A Spanyolországgal és Belgiummal közös trojka harmadik tagjaként az év második félévében Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
Spanyolország után és Magyarország előtt most fél évig Belgium az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. A folyamatos válságok időszakában élünk, és az ország elnökségi programja ezekre a kihívásokra próbál választ adni. Mire készül Brüsszel?
Az EU-ban a legnépszerűbb turisztikai úti cél, a legmagasabb várható élettartam, a legnagyobb narancs-, görögdinnye- és epertermelő, olívaolaj-, fokhagyma- és sonkaexportőr – júliusban Spanyolország már ötödször kezdi meg féléves soros uniós elnöki ciklusát. Nézzük a részleteket!
Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.
Július elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.
2019. január elsejétől Románia vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét Ausztriától. A tizenkét éve csatlakozott tagállam most először vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. Az elnökség január 10-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bukarest elnökként a tagállamok közötti összetartás erősítésére, a megosztottság csökkentésére és a megkülönböztetés felszámolására törekszik majd.