belga.jpg15 országból 69 kávézó szerepel az Európa Tanács történelmi kávézóit bemutató kulturális útvonalán. Posztunkban ajánlunk néhány érdekességet a listáról.

0 Vissza

park.jpegVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

hyde.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

buttes-chaumont-898675_960_720.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

tiergarten.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

retiro.PNG

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

villa-borghese-537944_960_720.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

dublin.PNG

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

guell.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

vondel.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

stock.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

margit.PNG

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Pixabay.com, El retiro park: Flickr / manuel m. v.; Dublin: Flickr / wofusa; Margitsziget: Flickr: dia_n 

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

bp.PNGIsmét egy menő lista, amiről nem lehetett lehagyni Budapestet: ezúttal nem Európa legmenőbb bárja, a legszebb városi ünnep, vagy a legjobb európai nagy- vagy közepes fesztivál miatt írnak Budapestről, hanem egyenesen a legszuperebb európai úti célok között említik. Nem is akárki teszi ezt, hanem a világ talán legismertebb és egyik legmegbízhatóbbnak tartott útikönyveit forgalmazó Lonely Planet – 2013-as top 10-es listájukon Budapest a második helyen szerepel! :-)

A Lonely Planet publicistája a legfrissebb menő helyek között említi Budapestet, amit a számos európai nagyágyú (pl. London vagy Amszterdam) mellett vagy helyett mindenképpen érdemes idén felkeresni. Az író Budapestről elsők között a nyáron igazán virágzó hangulatos romkocsmákat (itt mindig a Szimpla Kert az etalon) és kerti kocsmákat, a kicsi magyaros étkezdéket említi – természetesen a török kori termálfürdők mellett. De nem maradnak ki a felsorolásból olyan izgalmas helyek sem, mint a XIX. századi palotából (Bródy ház), vagy a Zichy Palotából átalakított szállók.

porto.PNGNekünk, magyaroknak is érdemes átnézni a listát, mert Budapest mellett sok olyan izgalmas úti célt ajánl még, amelyekre talán európai utunk során elsőként nem gondolnánk. Porto és a Douro völgye szerepel a lista élén, amely ma már nemcsak boráról jól ismert, de a szerző szerint igazi kortárs művészeti központtá nőtte ki magát. Számtalan szabadtéri koncert, kiállítás vár az ide látogatókra a város és a régió festői folyóvölgye mellett. A szerző külön kiemeli a népszerű Casa da Músicát a meglátogatandó helyek között, ahol számos izgalmas kulturális program várja az érdeklődőket egész nyáron.

cinqueterre-3240190_960_720.jpgHa már kultúra, akkor Marseille (és Provence) nyilvánvaló választás, hiszen a várost kulturális fővárosként már mi is ajánlottunk figyelmetekbe – idén a több száz programmal, új izgalmas helyekkel tényleg érdemes oda ellátogatni. Maradva a Mediterráneumnál, Olaszországból a Cinque Terre partszakaszt emelte ki a szerző – aki járt arra, soha nem feledi a sziklafalra épült házak képét, amelyet a 2011-es áradások után szinte újjá kellett építeni. Szintén a Földközi tenger mellől ajánlja a szerző Horvátországot – az egész országot, amely júliustól az EU 28. tagállama – több ezer kilométeres tengerpartjával, apró szigeteivel, nemzeti parkjaival és Zágráb hangulatos kávézóival vagy Dubrovnik gyönyörű óvárosával. A listáról nincs messze Morvaország sem (Moravia) – Prágával ellentétben a régió nyugalmát, családias hangulatát, kellemes bicikliútjait és finom borait emeli ki elsősorban. Észak-Európából nem maradhatott le a listáról a zöld és kerékpáros főváros Koppenhága ahol érdemes felkeresni  a színvonalas jazz fesztiválokat is.

A listán találjuk még Észak-Írországot gyönyörű sziklás partjaival, izgalmas városaival és a Titanic Múzeummal, valamint Európa talán legalulértékeltebb fővárosát, Bernt, vagy az év sláger úti célját, Izlandot, ahonnan a szerző első sorban nem Reykjavíkot, hanem a második legnagyobb várost, az északi Akureyrit ajánlja.Aki ilyen messze is ellátogat, annak gejzír, lávaföld és vízesés látványában nem lesz hiánya.

Van esetleg nektek is tippetek hasonló, talán kevésbé ismert, de izgalmas úti célra?

A cikk forrása: Lonely Planet

0 Vissza
süti beállítások módosítása