berlin1.pngA környezetbarát városi közlekedés – kerékpárutak, elektromos járművek, közösségi autózás – elterjesztése mellett egyre több helyen tervezik vagy valósítják meg az autósforgalom korlátozását. Ezek egyes nagyvárosok bizonyos területeire, sőt az egész városra kiterjedhetnek. Berlin egy állampolgári kezdeményezés nyomán most azt fontolgatja, hogy a világ legnagyobb városi autómentes területét hozza létre.

3 Vissza

nurn3.jpgAz európai városok különböző eszközökkel igyekeznek az autó helyett egyéb közlekedési módok felé terelni a városiakat – ez az idei autómentes hét (szeptember 16-22.) egyik legfontosabb témája is. Az egyik módszer a személyautók teljes kitiltása bizonyos városrészekből – erre mutatunk pár jó példát Európából.

industry-611668_960_720.jpgAz Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.

„Aki behajt, fizessen” vs. a szennyező kizárása

A gépjárművek kettős levegőminőség-rontó hatásának (a károsgáz és a szálló por (PM10) kibocsátásának) elkerülése érdekében számos európai város tett már forgalomkorlátozó intézkedéseket. Alapvetően kétféle módszer létezik arra, hogyan csökkentheti a városvezetés az autókhoz köthető károsanyag-kibocsátást. Ennek egyik módja a belvárosok autóforgalmának csökkentését célzó, mindenkire egyaránt vonatkozó behajtási vagy dugódíjak bevezetése (pl. Londonban, Stockholmban és Milánóban). Másik megközelítés, amivel például Németország városainak és azok agglomerációjának többségében találkozhatunk, ahol inkább korlátozzák a forgalmat, a környezetvédelmi besorolás alapján.

Melyik károsabb? A régi vagy a dízel?

A szokásosan beköszöntő téli szmog és az annak kapcsán bevezetett szmogriadó különböző szintjei miatt itthon is gyakran felmerül, mi lehetne a legjobb megoldás arra, hogy városaink levegőjét tisztábbá tegyük. Magyarországon a szmogriadó riasztási szintjét általában a szálló por (PM10) határértéket jelentősen és tartósan meghaladó szintjénél hirdetnek. A riasztási fokozat érvénybe lépésekor a gépjárművek környezetvédelmi osztály szerinti megkülönböztetése alapján – jelenleg az Euro3 kategóriát el nem érő autók –, gyakorlatilag életkor szerint (nagyjából a 2000 előtt gyártottak) kerülnek tiltólistára.

Sokak szerint nem feltétlenül az autók kor szerinti megkülönböztetése a leginkább célravezető. Bár az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek kétségtelenül több egészségre káros és üvegházhatású gázt bocsátanak ki, a városi szmog elsődleges okozója a P10 megjelelésű szálló por megnövekedett koncentrációja. Az ipari működés és a nem földgázzal történő fűtési módok mellett a szálló por kibocsátásáért ugyanakkor – meghajtási rendszerük működési jellegzetességéből adódóan – nagyobb mértékben felelősek a dízelmotoros autók, mint a benzinesek.

Városi stratégiák Európában a szmog ellen

Az alábbiakban e két fő megközelítés (a szennyező kizárása vs. „aki behajt, fizessen”) szerint elkülönítve mutatjuk be az autóforgalmat korlátozó jelenlegi vagy tervezett intézkedéseket Európában. Fontos tudnivaló lehet ez a lenti városokba autóval utazni készülők számára, hiszen általában a szabályozások a külföldi rendszámú autókra is vonatkoznak.

Példák a gépjárművek életkor vagy környezetvédelmi besorolás szerinti korlátozásra:

Londonban az Euro4 szintet el nem érő (kb. 2005 előtt gyártott) járművekre 2017 októberétől közel kétszer akkora dugódíjat kötelesek megfizetni, mint a tisztább környezetvédelmi kategóriába tartozó autók tulajdonosai.

- A legfrissebb hírek szerint Barcelonában és 39 környező katalán településen 2019. január 1-jétől erősen korlátozzák az 1997 előtt forgalomba helyezett gépkocsik közlekedését.

Párizsban is környezetvédelmi kategórián alapuló matricarendszert vezettek be 2016-ban. 2016 nyarától az 1997 előtt gyártott autók (6-os matrica vagy NC) hétköznaponként 8 és 20 óra között nem hajthatnak be Párizs belső körgyűrűjén (Périphérique) belülre. Szmogriadó idején ez kiegészül a 2001 előtt (Euro2 vagy az alatti; 5-ös matricával rendelkező) gyártott dízelautókkal, amelyek a város második körgyűrűjén (A86) belül elhelyezkedő területre nem hajthatnak be, tehát Párizs nagy részén tiltás alá esnek.

Példák a gépjárművek üzemanyagának típusa szerinti korlátozásra:

- Bár Németországban 2007 óta a városok körüli zónákban a környezetvédelmi besorolás alapján korlátozzák az autóforgalmat, szigorú megkülönböztetéssel (zöld, sárga és piros matricával jelölve) élnek a dízel és a benzines járművek között: míg a benzinüzemű autók már Euro1 kategóriától megkapják a zöld plakettet, a dízelautók csak az Euro4 besorolástól fölfelé kerülhetnek ebbe a kategóriába.

Londonban a városvezetés szándékai szerint 2020-tól, vagy akár 2019-től teljesen kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból. Az eddigi Low Emission Zone (alacsony kibocsátási zóna) helyett 2019-ben egy Ultra-Low Emission Zone-t alakítanak ki, szigorúbb behajtási feltételekkel, és azt kiterjesztik 2020-tól a belvároson kívüli területekre is. A dízel járművek tulajdonosait támogatják autójuk kevésbé szennyező gépkocsira cserélésében.

Madrid belvárosába a tervek szerint 2019 májusától nem engedik be a személygépjárműveket, a dízelautókat pedig 2025-től a város teljes területéről kitiltanák.

Párizs a jelenlegi korlátozások szigorítását tervezi, amelyek eredményeként 2020-tól megtiltja a dízelüzemű autók közlekedését a város területén.

Athén idővel az összes autót ki tervezi tiltani a belvárosból, ennek lépéseként 2025-től megtiltja a dízelautók behajtását a városközpontba

Oslóban a tervek szerint 2019-től a teljes belvárosból kitiltják az autókat. 2025-től pedig egész Norvégia területén betiltják (!) a szénhidrogén-alapú meghajtással működő (benzines, dízel- és gázüzemű) gépkocsik forgalmazását.

A posztunkban bemutatott városok listája természetesen nem teljes, Európa-szerte közel 200 városban alkalmaznak időszakosan vagy állandó jelleggel forgalomkorlátozó intézkedéseket.


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 
mobilitasihet2016.jpg




A közel 15 éves múltra visszatekintő, az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat alapvető célja, hogy autó nélküli mozgásra késztesse a lakosságot: ha lehetőségünk van rá, a héten autós közlekedés helyett válasszuk a biciklit, sétáljunk, esetleg használjuk a kötöttpályás tömegközlekedési járműveket, és élvezzük egy kicsit a stressz, légszennyezés és közlekedési dugó nélküli napokat. A városi közlekedés racionalizálását, fenntartható közlekedési intézkedések bevezetését, illetve a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását megcélzó mobilitási hét az autóval való közlekedés helyett választható egyéb opciókra kívánja felhívni a figyelmet. Emellett bátorítja a résztvevőket, hogy adjanak visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a közlekedési megoldásokat városukban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra, amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy aki csak teheti, ne autóval közlekedjen aznap. Az autómentes nap hagyományosan szeptember 22-én kerül megrendezésre.


Az Európai Mobilitási Hét résztvevői már nem csupán európai országok – idén 44 ország 1762 városa csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük pl. Japán, Dél-Korea és Mali is. A tavalyi kampány több mint 200 millió lakost ért el – ezen belül Magyarország 187 települése vett részt a programban, ezzel Ausztria és Spanyolország mögött a harmadik legaktívabb tagja lett az akkor is 44 országot mozgásba hozó rendezvénynek. Idén Abodtól Zircig 211 település szervez programokat a mobilitási héthez kapcsolódóan. A települések többsége autómentes napot tart majd, amelynek során bizonyos belvárosi utcákat lezárnak az autós forgalom elől, és gyalogos, biciklis övezetté alakítják, de sok helyen heti programokkal és állandó intézkedésekkel is készülnek majd. Néhány példa a számtalan programlehetőség közül: Budapesten a szeptember 22-i autómentes napon idén is a gyalogosoké és bicikliseké lesz az Andrássy út, a MOL Bubi közbringa és a BKK akadálymentesített járművei és megállói kerülnek a középpontba; emellett természetesen számos egyéb rendezvénnyel találkozhatnak az érdeklődők a fővárosban. Szarvason az autómentes nap mellett bringás reggelit és biciklitúrát, kerékpáros véradást szerveznek; Ajkán iskolai kerékpáros versenyeket, biciklitúrát, tó körüli futást és tornát magában foglaló programokat kínálnak az érdeklődők számára. Celldömölkön kerékpáros ügyességi edzést és versenyeket tartanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, gyümölccsel kínálják a kerékpárral közlekedőket, ingyenes bicikli-állapotfelmérést nyújtanak, valamint kerékpáros felvonulást szerveznek a városban.

Az Európai Mobilitási Hét programjairól a kezdeményezés hivatalos Facebook-eseményének oldalán, illetve a hazai programokról a magyar eseményt követve tájékozódhatunk részletesebben.

Ha megtehetitek, ti is hagyjátok minél többet otthon az autót legalább ezen a héten, mozogjatok többet, és élvezzétek a dugó- és stresszmentes közlekedést! :-)

mobilitasihet2016_4.jpg

Az illusztráció a 2015-ös Mobilitási héthez kapcsolódó kreatív pályázat egyik díjazott alkotása

A kampány az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság főkoordinációjában zajlik, magyarországi koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Képek forrása: European Mobility Week; Youtube; kormany.hubudapest.hu 

0 Vissza

mob2.jpgAz Európai Mobilitási hét programjai idén már sokadszorra buzdítanak minket arra, hogy egy kicsit álljunk meg; pontosabban egy kicsit szálljunk ki az autóból, próbáljunk ki más közlekedési fajtákat és élvezzük ennek – az autóból nem is feltétlenül látható – előnyeit. Európa nagyvárosainak többsége szenved a legkényelmesebbnek vélt közlekedési forma, az autózás káros következményeitől. Az állandó dugók, a fokozott lég- és zajszennyezés miatt sokhelyütt romlik a városlakók életminősége. A hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – pl. a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést –, és hogy mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet füstmentesebbé és fenntarthatóbbá tételéhez.

0 Vissza

bico.jpegHa ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)

Persze mindez még korántsem elég. Nagyon sok szempontból van még mit fejleszteni akár infrastrukturálisan, akár a kerékpározási kultúra szempontjából. De a tendencia azt jelzi, hogy sok városlakóban megvan a szándék arra, hogy autóját – ha a feltételek engedik – biciklire cserélje.

Az autózás másik, környezetbarát alternatívája természetesen a tömegközlekedés lehet, amelynek jobb kihasználtsága szintén sokat lendíthet egy-egy város füstmentesebbé, élhetőbbé, fenntarthatóbbá tételén. Itt is jelentős fejlesztések történtek az utóbbi években – mint amilyen a dunai tömegközlekedés újraindítására, a metró kettes vonalán közlekedő vonatok megújítása, de nagyon várjuk már az észak-déli metró átadását is.

Mindezen pozitív tendenciák, az ehhez kapcsolódó kérdések és lehetséges válaszok játszák a főszerepet az idén 12. alkalommal megrendezett mobilitási héten és autómentes napon. Idén ismét rekordszámú város vesz részt a rendezvényeken Európából és Magyarországról is. Összesen 115 magyarországi önkormányzat szervez a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó programokat, amelyet több városban autómentes nap zár le szeptember 22-én.

automentes nap.jpgHa tehetitek, tehát ne üljetek autóba 22-én (és persze amikor csak tehetitek), és nézzetek ki valamelyik programra Budapesten vagy vidéken a hétvégén. Kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek, városi geocaching túrák és biciklis városnézések, bringások éjszakája és még számtalan izgalmas program vár benneteket a hétvégén – szemezgessetek! :-)


Programajánlók:


0 Vissza
süti beállítások módosítása