Ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani. Európai körkép az első gyerekek születésének időzítéséről.

A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.

Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.



Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Ahány ország, annyi szokás: ez olvasható ki az egyes tagállamokra jellemző, családi és együttélési modellekből, társadalmi szokásokból is. Hogy valaki mikor költözik el otthonról, mikor köti (első) házasságát, vagy mikor születik az első gyereke, azt rengeteg dolog befolyásolja. Fontosak a nemzeti és családi hagyományok, a látott minta, az anyagi helyzet, és természetesen nem kevésbé az egyén mentalitása és személyes sorsának alakulása.

Ezt vizsgáltuk meg most; kizárólag hivatalos, uniós vagy nemzetközi szervezetek által publikált statisztikák alapján, erről készítettük nektek egy átfogó infografikát, amiből nagyon sok érdekes dolog derül ki. Elsőre talán sokan gondolnák, hogy az élet jelentős mozzanatai kb. ebben a sorrendben követik egymást: megszületés, első intim együttlét, elköltözés a szülői házból, házasság, első gyerek megszületése, majd sok év után a halálozás. A statisztikákat megnézve azonban feltűnik, hogy a legtöbb esetben nem ez az átlagosnak vélt sorrend a jellemző. A legtöbb tagállamban például átlagosan később házasodnak a párok, minthogy az első gyermekük megszületik; sőt, több országban előfordul, hogy csak mindezek után következik a szülői ház elhagyása. Erre számos magyarázat létezik – például az a jelenség, hogy a modern társadalmakban egyre inkább kitolódik a házasság időpontja, vagy, hogy manapság rengeteg gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból.

Teljes megfejtést most nem adunk azonban az infografikához, de érdemes bogarászni: számos vélt és valós összefüggésre lehet rábukkanni. Véletlen lenne csak, hogy átlagosan a mediterrán országokban élnek a leghosszabb ideig az emberek, és ugyanitt hagyják el a legkésőbb a szülői házat a fiatalok? Sokan tudjuk, hogy az édesanyák főztjénél nincsen jobb a világon, de eszerint ez lehet a hosszú élet titka is…

Jó bogarászást (kattintásra megnő)! :-)