Ez a hagyományos görög étel spenótból, rizsből, hagymából, fokhagymából és különféle fűszerekből áll. Végtelenül egyszerűen és gyorsan elkészíthető, kiadós, ráadásul tele van tápanyagokkal és remek ízekkel.

Idén – Veszprém és Temesvár mellett – Európa harmadik kulturális fővárosa a görögországi Elefszína. Egy csésze Európa sorozatunkban bővebben is megismerhettük a várost és az idei programokat.

Ebben a tikkasztó hőségben jólesik valami frissítő, és az sem baj, ha nagyon egyszerű elkészíteni – érdemes kipróbálni a görögök egyik kedvelt édes-sós nyári salátáját, két igazán görög főszereplővel: görögdinnyével és feta sajttal. Elsőre talán szokatlannak tűnik az ízkombináció, de mindenképp érdemes egy próbát tenni vele, mennyei! ;) 

Egészen augusztusig tart a zöldbab szezonja – próbáljatok ki egy végtelenül egyszerű és könnyű hús- és tejtermékmentes fogást, a görög zöldbabragut!

Még javában tombol a cukkiniszezon: ez a viszonylag igénytelen és nem túl domináns ízű zöldség nagyon sokak kertjében állandó vendég. Aki már kísérletezett vele, tudja: amikor beérik, igen bőven terem, és ember legyen a talpán, aki a képes hozzá megfelelő számú kreatív receptet találni. Akár saját kertből, akár máshonnan teszünk rá szert, remek választás ez a nagyon könnyen elkészíthető, autentikus, fetával megbolondított görög étel. A tökéletes, kívül ropogós, belül omlós, fűszeres zöldséglepényhez csak néhány apró trükköt érdemes ismerni.

Aki már beült Görögországban egy tavernába, vagy járt itthon görög étteremben vagy giroszosnál, biztosan ismeri a tipikus, elsősorban ünnepi, padlizsános ételt, a muszakát. A muszaka nagyjából annyira hozzátartozik Görögországhoz – vagy a görög klisékhez –, mint a szirtaki, az ouzo, az ókori istenek vagy az olimpia. Hozzávalói mind beszerezhetők Magyarországon is, az elkészítése pedig nem túl bonyolult (ám kétségtelenül időigényes), így érdemes mondjuk egy hétvégi ebédként kipróbálni – mutatjuk az autentikus muszaka receptjét! :-)

Évtizedes hagyomány, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő állam logót és hozzá kapcsolódó vizuális identitást választ. Ez végigkíséri az elnökségi félév hivatalos kommunikációját, ez jelenik majd meg a hat hónap során valamennyi elnökségi kiadványon, és többek között a Tanács brüsszeli központi épületére, a Justus Lipsiusra is felkerül. A logó hivatott szimbolizálni az elnökséget adó országot, az ország számára fontos értékeket, vagy a félév legfontosabb célkitűzéseit, üzeneteit. Sok esetben köszönnek vissza a nemzeti lobogó színei vagy egyéb nemzeti jelképek: Szlovéniánál például a Triglav hármas hegycsúcsa, a korábbi ír elnökségi logókban pedig a hárfa vagy a kelta spirális motívumok.

Görögországnál sincs ez másképp: a logó egy hajót ábrázol, amely dagadó vitorlákkal tart egy irányba, a kék tenger felszínén. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint letisztult, mégis kifejező, egyúttal görögös szimbólumot kerestek az elnökségnek. A logón megjelenő vitorlás az Európai Unió stilizált kezdőbetűiből áll össze. Az alkotók szándéka szerint ez a félkör alakú forma egyben az EU közös alapjának tekintett demokráciára utal (felidéződik általa a parlament vagy egy görög színház), és utal a közös kulturális örökségre is, amelyben persze kitüntetett szerepe volt a görög művészeteknek és a demokráciának. A logó fontos eleme a kék tenger, amely a görög identitás egyik meghatározó tényezője, egyben az európai országok összekötője – erre a görög elnökség programjában komoly hangsúlyt fektet.

A hajó szimbólumként felfedezést, átmenetet, mozgást fejez ki. Az elnökség hivatalos kommunikációja alapján a hajó egyben a kommunikáció és egység szimbóluma, amely utal az európai országok közös útkeresésére, és arra, hogy „Európa közös küldetésünk, és utazásunk, és csak egyesülve hajózhatunk tovább”, amely rövidítve az elnökség mottójában is megjelenik: „Európa a közös küldetésünk”.

Bár a logó kiválasztásakor bevett gyakorlat a pályáztatás – a legtöbb tagállamban legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt versenyen választják ki a nyertes logót –, a görög elnökség azonban nem így járt el. Az elnökség a számos díjjal kitüntetett tesszaloniki Beetroot ügynökséget kérte fel a feladatra, amely a megszokottnál olcsóbban, 12 ezer euróért készítette el az elnökség vizuális identitását. Athén egyébként 50 millió euróban maximalizálta az félév megszervezéséhez kapcsolatos kiadásokat – ez kiugróan alacsony a korábbi elnökségekkel összevetve.

Nézzétek meg a logót bemutató kisvideót, amelyben elhangzanak az elnökség legfontosabb üzenetei:

Nektek hogy tetszik? Mit gondoltok a logóról, összevetve Athén legutolsó, 2003-as elnökségi logójával?