Oroszország Ukrajna elleni inváziójának következményeképpen bizonytalanná váltak a gázszállítások és jelentősen emelkedtek az energiaárak. A kormányok, a lakosság és a magánszektor – sokszor a kormányok ösztönzésére – emiatt Európa-szerte takarékossági intézkedésekkel készül a téli hónapokra.

Február 24-e óta zajlik az Ukrajna elleni orosz invázió. Mi vezetett idáig és mi lehet a háború kimenetele? Milyen nagyhatalmi érdekek befolyásolják ezt és mi lehet az Európai Unió lehetséges válasza? Minderről Feledy Botond politológus, külpolitikai szakértő, Krámer Dániel, az Európai Bizottság ukrajnai delegációjának kereskedelmi attaséja és Sz. Bíró Zoltán ruszista, történész beszélgetett Szűcs Anitával az Európa Pontban. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető, illetve a közelmúltban indított podcast-csatornánkon meg is hallgatható.

Oroszország 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen. Az EU tagállamai egyöntetűen elítélik az orosz agressziót, és a közösség azóta számos módon kifejezi szolidaritását és nyújt támogatást Ukrajnának. Az EU egy sor szankciót is bevezetett Oroszországgal szemben, amelyek legfontosabb célja, hogy megbénítsák az orosz gazdaságot és aláássák a Kreml képességét a háború finanszírozására. Az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre is megvan az EU válasza: ez a REPowerEU.

Az orosz-ukrán háború reflektorfénybe helyezte Európa energiafüggőségét, és új lendületet adott az orosz nyersanyagoktól való függőség mielőbbi felszámolásának. Miközben Oroszország több uniós ország felé beszüntette a földgázszállítást, a Bizottság hatodik szankcióscsomagjában az orosz olaj kivezetését javasolja. Az EU eltökélt: bár jelenleg Oroszország számít az EU legjelentősebb forrásának, 2030-ra a közösség teljesen le akar válni az orosz energiaforrásokról. De mégis hogyan?