ee1.jpgIngyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.

0 Vissza

mulgi2.jpgMég egy kicsit tart a tél, és ilyenkor kevesebb a friss alapanyag, meg talán az inspiráció is egy-egy jó ételhez. Ötletet mi most az észt konyhából merítünk, ahol az ottani hűvösebb időjárás ellenére a helyi összetevőkből különleges és változatos finom fogásokat készítenek. Ilyen összetevő például az árpa, a hűvösebb égövek legfontosabb gabonaféléje, amely az észt konyhának is lényeges alapanyaga. A hónap receptje a mulgipuder, a tápláló krumplis árpakása, amelyet a télen elérhető élelmiszerekből is könnyen elkészíthetünk.

0 Vissza

esztoktatas1.jpgÉsztország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

eszt1.jpgJól pörgő startupvilág, digitális innovációk, mindent behálózó, világszínvonalú e-közigazgatás – ez is Észtország, de ennél sokkal több. Jó humorú, a világra nyitott, optimista emberek, akikkel könnyű barátságot kötni, akiket különleges szeretet fűz feketekenyerükhöz és a nagymamájuk káposztaföldjéhez is. Többek között ezekről is hallhattunk legutóbbi estünkön, amikor Szederkényi Olga és vendégei segítségével Észtországot fedeztük fel.

A természetközeli high-tech ország

eszt0.PNGAz est első vendége, Észtország Magyarországra akkreditált – egyébként hivatalát Bécsből ellátó – nagykövete, Rein Oidekivi nagy szeretettel mesélt hazájáról, a 2222 sziget és megszámlálhatatlan erdő országáról. A nagykövet is az egyik észt szigetről, a harmadik legnagyobbról, Muhuról származik, amely népszerű nyaralóhely az észtek körében, és többek között a helyi hímzésről és struccfarmjáról híres. Otthonából többek között az észtek kedvelt fekete kenyere, a rozs alapú leib hiányzik neki nagyon – természetesen szerettei, barátai, az észtországi fények, illatok, hangok mellett.

A nagykövet röviden beszélt országa elnökségi programjáról is, amely az egyensúly megteremtésére helyezi a hangsúlyt – egyensúlyra a közös európai kultúra és közös ügyek, valamint a tagállami kultúra és nemzeti érdekek közt; de ugyanígy a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt. Rein Oidekivi szerint az elnökség hatalmas megtiszteltetés és egyben lehetőség, hogy Észtország európai szinten képviseljen valamit, amiben nagyon erős: például hogy a digitális innovációk, e-közigazgatás területén támogassa a közösséget.

Az észt nyelv – csakúgy, mint a finn – a magyarral rokon, de ez kimerül kb. 7-800 közös gyökerű szóban. A hagyományosan ismert hasonló szópárok mellett (pl. hal / kala) két érdekes – persze nem komoly – példa is jelképezi távoli rokonságunk: a gumimatrac és a kézigránát is nagyon hasonlóan szól észtül (kummi madrats és käsi granaat). Nemcsak az ország klímájáról, de az észtek hagyományos optimizmusáról is vall a nagykövet egyik kedvenc észt közmondása, amely szerint nincsen rossz idő – csak rossz öltözet. Búcsúzóul Oidekivi egyik kedvenc észt írójától, Karl Ristikivitől idézett: See, mis sa naeratades kinkisid / võib kunagi otsa saada / aga naeratus jääb; azaz az ajándék, amit mosollyal adsz, eltűnhet egy nap, de a mosoly mindig megmarad.

Legyen kenyér!

eszt2.jpgAz est második vendége szintén nagykövet volt, de ő Magyarországot képviselte Észtországban hosszú ideig: Jávorszky Béla két terminust töltött Tallinnban (illetve a három balti államban, közös akkreditációval), megszakítással 1991 és 2002 között. Mint elmondta, a kedves emberek és a városok szépsége egyből magával ragadta Észtországban. Itteni nagyköveti megbízatása hosszú időt ölelt fel, amely alatt hatalmas változáson ment át a kis balti állam. A hetvenes- nyolcvanas évek Észtországára „jég alatt alvó vérfolt”-ként hivatkozott, amelynek hatása még érződött 1991-es kinevezésekor is. Ekkor az ország még nagyon szürke volt, lepusztult állapotban – ez tükröződött az általános állapotokon, infrastruktúrán, de az emberek meggyötört lelkén is. Ekkor Magyarországot és a magyar embereket még „távoli nagy testvérként” kezelték, akik fontos kapcsot jelentettek Európa felé. Majd 2002-re, mikorra Észtország már sokkal fejlettebb, öntudatosabb nemzet képét mutatta, ez a vonal és Magyarország jelentősége az észtek számára jelentősen meggyengült.

Jávorszky Béla íróként és műfordítóként számos magyar és észt alkotást fordított észtről magyar nyelvre, legutóbb épp Viivi Luik Árnyékszínház című esszéregényét ültette át magyarra. A nagykövet mesélt észtországi magyar hatásokról, helyekről, például annak a patikának a történetéről, amelyet 1582-ben egy Pozsonyból elvándorolt magyar gyógyszerész, Burchard-Bélaváry János alapított. A Burchard-Bélaváry család az egyik első magyar gyógyszerészdinasztia, akik apáról fiúra örökítve a hivatást egészen 1911-ig működtették Tallinn központjában gyógyszertárukat.

Jávorszky Béla szerint az észtek sokban hasonlítanak közeli rokonaikra, a finnekre (Finnoszágban szintén dolgozott diplomataként), ugyanakkor szerinte az észtek sokkal nyitottabbak, könnyebb velük közeli kapcsolatba kerülni, mint a finnekkel; és a finnekkel ellentétben szerinte az észteknek remek a humorérzékük. Az észtek feketekenyér-szeretetéről vall az egyik kedvenc észt mondása is: az étkezést legtöbbször „Jätku leiba!” kívánsággal kezdik, amely nagyjából annyit jelent, hogy „legyen kenyér”.

Az erdei bogyók és a nagymama káposztaföldje

eszt3.jpgAz est utolsó vendége egy észt-magyar házaspár, Farkas József és felesége, Anne Kuldkepp voltak, akik még 1968-ban ismerkedtek meg az akkori „birodalmi fővárosban”, Moszkvában. Családjuk egy része ma Észtországban él, ők Magyarországon – de ha összejön a család szigetszentmiklósi házukban, akkor „ott magasabb az egy négyzetméterre jutó észtek száma, mint Észtországban”.

Farkas József szenvedélyesen mesélt második otthonáról, Észtországról, ahol az emberek szeretik szalonnaszagúvá pácolni magukat a füstös szaunában (suitsusaun), és akiknek különös örömet okoz átautózni a befagyott Balti-tengeren – még ha néha a jég be is szakad egy-egy autó alatt. Szerinte az észtek igazi gyűjtögető nemzet: nagyobb örömet nem tudunk okozni észt barátainknak, mint hogy elkísérjük őket az erdőbe mindenféle erdei bogyókat vagy gombákat szedni. Nagy csodálattal mesélt a mai modern észt építészetről is, amely a népművészetből merít. Egyik fiuk, Dénes képzőművész lett, aki nagy büszkeségükre 2013-ban Észtországot képviselte a velencei Biennálén.

Szó esett még az észtek hazaszeretetéről is, amelyet Farkas József szerint hétköznapi természetességgel élnek meg. Észtországhoz, az észt földhöz való ilyen ragaszkodásuk jól tükröződik az egyik legkedveltebb észt gyerekdalban is: Mulle meeldib Eestimaa / Saaremaa, Hiiumaa / Pärnumaa ja Raplamaa / vanaema kapsamaa. (Szeretem Észtországot / Saare földjét, Hiiu földjét / Pärnu földjét, Rapla földjét / a nagymama káposztaföldjét.)

A sorozat következő estjén, november 16-án Dániába utazunk majd képzeletben legalább egy csésze ital erejéig – várunk akkor is mindenkit szeretettel!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

tallinn-2697613_960_720.jpg

Július elsején Észtország vette át az EU Tanácsának elnökségi teendőit Máltától. A balti ország először tölti be ezt a szerepkört az EU-ban. Észtország kicsi, de nagyon sok mindenben nagyon erős – érdemes megismerni egy kicsit jobban.

 

Üzenet a logóban

 

Ahogy korábban már többször is foglalkoztunk a kérdéssel, egy elnökségi vagy országlogó sokkal több annál, mint egy kis grafika, amely jól mutat munkacsoporti dossziékon vagy elnökségi ajándéktárgyakon. Az országok az elnökséghez kiválasztott logókkal (is) üzennek magukról Európának és a világnak – nincs ez másképp az észt logónál sem.

 

Az észt logó egymás felett elhelyezkedő két köre és köztük az elnökségi felirat a kívánt egyensúlyt hivatott jelképezni az Európai Unióban, az észt elnökségben és Észtország történetében: Észtországnak elnökként feladata megtalálni az egyensúlyt a különböző nézőpontok, érdekek és vélemények között. Emellett arra is utal, hogy az észtek két legfontosabbnak tekintett értéke, a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt is fontos az egyensúlyra törekedni. E két alapérték talán ellentétesnek tűnik, de valójában épp egymást erősítik: azért élnek és intéznek mindent interneten keresztül, hogy minél több idejük maradjon az igazán fontos dolgokra, „megtalálják a középutat és a szinergiát természetes és ember által alkotott között, régi és új között”. Az elnökség kiegészítő, egyesekből és nullákból összeálló bináris képe szintén utal az ország digitális kompetenciáira. Észtország igazi digitális nagyhatalom, e-közigazgatása (e-szavazás, e-egészségügy, e-közigazgatás) világhírű és világszínvonalú; Tallinn igazi startup-főváros. A bináris kód arra is emlékeztet, hogy „sose becsüljük alá az egyszerűség zsenialitását”.

 

 

 

 

 

Félreértés ne essék

 

Az elnökségi logó tehát egy természetbarát és high-tech társadalom képét festi nekünk – de milyen még Észtország, milyenek még az észtek? A Magyarországi Észt Intézet és a Visit Estonia anyagait átnézve egy pár dolgot leszögezhetünk – reagálva pár tévhitre:

 

Észtország nem is olyan kicsi, mint gondolnánk: az ország területre nagyobb, mint Dánia vagy Svájc, és kétszer akkora, mint Szlovénia. Amiben valóban kicsinek mondható az EU-tagok között, az inkább a lakosság: az országot mindössze 1,3 millióan lakják, akikre így meglehetősen nagy terület jut. Egy négyzetkilométeren átlagosan 30 észt lakik.

 

Nem ismeri egymást minden észt: ha már egy észtet ismerünk, a második megismerésekor könnyen felmerülhet a kérdés, vajon ismeri-e azt az egyet, akit már mi is. Ezt a kérdést nem biztos, hogy érdemes feltennünk, mert bár valóban kevesen lakják az országot, ez olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Milánóban vagy Prágában mindenki ismeri a másikat.

 

Észtországban nem laknak jegyesmedvék: bár az ország valóban északon van, de azért annyira mégsem: jegesmedvék az országtól nagyjából 2000 km-re északra laknak. Barnamedvével viszont összefuthatunk az észt természetben, legalább 500 egyed él az erdőkben, ahogy a szürkefarkas-, hiúz- és fókapopuláció is elég nagy.

 

Észtországban is vannak évszakok: bár egyes észtek megfogalmazásában az észt nyár nem más, mint három rosszabb hónap a síszezonban, mind a négy évszak megtalálható náluk is. A nyár azért enyhébb, de ott is huzamosan 20°C fok feletti az átlaghőmérséklet, és nem ritka a 30°C sem. Télen átlagosan -2 -5 fok körüli az átlaghőmérséklet, -25 itt is ritkaságnak számít.

 

Az észtek is használnak mássalhangzókat: igaz, keveset. Egy-egy észt szó kibetűzésekor úgy tűnhet, hogy az észt abc csupa magánhangzóból áll, de legalábbis jól állna neki egy-két kölcsön mássalhangzó valamelyik szláv nyelvből. „Kuuuurijate töööö jäääärel” – ez körülbelül annyit tesz észtül, hogy a holdkutatók éjszakai munkája a jégtábla szélén. Az észt, amely a magyarhoz hasonlóan a finnugor nyelvcsaládba tartozik, egyébként elég különleges nyelv: nem használ névelőket és nyelvtani nemeket, nincsen határozott jövő ideje, ellenben nyelvtana 23 esetet különböztet meg.

 

Nem minden észtnek van gyönyörű énekhangja: de szeretnek énekelni – a legtöbbjüknek nagyon sokat jelentenek az énekes és táncos találkozók, sokan énekelnek kórusban. A kóruséneklésnek és énekes találkozóknak a XIX. század óta nagy hagyománya van Észtországban (és a balti országokban), ezért is hívják őket „énekes nemzetnek”. Az ilyen eseményeken mindig hatalmas tömegek gyűltek szerte az országból, a nyolcvanas években ezen összejövetelek jelentették az alapját a demokratikus és függetlenségi törekvéseknek. Az észteknél az „éneklő forradalom” hozta el a függetlenséget és a rendszerváltást.

 

Ha érdekel Észtország, az észt kultúra, hagyományok, vagy a nyelv, ajánljuk figyelmetekbe a Magyarországi Észt Intézet tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó könyvtárukból egyebek mellett szépirodalmi újdonságokat, kultúrtörténeti munkákat, művészeti albumokat, mesekönyveket és folyóiratokat tudtok kölcsönözni, és az intézetben észt nyelvtanfolyamokat is szerveznek. Az Intézet szervezésében filmvetítéseken, koncerteken, kiállításokon is részt vehettek, az Intézet saját kiadású breviárium-sorozatában pedig kortárs észt prózaírókat olvashattok magyarul. Az észtek jövőre ünneplik függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóját, ehhez kapcsolódóan is számos programmal találkozhattok majd az Intézetben, az évad hivatalos oldalát itt találjátok.

7 Vissza

ee0.jpgJúlius elsejétől az EU egyik legkisebb országa, Észtország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését, soros elnökként. Az ország számos területen kiemelkedő eredményekkel és igen jelentős tapasztalattal rendelkezik – legyen szó online fejlesztésekről, e-közigazgatásról vagy épp környezetvédelemről. Ez tükröződik elnökségi programjában is, amely kiemelten foglalkozik többek között a digitális egységes piac és a fenntartható gazdaság kérdéseivel. Észtország a korábbi tervekhez képest fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a Brexit-szavazást követően az Egyesült Királyság lemondott a feladatkörről.

Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. Az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott periódus során foglalkoznia kell (ilyen lehet egy válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai események). Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe. Próbálnak lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára – nincs ez másként Észtországnál sem.

Az észt elnökség négy prioritása az elnökség alatt a nyitott és innovatív európai gazdaság, a biztonságos Európa, a digitális Európa és szabad adatforgalom, valamint a befogadó és fenntartható Európa megteremtése és támogatása.

ee2.pngNyitott és innovatív gazdaság: Tallinn célja a vállalkozói környezet fejlesztése, új vállalkozások létrehozásának megkönnyítése. Emellett kiemelt figyelmet kap az EU négy szabadságának – munkaerő, termékek, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának – védelme. A program külön foglalkozik az e-kereskedelem fejlesztésével, az adóelkerülés elleni küzdelemmel és az energiapiac fejlesztésével.



ee3.pngBiztonságos Európa: a közelmúlt eseményei miatt az észt elnökség is kiemelt figyelmet szentel a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, többek között a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megnehezítésével. Emellett igyekszik erősíteni az ehhez kapcsolódó információ még jobb megosztását, fokozottabb együttműködést a tagállamok között például modern infokommunikációs eszközök használatával. A NATO-val és a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése, a védelmi együttműködés fejlesztése, a külső uniós határok védelmének fokozása szintén fontos célok Tallinn számára.

ee4.pngDigitális Európa és szabad adatforgalom: a világban egyre több mindent érünk el digitálisan, ami hatalmas lehetőségeket, egyúttal jelentős veszélyeket is rejt. Az észt elnökség saját tapasztalataira építve igyekszik a veszélyeket minimalizálni, ugyanakkor az európai szinten esetleg még kiaknázatlan lehetőségeket tovább fejleszteni. A digitális egységes piac további építése, az e-megoldások és adatok kiterjedtebb használata és a határon átnyúló digitális szolgáltatások elősegítése mind napirendre kerül a következő félévben Tallinn vezényletével.

ee5.pngBefogadó és fenntartható Európa: az észtek számára prioritás az EU belső piacának előnyeit kihasználó, mobilis munkaerő jogainak megerősítése és korszerűsítését, számukra azonos lehetőségek biztosítása. Az észtek azt vallják, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a környezet és a természetes erőforrások kárára, ezért különböző modern, digitális megoldások használatával támogatják a fenntartható gazdálkodást és gazdaságot.

„Már sokszor bizonyítottuk, hogy élen járunk ezen a téren, így mintegy kötelességünk, hogy minél több, a digitális technológiával kapcsolatos ügyet végigvigyünk” – mondta az elnökségi programmal kapcsolatban Marju Lauristin EP-képviselő. Yana Toom képviselő azt reméli, hogy az elnökségnek köszönhetően Európa-szerte gyorsabban elterjed majd a digitális szolgáltatások használata a közszférában, hiszen az észt kormányzati rendszert mindenhol dicsérik nyitottságáért és megbízhatóságáért. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek az e-kereskedelem fejlesztésére nemzetközi szinten.



Eredményes és sikeres elnökséget kívánunk Észtországnak!

Észtország 2017. december 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Bulgária és Ausztria követi a sorban. Az észt elnökség részletes programja itt olvasható angol nyelven, az elnökség hivatalos oldala itt található.

Képek forrása: https://www.eu2017.ee

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza
süti beállítások módosítása