szaharov_cover_001.pngAz Európai Parlament emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díját tavaly a belarusz demokratikus ellenzék kapta. A jelenlegi belarusz helyzetről, és arról, hogyan jutott idáig az ország – Feledy Botond külpolitikai szakértő moderálásával – Sz. Bíró Zoltán történész és Takácsy Dorka külpolitikai szakértő beszélgetett az Európa Pontban. A teljes beszélgetés visszanézhető a posztban.

 

1 Vissza

szaharov.jpg

A korábbi évekhez hasonlóan az Európa Pont decemberi fókusztémája az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért kiosztott Szaharov-díj. Az Európai Parlament díját tavaly a belarusz demokratikus ellenzék kapta, rendezvényünkön erről Sz. Bíró Zoltán történész, Cseh Katalin EP-képviselő és Takácsy Dorka külpolitikai szakértő beszélget – a járványhelyzet miatt ezúttal online.

0 Vissza

szaharov_tohti_c.pngDecemberben adják át az Európai Parlament Szaharov-díját. Ehhez kapcsolódóan az emberi jogok világnapjára egy kerekasztal-beszélgetéssel készülünk, ahol szakértő vendégeinkkel a tavalyi kitüntetettről, Ilham Tohtiról és a kínai ujgur kisebbség helyzetéről, az alapjogok és emberi jogok EU-n belüli érvényesüléséről és az idén húszéves Alapjogi Chartáról is beszélgetünk. 2020-at egy csésze Portugáliával zárjuk – ennek dupla apropója, hogy idén Lisszabon viselte Európa zöld fővárosa címét, január 1-jétől pedig Portugália az Európa Unió Tanácsának elnöke.

0 Vissza

szencov_1.jpgAz emberi jogok tiszteletben tartása és védelme az EU egyik alapvető értéke, amelynek érvényesülését számos eszközzel védi és támogatja. Ehhez kapcsolódóan az Európai Parlament minden évben kitüntet az emberi jogok védelméért küzdő egy-egy aktivistát, elismerve ezzel erőfeszítéseiket és támogatva ügyüket. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a Riporterek határok nélkül, a 2014-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj, vagy az idei két Nobel-békedíjas: Denis Mukwege kongói orvos és Nádia Murád, a fegyveres konfliktusokat kísérő szexuális erőszak elleni fellépésükért.

0 Vissza

lamia1.pngAz Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.

szaharov_dij_2017_1.jpgAz emberi jogok védelme az EU egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését a közösség számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament 1988 óta jutalmazza a szabadságjogok védelmezőit a Szaharov-díjjal. A díjjal azoknak a kivételes személyiségeknek vagy csoportoknak a tevékenységét ismerik el, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díj egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és az emberi jogok megsértésére világszerte.

Az idei díjazottak: a Nemzetgyűlés és a Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) névsorában szereplő valamennyi politikai bebörtönzött

Az Európai Parlament döntése alapján 2017-ben a díjat a venezuelai demokratikus ellenzék és az ottani politikai foglyok kapják. Venezuelát az elmúlt években politikai válság uralja. A hatalmon lévő párt folyamatosan korlátozza a jogállamiságot és alkotmányosságot. A helyi Legfelsőbb Bíróság 2017 tavaszán alkotmányellenesnek nyilvánította a demokratikusan megválasztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt, a jogalkotási jogkört pedig átruházta magára. Ezzel súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A venezuelai biztonsági erők többször is brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben. Az ellenzéki tüntetéseken több mint húszan életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint számos személyt, ellenzéki vezetőt – köztük Leopoldo López ellenzéki vezetőt; Antonio Ledezmát, Alfredo Ramost (Iribarren) és Daniel Ceballost (San Cristobal), Caracas korábbi polgármestereit; Yon Goicoechea, Lorent Saleh, Alfredo Ramos és Andrea González ellenzéki politikusokat önkényesen letartóztattak. A politikai foglyok között spanyol állampolgárok is vannak. Az Európai Parlament és a Foro Penal Venezolano információi alapján 2017 eleje óta több mint 130 ellenzékit gyilkoltak meg, és több mint 600 személyt börtönöztek be önkényesen Venezuelában.

A Foro Penal Venezolano vezető emberi jogi szervezet Venezuelában, amely ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a rászorulóknak, akiket feltételezhetően önkényesen letartóztatnak, megkínoznak, vagy akikkel szemben a tiltakozó megmozdulások során ok nélkül erőszakot alkalmaznak.

A díj odaítélése

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerést. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

Andrej Dmitrijevics Szaharov

szaharov_dij_2017_2_1.jpgÉrdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek nevéhez a hidrogénbomba, az emberiség egyik legpusztítóbb fegyverének feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás azonban, ha tudjuk, hogy ugyanez a Szaharov volt az, aki már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov végzetes találmánya mellett az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek mellett, és a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov megalkuvást nem ismerő életútja vitathatatlanul a változások élesztője volt a Szovjetunióban – többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat. A döntőbizottság szavaival élve „az emberiség lelkiismeretének szóvivője volt”, és sem a súlyos fenyegetések, sem a száműzetés nem tudta megtörni ellenállását.


szaharov_dij_2017_3.jpg

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

wroclaw_1.jpgDecemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.


December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

december6.jpgAz Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

Másnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

december4.jpgDecember 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

1 Vissza

szaharov2016_1.jpgAz emberi jogok biztosítása és védelme az Európai Unió egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését az EU számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament minden évben kitüntet egy-egy olyan aktivistát – személyt, vagy szervezetet –, aki az emberi jogok védelméért küzd, elismerve ezzel erőfeszítéseit és támogatva ügyét. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár; a Szaharov-díj után a Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj; Denis Mukwege kongói orvos; vagy tavaly a bebörtönzött szaúdi blogger, Raíf Badavi. A díj elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségek jogainak védelmét, a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a demokrácia elmélyítését és a jogállamiság megvalósítását jutalmazza.

Érdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek a nevéhez a hidrogénbomba feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás, ha tudjuk, hogy Szaharov kutatói munkája mellett már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov nem pusztán a hazájában másként gondolkodók szabadon bocsátásáért küzdött, hanem a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként is él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek és emberi jogok védelme mellett. Többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat.

Az idei díjazottak: az IS rabszolgáiból nemzetközi jogi aktivisták

Az elismerést idén két iraki aktivista kapja, Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár. Ők az Iszlám Állam (IS) szexuális rabszolgatartásának túlélői, akik az IS nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők, valamint az Irakban élő jezidita vallási közösség szószólóivá váltak. Személyes történetük rávilágít arra, hogy milyen modernkori rabszolgaságot működtet az IS és milyen elképesztően embertelen és könyörtelen viszonyok közt kénytelenek élni az IS megszállása alatti területeken a helyi lakosok. Adzsi Bassár és Murád szülőfaluját még 2014 augusztusában támadta meg az IS, ahol minden férfit és idősebb nőt lemészároltak, a fiatalabb nőket pedig elhurcolták, majd szexrabszolgaként használták és adták-vették őket.

Murádnak 2014 novemberében sikerült egy észak-iraki menekülttáborba szöknie, ahonnan később Németországba került. 2015 decemberében Murád saját tapasztalatairól szóló, nagy hatású beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, a szervezet embercsempészettel foglalkozó ülésén. Idén szeptemberben az UNODC (Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala) emberkereskedelem túlélőinek méltóságáért tevékenykedő első jószolgálati nagykövetévé választották. Murád nemzetközi támogató kezdeményezésekben vesz részt annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozatainak szenvedéseire, a TIME magazin 2016 egyik legbefolyásosabb emberének választotta. (A képen Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral.)

szaharov2016_3.jpgAdzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt áprilisban családja segítségével – akik helyi csempészeket béreltek fel – végül sikerült elmenekülnie. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig megsebesítette, és majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsával kapcsolatos figyelemfelhívással foglalkozik, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket.


Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerés. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

A képek forrása az Európai Parlament honlapja, a borítóképet Ali Farzat, korábbi Szaharov-díjas író, grafikus készítette.

2 Vissza
süti beállítások módosítása