Február 17-től minden érintettre vonatkozik a digitális szolgáltatásokról szóló EU-jogszabály (DSA) – de kik ezek az érintettek, és mi változik mostantól? A posztban minden fontos részletet megtaláltok.
Mit tehetünk azért, hogy online jelenlétünk során elkerüljük a fenyegetéseket, vagy megfelelően tudjuk kezelni azokat? Az EU minden év októberében a kiberbiztonsági hónap keretében számos eseményt támogat, amelyek az online biztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. Október ugyan véget ért, de az éberség nem: a mindennapokban is fontos, hogy (fel)ismerjük a veszélyeket, és aktívan tegyünk biztonságunkért.
Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért az EU, de mi magunk is sokat tehetünk – erről is szól a kiberbiztonsági hónap.
A dolgok internete: hatalmas lehetőségek…
Nincs már távol az a jövő, amikor valamilyen online kommunikációra képes eszközzel, mindenféle papírozás nélkül egyszerűen intézhetünk minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyet, akár okostelefonról. Vagy amikor okos autóink maguktól tájékozódnak és önmagukat vezetik; amikor az energia- és közlekedési hálózataink, bankjaink és az állami szervezetek hálóba kapcsolva működnek, a mi kényelmünket szolgálva. Az 5G világa ez, amelyről nem is olyan régen mi is írtunk – az 5G számtalan, ma még talán nem is ismert lehetőséget nyújt majd számunkra a legmodernebb telekommunikációs technológia segítségével. Előrejelzések alapján 2020-ra a dolgok internetét (IoT) alkotó több tízmilliárd (!) eszköz fog csatlakozni az internethez.
…és hatalmas veszélyek
Ez ugyanakkor rengeteg kihívással, lehetséges biztonsági fenyegetéssel is jár – az adatok védelmét ebben a nagyon gyorsan fejlődő és változó térben, a kibervilágban is biztosítani kell. Ahogy egyre inkább használjuk a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, úgy vagyunk egyre inkább kitéve ezeknek a modern biztonsági támadásoknak. A kockázatok exponenciálisan növekednek. Az internet sötét oldala, a dark web – amiről szintén írtunk korábban – segíti ezeket az illegális akciókat, de nem kizárólagos forrása ezeknek. Magán- és állami szereplők egyaránt egyre több kísérletet tesznek az adatlopásra, a csalásra, sőt, akár a kormányzatok destabilizálására. Csupán 2016-ban naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor, az uniós vállalkozások 80 százaléka már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. Egyes számítások alapján a kiberbűnözés gazdasági hatása csak az elmúlt négy évben ötszörösére nőtt, 2019-ig pedig ez az érték újból megnégyszereződhet. A zsarolóvírus-támadások terén különösen nagy növekedés tapasztalható, pusztán az elmúlt négy év során az ötszörösére emelkedett.
Uniós együttműködés a kiberbiztonság erősítésére
A kérdéssel tehát mindenképp foglalkozni kell. A kibertámadások nem ismernek határokat, országoktól teljesen függetlenül tarolnak mindenütt, ahol csak infokommunikációs megoldásokat használnak. Éppen ezért a felkészülést és a védekezést is célszerű egyesített erővel és együttműködéssel elősegíteni – ebben pedig élen jár Európa. Az online biztonságot számos uniós jogszabály védi és garantálja jelenleg is. Személyes adataink védelmét többek között a 2018 tavaszán hatályba lépő lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) védi, amely számos helyen szigorít a személyes adatokat kezelő szolgáltatások szabályain. Szintén jelentős a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv (NIS), amely az eddigi önkéntes együttműködés helyett létrehozza az európai szintű együttműködés alapjait; meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (pl. energia, a közlekedés, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) szereplők biztonsági kötelezettségeit minden tagállamban.
A legújabb javaslatok közt a Bizottság felvázolta egy közös európai uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozásának tervét is, amely a már működő Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) továbbfejlesztésével jönne létre. Segítségével rendszeresen páneurópai gyakorlatokat tartanának, a fenyegetettséggel összefüggő információkat és tudást pedig eredményesebben tudnák megosztani a tagállamok. Szintén az uniós tervek között szerepel egy – az élelmiszer jelöléséhez hasonlóan működő – uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer kialakítása. Ez garantálná a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások biztonságosságát, eligazítva a felhasználókat a modern technológiai eszközök között.
„A kiberbiztonság mindannyiunk felelőssége. Várj, gondolkozz, csatlakozz!”
Ez az idei kiberbiztonsági hónap szlogenje, ami utal rá, hogy online biztonságunkért nemcsak az EU vagy az egyes országok tudnak tenni. A legtöbb azon múlik, hogy mi magunk, a hálózatokhoz számtalan kütyüvel csatlakozó felhasználók mennyire körültekintően járunk el. Ismerjük-e a legfontosabb szabályokat, amelyekkel védhetőek személyes adataink, használunk-e megfelelő védelmet például, ha egy kávézóban nyílt hálózatot használva netezünk, online bankolunk vagy vásárlunk valamit. Nagyon sok alapvető apróságra érdemes figyelni, hogy minimalizáljuk az online támadásokat.
Ehhez egy nagyon hasznos – magyar nyelven is elérhető – játékot ajánlunk figyelmetekbe: a kiberbiztonsági hónaphoz készített játék célja, hogy felmérje, mennyire vagy tisztában ezekkel a fontos íratlan szabályokkal. Hogy tudod-e, személyes adataid védelme szempontjából például milyen lépés elégséges mobiltelefonod eladásakor, hogyan védheted ki a kéretlen online reklámokat; miért veszélyes az elavult programok használata, mire kell figyelni nyilvános wi-fi használatakor, vagy mi az adathalászat, a trójai és a digitális lábnyom. Mind kiderül az 5-10 perc alatt kitölthető tesztekből, amelyek mindegyike részletes és hasznos tanácsokkal is ellát. Ehhez kapcsolódó hasznos információkat találtok a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján is.
Illusztráció: mennyire népszerű az online vásárlás az egyes országokban?
Végezetül egy infografika a témához, amelyen látszik, mely országok használnak leginkább online boltokat. Az ábra persze elég komplex jelenséget mutat be, hiszen az online aktivitás utalhat a szélessávú internet hozzáférhetőségére, de arra is, mennyire ismerik és használják ki ezeket az online lehetőségeket, és mennyire magabiztosak az online térben. Ti gyakran vásároltok a neten dolgokat? Miért? :-)
Közhely, hogy az információs társadalom korában élünk, a mai világban az egyik legfontosabb érték az információ, a tudás, amely egyben a fejlődés motorja is. Az a társadalom, amely nem fektet elegendő figyelmet (és pénzt) a tudás gondozásába, nem lehet versenyképes, és lemarad – ez pedig számos gazdasági és társadalmi problémát okoz, és kemény következményekkel jár az egyes emberek életében is. Az Európai Unió döntéshozói ezt jó ideje felismerték, és számos kezdeményezéssel, programmal igyekeznek elősegíteni azt, hogy az EU a világ élvonalában legyen képzettség, a tudományos teljesítmények, valamint a kutatás-fejlesztés területén. Már az EU előző hosszú távú gazdasági terve, a Lisszaboni Stratégia 2000-es megfogalmazásakor is kiemelt célként fogalmazták meg a tudásalapú gazdaság létrehozását, amely cél a jelenlegi, Európa 2020-as stratégiában is prioritásként szerepel.
Az EU egyik legfontosabb hosszú távú célja az Európa 2020 alapján az „intelligens növekedés” beindítása, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Ehhez a következők szükségesek: az oktatás minőségének javítása, a kutatási teljesítmények fokozása, az innováció és tudástranszfer népszerűsítése, az információs és kommunikációs technológiák teljes körű alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy az újító ötletekből olyan új termékek és szolgáltatások szülessenek, amelyek segítenek a növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésében és a társadalmi kihívások kezelésében.
Kihívások és uniós válaszok
Ha mindezeket a területeket végignézzük, van még mit behoznia az EU-nak: innováció területén például még jelentősen elmaradunk az USA vagy Japán mögött. Míg a kutatás-fejlesztésre szánt kiadások a tagállamokban átlagosan nem érik el a GDP 2%-át, addig ez az arány az USA-ban 2,6%, Japánban pedig 3,4%. Európában viszonylag kevesebb csúcstechnológiai cég van jelen, és a K+F beruházásokban alacsony a magánszektor részvétele. Mindezen problémákat az „Innovatív Unió” kezdeményezés keretében igyekszik orvosolni az EU, amely többek között célul tűzte ki a vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítását (pl. egységes uniós szabadalom létrehozásával, a szerzői jogokra és védjegyekre vonatkozó szabályok modernizálásával), európai innovációs partnerségek indítását, ún. „tudáspartnerségek” ösztönzését, a természettudományos diplomák arányának növelését, vagy épp a magánszektor K+F-es beruházási kedvének javítását.
A képzés is szoros összefüggésben áll az EU teljesítőképességével. A vezető gazdasági hatalmakkal összehasonlítva a kontinensen jóval kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal, a világ legjobb egyetemei között nagyon kevés az európai, de alacsonyabb szinten sem büszkélkedhetnek az európai diákok kimagasló olvasási és szövegértési készségekkel. A képzéssel kapcsolatos uniós célkitűzéseket a „Mozgásban az Ifjúság” kezdeményezés foglalja össze, amelynek célja, hogy hogy a tudás és a tőke kombinálása, illetve a diák- és gyakornoki mobilitás ösztönzése révén növelje Európa felsőoktatási intézményeinek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, Unió-szerte javítsa az oktatás és képzés valamennyi szintjének minőségét, valamint javítsa a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit. Mindebbe beletartozik az uniós ifjúsági mobilitási programok (pl. Erasmus) integrálása és fejlesztése, a nem formális tanulás elismerése, vagy épp a fiatalok vállalkozó kedvének növelése.
Harmadik terület, amelyen konkrét célokat fogalmazott meg az EU a versenyképesség növelése érdekében, a digitális technológia: Európa még nem aknázza ki maximálisan a digitális társadalomban rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségeket, van még mit fejlesztenie a nagysebességű internet használata terén is, amely pozitívan hathat az EU innovációs képességére, a tudás online terjesztésére és az áruk és szolgáltatások online forgalmazására is. Az EU célja, hogy az „Európai digitális menetrend” keretében javítsa az európai polgárok internet-hozzáférését pl. a digitális jártasság és hozzáférhetőség támogatására irányuló intézkedések révén (cél, hogy az EU-ban 2013-ig mindenki rendelkezzen szélessávú internet-hozzáféréssel). Emellett intézkedéseket tesz azért, hogy stabil jogi keretet hozzon létre a nagy sebességű internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásoknak valamennyi gazdasági ágban, vagy hogy elősegítse a hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, intelligens otthon, digitális készségek, biztonság) bevezetését.
A sikerhez természetesen nem elég, ha csak az Unió cselekszik, és a legtöbb területen nincs is közvetlen szerepe, mindössze keretprogramokat alkothat, és koordinálhatja, támogathatja a tagállami erőfeszítéseket. Ahhoz, hogy a tudás alapú gazdaság mind jobban kiteljesedjen az EU országaiban, rengeteg a tennivaló nemzeti, regionális szinten is, de nem szabad alábecsülni a civil társadalom szerepét sem. Kétségtelen, hogy a válságból való kilábalásban csak az segíthet, ha Európa tovább halad ezen az úton – az út még hosszú, de az irány biztos.
A tudomány és a tudás Európája játssza a főszerepet szeptember végi rendezvényünkön, a Kutatók éjszakáján is, ahol nemcsak Mérő László lesz vendégünk, de megtudhatjátok a legsikeresebb magyar startupok vezetőitől, hogy hogyan lesz egy jó ötletből európai- vagy világsiker. Szeretettel várunk mindenkit!
Jelen posztunk csak egy rövid összefoglalója annak, hogy mit tesz az EU a tudás alapú társadalom megteremtése érdekében. Érdemes a cikk hiperlinkeit, valamint az Europa 2020 hivatalos oldalát tanulmányozni, ahol részletes információt találtok valamennyi kezdeményezésről, eddigi eredményekről, tagállami célkitűzésekről.
Májusban az Európa Pontban: identitás-kérdések, Kapusciński életrajzírója és készülődés a nyaralásra
Májusi programunkban az európai identitás, és a nyári szezon közeledtéhez kapcsolódva az európai fogyasztóvédelmi jogok kerülnek előtérbe.
Az Európa-nap alkalmából rendezett családi fesztivál (május 5.) utáni hétre több izgalmas programot is kínálunk: 8-án, kedden az Alpbach Magyarország Egyesület által szervezett konferencia az európai és magyar ifjúság kihívásait és lehetőségeit vizsgálja meg neves szakemberek segítségével – a témát az idei alpbachi nyári egyetem szolgáltatja. A rendezvényen előadást tart Erhard Busek, az Európai Alpbach Fórum volt elnöke, egykori osztrák alkancellár; Martonyi János külügyminiszter, Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök, Balázs Péter volt külügyminiszter valamint Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az előadásokat beszélgetés követi, ahol bárki felteheti kérdéseit, illetve elmondhatja véleményét a témával kapcsolatban.
Az alulról szerveződő kezdeményezések jó példái azok a kulturális alkotó- és szórakoztatóközpontok, közösségi terek, amelyek a közösségi szellemet, hatékony együttműködést, aktivizmust helyezik a középpontba, és amelyből egyre több nyílik Budapesten is. Erről a pozitív tendenciáról, a „részvételi” kulturális központokról, illetve a(z ön)fenntarthatóságról, társadalmi felelősségvállalásról, nemzetközi együttműködésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, a Sirály, a Labor, a nemrégiben a Corvin áruházban létrejött MÜSZI és a PeCsa Music Hall képviselőivel május 10-én, csütörtökön.
Az európai, illetve a nemzeti identitás mibenlétéről illetve kapcsolatáról áprilisban, az európai irodalmi találkozón is szót ejtettek vendégeink, a téma két májusi programunkban is középpontba kerül. Ehhez kapcsolódik e havi filmklubunk is május 11-én, amelyben Pigniczky Réka dokumentumfilmjét, az Inkubátort vetítjük. A film keretét az István, a király rockopera szolgáltatja: ezt adták elő egy cserkésztáborban az 56-os magyar szülők már Amerikában született gyermekei a nyolcvanas évek elején, illetve 25 évvel később, a film jelenében. Ezen fiatalok történetét meséli el a film, hogy hogyan nőttek fel egy másik, nyugati társadalomban emigráns szülők gyermekeiként, miként fogalmazódott meg bennük a kettős identitás, valamint hogy lehet-e valakinek egyszerre „két hazája”. A filmvetítést beszélgetés követi a film rendezőjével, aki maga is az Egyesült Államokban nőtt fel. 
Szintén az identitás témaköréről beszélgetünk az Európa Szalon aktuális vendégével május 22-én, Artur Domoslawskival is, aki nemrégiben jelentette meg könyvét mesteréről és barátjáról, Ryszard Kapuscińskiról, az öt éve elhunyt, Lengyelországban és világszerte ismert tudósítóról, „a háborúk és forradalmak költőjéről”. Kapusciński az egész világot beutazta, és „szépirodalmi szintre emelte a riport műfaját”. Artur Domoslawski három évig dolgozott Kapuściński életrajzán, amelyben a tudósító családja végig támogatta – később azonban a mester lejáratására hivatkozva özvegye perelni akarta. A kész mű ismeretében az eredeti kiadó is elállt a támogatástól, ami végül egy másik kiadó gondozásában jelent meg. Az életrajz hatalmas sikert aratott Lengyelországban és külföldön is. Ryszard Kapuściński nagy visszhangot kiváltó életrajzának szerzőjével az európai identitásról Magyari Péter újságíró beszélget.
Májusi utolsó programunk, 24-én már a nyári szezonra készít fel: jó, ha tudunk róla, milyen jogaink vannak az EU-ban történő utazásaink során, mit kell tenni és mi jár ha például törlik repülőjáratunkat, ha elvész utazásunk során a poggyászunk, vagy ha az utazásszervező cég nem azt nyújtotta, mint ígért. Lesz még szó a megbízhatónak minősített naptejekről, az üdülőingatlanok időben megosztott használati jogáról (timeshare), külföldi vásárlásokról – a kérdésekre a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Európai Fogyasztói Központ segítségével keressünk válaszokat. Az estet a Dumaszínház humoristája, Dombóvári István fogyasztóvédelmi stand-up showja zárja. Érdemes velünk készülni a nyaralásra! :-)
Míg 17 évvel ezelőtt az európaiak alig egy százaléka internetezett, ma Európában közel 250 millió ember használja napi szinten a webet, a digitális korszak időszakában másodpercek töredéke alatt világszerte hihetetlen mennyiségű személyes adat továbbítására és megosztására kerül sor. Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk – éppen ezért különösen ügyelnünk kell ezen adataink védelmére.
Adatainkat nemzeti és uniós jogszabályok is védik (amely utóbbi reformja jelenleg is zajlik), emellett mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mások ne élhessenek vissza személyes adatainkkal. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni a netezésnél – a lista természetesen nem kimerítő, de írásunk végén további hasznos információforrásokat találtok, ahol még több tippet kaphattok az internetes adatvédelemmel kapcsolatban.
Online jelenlét, jelszavak
Manapság egyre több ügyünket intézzük személyes utánajárás helyett kényelmesen a fotelból, azaz az internet segítségével. Weben keresztül kezeljük a bankszámlánkat, fizetjük a rezsit, rendelünk könyveket vagy repülőjegyet, levelezünk, regisztrálunk ügyintézéshez, kutatunk online adatbázisokban, vagy épp jótékonykodunk valamilyen szervezet javára – ilyenkor mindig oda kell figyelnünk, nehogy a kényelem a biztonság rovására menjen.
Ennek egyik legnyilvánvalóbb módja az interneten végzett ügyletekhez szükséges jelszavak körültekintő megválasztása. A kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevet vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni, ehelyett számok, kis és nagybetűk és írásjelek legalább 7 karakter hosszúságú kombinációját érdemes jelszónak használni. (Az ilyen módon generált megjegyezhetetlen jelszavak bevésésére bevált módszer, hogy egy kulcsként használt, számokat is tartalmazó mondat szavainak kezdőbetűit használjuk, kiegészítve valamilyen írásjelekkel, például: 17 vagy 18 ismerőse van Viviane Redingnek a Facebookon? – 17v18ivVRaF?). Fontos emellett, hogy jelszavainkat rendszeresen megváltoztassuk, és lehetőség szerint ne használjunk egységes jelszavakat több felületen. Érdemes az újonnan vásárolt szoftverek alapbeállításait is megváltoztatni, amelyek gyakran a legegyszerűbb – hackerek és adathalászok számára legkönnyebben feltörhető – jelszavakat használják kezdeti (default) beállításként.
Mire figyeljünk internetes vásárlásoknál?
Inkább válasszunk utánvétes fizetési módot, így kevésbé tudnak minket átverni. Mivel a weben keresztül vásárolt árukra is ugyanolyan garanciák vonatkoznak, mint az üzletben vásárolt termékekre – figyeljünk rá mindig, hogy a garancialevelet megkapjuk az áru átvételekor. Többek között a garancia érvényesítéséhez is ismerni kell az adott céget – óvakodjunk az olyan cégektől, amelyek honlapjukon nem adják meg az üzemeltető cég adatait. Megrendelés előtt mindenképpen ellenőrizzük az adott webshop üzletszabályzatát, amely rögzíti a vásárlás legfontosabb feltételeit (például fizetési és szállítási kondíciókat). Szintén érdemes ellenőrizni, hogy az online bolt rendelkezik-e adatvédelmi szabályzattal, vagy üzletszabályzata kitér-e a személyes adatok védelmére. Legyünk óvatosak személyes adataink megadásánál, bankkártyánk számát vagy egyéb érzékeny adatot csak akkor adjunk meg, ha meggyőződtünk arról, hogy a webáruház valóban megfelelően kezeli azokat.
Mire érdemes figyelnünk a közösségi oldalaknál?
A közösségi oldalak világszerte egyre elterjedtebbek, a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook csak Európából közel 230 millió regisztrált felhasználó adatait tárolja – a közösségi oldal üzemeltetőinek pedig nem titkolt célja, hogy a felhasználók adatait gazdasági céllal továbbhasznosítsa.
Mivel személyes profilunk, adataink sok esetben mások számára is könnyedén hozzáférhetők, elsőként arra kell nagyon ügyelnünk, hogy mi magunk milyen adatokat teszünk közzé az interneten. Közismert tény, hogy állásinterjúk alkalmával az új munkaerőt kereső cégek HR-esei előszeretettel böngésznek utánunk ezeken az oldalakon, számunkra ismeretlenek is gyakran kezdik azzal az információszerzést rólunk, hogy lenyomoznak valamelyik ismert közösségi oldalon – érdemes tehát vigyázni arra, hogy mit (milyen adatokat, képeket, akár megjegyzéseket) tárunk a nagyvilág elé. A feltöltött adatok megválogatása mellett arra már sokkal kevesebben figyelnek, hogy mi az, ami „látható” személyes profiljuknál, éppen ezért mindenképpen fontos, hogy ellenőrizzük az adott közösségi oldal adatvédelmi beállításait, és tudatában legyünk annak, hogy az adatlapunk pontosan mely részei láthatók bárki számára. Érdekes, hogy a Facebook működése során úgy változtatta adatvédelmi alapbeállításait, hogy mára az egyik végletből – a „majdnem minden privát”-tól a „jóformán minden nyilvános” megközelítésig jutott – a jogvédők, és többek között az Európai Unió épp ennek a megközelítésnek a lehetséges negatív következményeitől igyekszik megóvni a felhasználókat.
Nem mindegy tehát, hogy mi az alapbeállítás – többek között ez az ellentmondás is megjelenik az Európai Bizottság által kezdeményezett új adatvédelmi szabályozásban, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a mostaninál egyértelműbb szabályokkal biztosítsa az internethasználók adatainak a korábbinál erősebb védelmét. Az új jogszabályok többek között megszüntetik az európai adatvédelmi előírások töredezettségét, amely a jelenleg érvényes, vonatkozó uniós irányelv eltérő értelmezéséből és gyakorlati átültetéséből fakad. Az új szabályozás – amely még tárgyalási szakaszban van – biztosítani kívánja, hogy az egyének könnyebben hozzáférhessenek majd saját adataikhoz, és továbbíthassák személyes adataikat a különböző szolgáltatók között (az adathordozhatóság joga). A jogszabály előírná az online közösségi hálózati szolgáltatások számára, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az általuk gyűjtött és feldolgozott személyes adatok mennyiségét, illetve hogy az alapbeállítások szerint az adatok ne legyenek nyilvánosak. Emellett biztosítaná a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („the right to be forgotten”), amelynek értelmében az adatkezelők kötelezettsége, hogy töröljék az adott személyek személyes adatait, ha az érintett személy kifejezetten kéri azok törlését, és nincs jogos indok a megtartásukra.
A Bizottság által előterjesztett javaslatról még megállapodásra kell jutniuk az uniós intézményeknek, az új szabályozás várhatóan 2-3 éve múlva lehet hatályos az uniós országokban. Az adatvédelmi jogszabályok reformjával kapcsolatban eligazítást nyújt a Bizottság rövid magyar nyelvű ismertető brosúrája, akit részletekbe menően érdekel az új javaslat, a Bizottság ezen oldalán keresztül megtalál minden lényeges információt a jogszabályokról.
Ne feledjétek, az interneten többet mutattok meg magatokból, mint gondolnátok – csak okosan!
Az íráshoz felhasznált források, amely oldalakon további hasznos információ olvasható az internetes adatvédelemmel kapcsolatban (a címekre kattintva olvashatod):
- Az EUvonal összefoglalója az internetes vásárlásról
- Európai Fogyasztói Központ Magyarország ismertetője az internetes vásárlásokról
- Európa Önökért: Vásárlás az interneten
- saferinternet.hu
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
- a leggyakrabban használt operációs rendszer online adatvédelmi tanácsai
- Webshop