A környezetbarát városi közlekedés – kerékpárutak, elektromos járművek, közösségi autózás – elterjesztése mellett egyre több helyen tervezik vagy valósítják meg az autósforgalom korlátozását. Ezek egyes nagyvárosok bizonyos területeire, sőt az egész városra kiterjedhetnek. Berlin egy állampolgári kezdeményezés nyomán most azt fontolgatja, hogy a világ legnagyobb városi autómentes területét hozza létre.

Az európai városok különböző eszközökkel igyekeznek az autó helyett egyéb közlekedési módok felé terelni a városiakat – ez az idei autómentes hét (szeptember 16-22.) egyik legfontosabb témája is. Az egyik módszer a személyautók teljes kitiltása bizonyos városrészekből – erre mutatunk pár jó példát Európából.

Az Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 

Az Európai Mobilitási hét programjai idén már sokadszorra buzdítanak minket arra, hogy egy kicsit álljunk meg; pontosabban egy kicsit szálljunk ki az autóból, próbáljunk ki más közlekedési fajtákat és élvezzük ennek – az autóból nem is feltétlenül látható – előnyeit. Európa nagyvárosainak többsége szenved a legkényelmesebbnek vélt közlekedési forma, az autózás káros következményeitől. Az állandó dugók, a fokozott lég- és zajszennyezés miatt sokhelyütt romlik a városlakók életminősége. A hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – pl. a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést –, és hogy mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet füstmentesebbé és fenntarthatóbbá tételéhez.

Ha ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)