Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek. Az EU ugyanis nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít.

De miért?

A rovarfogyasztás – bár a világ több részén bevett szokásnak számít – európaiként meglehetősen furcsa, sőt, sokaknak egyenesen undort keltő szokásnak tűnik. A lisztbogár emellett eddig leginkább csak a kamra elfeledett lisztjeiből, a madáretetőkből, terráriumokból vagy pecás szettekből lehetett ismerős. Mégis számos forrás a jövő egyik legjobb üzleti befektetésének tartja, hatalmas piaci potenciállal. De mi szükség van erre?

Mert fenntartható…

Ismert, hogy a nagyipari mezőgazdaság – benne a hústermelés – jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz, ezért a világ minden táján, az EU-ban is keresik a mezőgazdaság, az emberi és állati élelmezés minél kevésbé környezetkárosító alternatíváit. Ilyen megoldás lehet a rovarok bevonása az emberi élelmezésbe, mivel a rovartenyésztésnek a hagyományos állattenyésztéssel szemben jóval kisebb a környezeti terhelése. Egy kapcsolódó tanulmány alapján a rovarokból nyert fehérje előállításához kevesebb károsanyag-kibocsátás kapcsolódik: a rovarok által kibocsátott gázok, élelmezésük, feldolgozásuk és a boltokba szállításuk is kisebb kibocsátással jár, a tenyésztésükhöz pedig kevesebb földhasználat és víz szükséges. Ugyanakkor a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt hasonló mennyiségű energiát igényelnek, mint a sertések – de összességében még így is jóval kevésbé terhelik meg környezetünket, mint a hagyományos élelmezési célú állattartás.

Ráadásul a rovarok más mezőgazdasági folyamatokból származó szerves hulladékanyagokkal táplálhatók, és nagyon hatékonyan nyerik ki a fehérjét a hulladékból, ez pedig kiemelkedően fenntartható takarmányelőállítást eredményez.

…mert kitűnő fehérjeforrás…

A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelmezése, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az állati fehérje iránti kereslet 2050-ig között várhatóan 70-80%-kal nő, miközben a jelenlegi állattenyésztési ágazat már most is jelentős környezetkárosodást okoz. A rovaroknak ugyanakkor arányaiban kiemelkedő a fajlagos fehérjetartalmuk, jóval magasabb, mint sok más közkedvelt fehérjeforrásunknak. Míg a közönséges lisztbogár lárvája átlagosan 56–61 százalék nyersfehérjét tartalmaz, addig ez 20% körül mozog a csirke-, sertés- vagy a marhahús esetében. A rovarok emellett veszteségmentesen feldolgozhatók: a lisztbogarat teljes egészében emberi fogyasztásra szánják, és nem távolítják el semmilyen részét sem.

…mert termelése gazdaságos

Mivel a lisztkukacok, és általánosságban a rovarok tenyésztése jóval kevesebb földterületet, takarmányt, vizet és táplálékot igényel – ráadásul ezek egy része mezőgazdasági hulladék is lehet –, a teljes folyamat is jóval kevesebb hulladékot termel. A hozzá kapcsolódó munkafolyamatok így jóval gazdaságosabban, kevesebb befektetett nyersanyaggal és energiával megvalósíthatók, mint a hagyományos állattartás esetén.

A rovarevő az új vegán?

A rovarevés, rovaralapú élelmiszerek fogyasztása és forgalmazása – amelyre nemrégiben az EU is rábólintott – tehát nemcsak a fenyegető fehérjeválságra nyújthat megoldást, de összességében sokkal jobb a Földnek is, mint a hagyományos állattartásból származó húsok fogyasztása. Napjainkban sokan nem is feltétlenül állatvédelmi hanem éghajlatvédelmi okokból térnek át húsmentesebb életmódra: nekik hasonlóan vonzó lehet ilyen szempontból a kukacoskodás, azaz, ha áttérnek rovaralapú fehérjefogyasztásra.

Ehhez „csak” az európai emberek többségében meglévő viszolygást kell legyőzniük. De ha belegondolunk, ez talán nem is lehetetlen: korábban a belsőségek, a tengeri ételek, a rákok vagy a kagylók is sokakból visszatetszést váltottak ki, ugyanakkor mára teljesen beépültek étkezésinkbe – ehhez lehet, hogy csak idő kell. Érdekes tény az is, hogy a rovarfogyasztás korábban Európában sem volt teljesen idegen. Emellett a rovarokat nem is feltétlenül rovarformában kell majd fogyasztanunk, hiszen ahol már forgalomban van, ott sok helyen por formátumban hasznosítják (íme például egy izgalmas rovaros trüffel receptje, némi kukacporral, vagy íme a magyar Bogárétel Alapítványtól egy izgalmas lisztkukacos sodó).

Szóval: harapnátok velünk egy jó lárvaburgert…? ;-)



---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Youtube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!