elef1.jpgIdén – Veszprém és Temesvár mellett – Európa harmadik kulturális fővárosa a görögországi Elefszína. Egy csésze Európa sorozatunkban bővebben is megismerhettük a várost és az idei programokat.

0 Vissza

feta_1.pngEbben a tikkasztó hőségben jólesik valami frissítő, és az sem baj, ha nagyon egyszerű elkészíteni – érdemes kipróbálni a görögök egyik kedvelt édes-sós nyári salátáját, két igazán görög főszereplővel: görögdinnyével és feta sajttal. Elsőre talán szokatlannak tűnik az ízkombináció, de mindenképp érdemes egy próbát tenni vele, mennyei! ;) 

0 Vissza

green-beans.jpgEgészen augusztusig tart a zöldbab szezonja – próbáljatok ki egy végtelenül egyszerű és könnyű hús- és tejtermékmentes fogást, a görög zöldbabragut!

2 Vissza

gr_cover.pngMég javában tombol a cukkiniszezon: ez a viszonylag igénytelen és nem túl domináns ízű zöldség nagyon sokak kertjében állandó vendég. Aki már kísérletezett vele, tudja: amikor beérik, igen bőven terem, és ember legyen a talpán, aki a képes hozzá megfelelő számú kreatív receptet találni. Akár saját kertből, akár máshonnan teszünk rá szert, remek választás ez a nagyon könnyen elkészíthető, autentikus, fetával megbolondított görög étel. A tökéletes, kívül ropogós, belül omlós, fűszeres zöldséglepényhez csak néhány apró trükköt érdemes ismerni.

0 Vissza

moussaka-with-aubergine.jpgAki már beült Görögországban egy tavernába, vagy járt itthon görög étteremben vagy giroszosnál, biztosan ismeri a tipikus, elsősorban ünnepi, padlizsános ételt, a muszakát. A muszaka nagyjából annyira hozzátartozik Görögországhoz – vagy a görög klisékhez –, mint a szirtaki, az ouzo, az ókori istenek vagy az olimpia. Hozzávalói mind beszerezhetők Magyarországon is, az elkészítése pedig nem túl bonyolult (ám kétségtelenül időigényes), így érdemes mondjuk egy hétvégi ebédként kipróbálni – mutatjuk az autentikus muszaka receptjét! :-)

Az étel pontos eredetét a homály fedi. Az biztos, hogy a Balkánon és a Földközi-tenger partjainál évszázadok óta készítenek a muszakához hasonló, bárányhúst zöldségekkel vegyítő fogásokat. A padlizsán maga is valószínűleg arab közvetítéssel, a középkorban került Görögországba, ókori leírás nem ismert róla. Egy 13. századi arab szakácskönyvben felbukkan egy hasonló étel magmuma vagy muszakkan néven, a libanoni és a palesztin konyhában pedig szintén létezik muszaka(n) néven csirkehússal, illetve hús nélkül készült egytálétel. A görög verziót feltételezhetően először a görög nemzeti konyha írásbeli atyjának tekinthető Nikolaosz Tszelementesz vetette papírra híres szakácskönyvében, aki Bécsben és az Egyesült Államokban is dolgozott szakácsként. A „görög Horváth Ilona” 1920-ban kiadott könyve a mai napig nem hiányozhat a görög háztartásokból, amelyben útmutatót ad a hagyományos görög ételek és az arra befolyással rendelkező egyéb – különösen a francia, olasz és amerikai – konyhák receptjeihez. Így kerülhetett be a muszaka receptjébe a 20. században elterjedt besamel, amely nélkül ma elképzelhetetlen a tipikus görög muszaka.

Receptünkhöz az Európai Bizottság Európa ízei: Kulináris utazás: 27 recepttel Európán keresztül kiadványában foglaltakat használtuk fel. Természetesen ahány tájegység, annyi eltérő szokás, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is – a muszakának létezik pl. török, balkáni és egyiptomi variánsa is. 

mous.PNG

Hozzávalók (4 személyre):

- 1 kg padlizsán
- 1 nagy fej hagyma
- 50 dkg darált bárányhús
- 1 pohár fehérbor
- 5-6 friss paradicsom
- 7,5 dl besamelmártás
- 2 tojássárgája
- extra szűz olívaolaj
- 10 dkg reszelt ementáli sajt
- vaj
- só, bors

Elkészítés

Vágjuk a padlizsánt vékony szeletekre, sózzuk, borsozzuk, majd hagyjuk állni egy órát.
Pirítsuk meg a hagymát egy kevés olívaolajon, majd keverjük hozzá a darált húst.
Adjuk hozzá a paradicsom kockára vágott húsát, valamint fehérbort. Sózzuk és borsozzuk. Főzzük lassú tűzön, fedő alatt kb. 45 percig.
Amíg fő a hús, öblítsük le és alaposan itassuk le a padlizsánkarikákat, majd nagyon forró olívaolajban süssük mindkét oldalukat barnára.
Vajazzuk ki egy hőálló tál alját és oldalát, majd rakjuk a tálba a padlizsánkarikák felét, erre tegyük rá a hús és paradicsom keverékét. Végül fedjük le egy réteg padlizsánnal.
A felvert tojássárgáját és a reszelt sajt kétharmadát adjuk hozzá a besamelmártáshoz. Öntsük ezt a keveréket a padlizsánra, majd szórjuk meg az egészet a maradék sajttal.
Süssük 180 °C-on kb. 45 percig, amíg meg nem pirul a teteje.

καλή όρεξη (kali orexi), azaz jó étvágyat! :-)

Képek forrása: Freepik, Flickr / jules; Kullez (CC BY 2.0 license)


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

Évtizedes hagyomány, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő állam logót és hozzá kapcsolódó vizuális identitást választ. Ez végigkíséri az elnökségi félév hivatalos kommunikációját, ez jelenik majd meg a hat hónap során valamennyi elnökségi kiadványon, és többek között a Tanács brüsszeli központi épületére, a Justus Lipsiusra is felkerül. A logó hivatott szimbolizálni az elnökséget adó országot, az ország számára fontos értékeket, vagy a félév legfontosabb célkitűzéseit, üzeneteit. Sok esetben köszönnek vissza a nemzeti lobogó színei vagy egyéb nemzeti jelképek: Szlovéniánál például a Triglav hármas hegycsúcsa, a korábbi ír elnökségi logókban pedig a hárfa vagy a kelta spirális motívumok.

Görögországnál sincs ez másképp: a logó egy hajót ábrázol, amely dagadó vitorlákkal tart egy irányba, a kék tenger felszínén. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint letisztult, mégis kifejező, egyúttal görögös szimbólumot kerestek az elnökségnek. A logón megjelenő vitorlás az Európai Unió stilizált kezdőbetűiből áll össze. Az alkotók szándéka szerint ez a félkör alakú forma egyben az EU közös alapjának tekintett demokráciára utal (felidéződik általa a parlament vagy egy görög színház), és utal a közös kulturális örökségre is, amelyben persze kitüntetett szerepe volt a görög művészeteknek és a demokráciának. A logó fontos eleme a kék tenger, amely a görög identitás egyik meghatározó tényezője, egyben az európai országok összekötője – erre a görög elnökség programjában komoly hangsúlyt fektet.

log1.jpgA hajó szimbólumként felfedezést, átmenetet, mozgást fejez ki. Az elnökség hivatalos kommunikációja alapján a hajó egyben a kommunikáció és egység szimbóluma, amely utal az európai országok közös útkeresésére, és arra, hogy „Európa közös küldetésünk, és utazásunk, és csak egyesülve hajózhatunk tovább”, amely rövidítve az elnökség mottójában is megjelenik: „Európa a közös küldetésünk”.

Bár a logó kiválasztásakor bevett gyakorlat a pályáztatás – a legtöbb tagállamban legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt versenyen választják ki a nyertes logót –, a görög elnökség azonban nem így járt el. Az elnökség a számos díjjal kitüntetett tesszaloniki Beetroot ügynökséget kérte fel a feladatra, amely a megszokottnál olcsóbban, 12 ezer euróért készítette el az elnökség vizuális identitását. Athén egyébként 50 millió euróban maximalizálta az félév megszervezéséhez kapcsolatos kiadásokat – ez kiugróan alacsony a korábbi elnökségekkel összevetve.

Nézzétek meg a logót bemutató kisvideót, amelyben elhangzanak az elnökség legfontosabb üzenetei:

 

 



Nektek hogy tetszik? Mit gondoltok a logóról, összevetve Athén legutolsó, 2003-as elnökségi logójával?

log_old.png


log_new.jpg

0 Vissza
süti beállítások módosítása