Az orosz-ukrán háború közvetlenül vagy közvetve rengeteg negatív következménnyel jár az egész kontinens és az EU számára. Ilyen következmény az Oroszország felől kiszámíthatatlanul érkező gáz, illetve annak ára. A tagállamok igyekeznek felkészülni a közelgő télre, a tagállami gáztárolók már átlagosan több mint 95%-ig fel vannak töltve – hogy ez mit ér, annak országonként változik a jelentősége. November eleji pillanatkép a készülődésről.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának következményeképpen bizonytalanná váltak a gázszállítások és jelentősen emelkedtek az energiaárak. A kormányok, a lakosság és a magánszektor – sokszor a kormányok ösztönzésére – emiatt Európa-szerte takarékossági intézkedésekkel készül a téli hónapokra.

Február 24-e óta zajlik az Ukrajna elleni orosz invázió. Mi vezetett idáig és mi lehet a háború kimenetele? Milyen nagyhatalmi érdekek befolyásolják ezt és mi lehet az Európai Unió lehetséges válasza? Minderről Feledy Botond politológus, külpolitikai szakértő, Krámer Dániel, az Európai Bizottság ukrajnai delegációjának kereskedelmi attaséja és Sz. Bíró Zoltán ruszista, történész beszélgetett Szűcs Anitával az Európa Pontban. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve a közelmúltban indított podcast-csatornánkon meg is hallgatható.

Oroszország 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen. Az EU tagállamai egyöntetűen elítélik az orosz agressziót, és a közösség azóta számos módon kifejezi szolidaritását és nyújt támogatást Ukrajnának. Az EU egy sor szankciót is bevezetett Oroszországgal szemben, amelyek legfontosabb célja, hogy megbénítsák az orosz gazdaságot és aláássák a Kreml képességét a háború finanszírozására. Az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre is megvan az EU válasza: ez a REPowerEU.

2022. február végén Oroszország visszahozta a háborút Európába, miután megtámadta Ukrajnát. Azóta az emberiség legrosszabb pillanatainak lehettünk tanúi. A második világháború óta Európában kialakult legnagyobb menekültválságban már több mint 11,7 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni, ebből több mint 4,9 millióan a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekültek. Az EU és lakossága egységesen kiáll Oroszország jogosulatlan inváziójával szemben, és számtalan módon mutatta ki szolidaritását Ukrajnával és az ukrán néppel.

Oroszország már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása és az Ukrajna elleni katonai agresszió óta folyamatos, összehangolt, államilag irányított dezinformációs kampányt folytat a közvélemény befolyásolására. Az Oroszország és Ukrajna viszonyáról, az ukrán és orosz politikáról szóló valótlan állítások – amelyek célja, hogy megmagyarázzák és elfogadhatóvá tegyék Oroszország agresszióját – néhány magyarországi médiumban és közösségi oldalon is megjelentek. Az alábbiakban az Európai Külügyi Szolgálat EUvsDisinfo nevű, az európai médiában megjelenő álhírek megalapozott cáfolatait gyűjtő oldalának anyagaiból válogattunk.

Kontinensünk történetét évszázadokon át meghatározták a háborúk, a legújabb kori történelemben viszont egészen 2022. február 24-ig elképzelhetetlennek tűnt, hogy Európában ismét háború induljon két nemzet között, de aznap megtörtént az elképzelhetetlen. Európának és a világ nemzeteinek békére van szüksége, mihamarabb. Mostani gyűjtésünkben európai művészek háborúellenes alkotásaiból válogattunk. Legyen béke!

A II. világháború után Hollandiában különleges mozgalom született. Tagjai kézzel készített, színes anyagokból összevarrt egyedi szoknyákban jelentek meg a legfontosabb nemzeti és családi ünnepnapokon. A „felszabadulási szoknya” hamar a holland újjáépítés és a nők ebben betöltött szerepének szimbóluma lett.