Nemrég áttekintettük, hogyan alakultak a lakásárak az EU-ban 2010 óta, most nézzük meg, mennyire drágult – vagy épp lett olcsóbb – a lakásbérlés. A két lista hasonlít, de vannak érdekes különbségek – például abban is, hol szerepel Magyarország. Klikk a részletekért és az infografikáért!

A bőrünkön érezzük, hogy egyre nehezebb lakást vásárolni, és mindezt a statisztika is alátámasztja: az EU-ban egyetlen ország van, ahol nagyobb mértékben nőttek a lakásárak, mint Magyarországon. Hogy melyik ez az ország – illetve melyik az a kettő, ahol 2010 óta még csökkent is a lakóingatlanok átlagára –, az a blogposztból kiderül.

Egyre gyakoribb, hogy fiatalok – de akár középkorúak is – pörgős városi életüket hátrahagyva vidékre költöznek. Mi motiválja őket, hogy kilépjenek komfortzónájukból, feladva addigi megszokott kényelmüket? Vagy valamiért épp csak ott tudják megtalálni a harmóniát?  Két „kiköltöző” osztotta meg velünk gondolatait erről: Nagy Alexandra színésznő, aki tíz év hiperintenzív budapesti pörgést cserélt egy 160 fős falu nyugalmára nem olyan rég Nógrádban, és Kollár-Klemencz László, aki már jó ideje egy Szentendre melletti tanyán él családjával és állataival.

Az utóbbi években hatalmasat nőttek Magyarországon a lakóingatlanok eladási árai. Ez a trend nem egyedüli – nagyon kevés kivétellel a legtöbb tagállamban hasonló változásokat tapasztalhattak –, de egyetlen tagállamban sem lőttek úgy ki az árak, mint hazánkban. Az Eurostat adatai alapján mutatjuk, 2015 és 2022 eleje között hogyan változtak az uniós lakás- és házárak.

Magyarországon jellemzően saját lakásukban vagy házukban élnek az emberek, ezért hajlamosak nagyobb hiteleket is felvenni, amelyet akár sok tíz éven át törlesztenek. Úgy tűnik, a kép jelentősen eltér a hazaitól a legtöbb tagállamban – nézzétek meg körképünket arról, Európában inkább bérlik vagy tulajdonolják az ingatlanokat!