Steve Jobsnak, az Apple alapítójának tulajdonítják a mondást, miszerint mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. Utódja, Tim Cook még ennél merészebb kijelentést tett nem olyan rég: szerinte a nyelvek tanulásánál is hasznosabb, ha valaki megtanul programozni: hiszen úgy közvetve – a kódok nyelvén – 7 milliárd emberrel tud kommunikálni. Ezért a közoktatásban ő mindenhol kötelezővé tenné a programozást. A digitális írástudás fontosságát mutatja, hogy ezt már számos európai ország meg is lépte a közelmúltban.

Az EU számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.

Egy hét a kódolásról és digitális fejlesztésekről

Az EU által kezdeményezett Európai programozási héten épp arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők (nemcsak fiatalok!) megismerjék, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életükre, és akár maguk is megtanuljanak egy kicsit kódolni. A kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, ahol az október 7. és 21. közötti „héten” 374 kapcsolódó programból választhatunk országszerte. Bár a program már fut, még így is bőven van miből válogatni. Budapesten például a robotprogramozástól a kriptográfián, a 3D nyomtatáson és játékfejlesztésen át egészen az érzelemfelismerő kreatív kódoló workshopig számtalan rendezvényhez lehet csatlakozni; a legegyszerűbb „gyere, ülj le, és megmutatom, hogyan kell kódolni” programok mellett (1), (2), (3), (4).  Emellett találtok csak a kódolás hetére elérhetővé tett programozási tananyagokat is például – ami online belépő lehet a kódolás világába.

A magyarországi programok között itt tudtok böngészni.

Kódoljatok! :-)



---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!