Az egységes belső piac az EU egyik legfontosabb vívmánya. Szabad utazás, letelepedés, tanulás, munkavállalás, a piacok közötti akadályok felszámolása, magas színvonalú, biztonságos termékek, a vállalkozások hozzáférése egy nagyobb piachoz, számtalan mobilitási támogatás – csak néhány példa arra, mit köszönhetünk neki. Mára, harminc évvel a létrejötte után annyira a mindennapjaink része, hogy teljesen természetesnek vesszük ezeket az előnyöket. Aki nincs benne, nagyon igyekezne, hogy részévé váljon, aki pedig elhagyta, az utólag szembesül vele, mit is veszített… Van mit ünnepelni, örüljünk együtt ezeknek az előnyöknek!

December 3-tól megszűnik az EU-ban a geoblocking, azaz a földrajzi alapú korlátozás az e-kereskedelemben. Az új szabályok azt nem írják elő, hogy az online kereskedőknek ezentúl minden országban ugyanannyiért kell árulniuk termékeiket, és azt sem, hogy ezentúl bármelyik EU-s webshopból kiszállíttathatjuk a megkívánt portékákat – de nagyon fontos korlátok bomlanak most le az EU egységes belső piacán. Mondjuk, hogy pontosan mi változik.

Az uniós polgárság idén létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepli. Ennek ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen többletjogokkal, milyen előnyökkel jár. Az idei évet éppen ezért az EU az európai polgárok évének nevezte ki. Az év célja, hogy minél többen tudjanak élni az uniós polgársággal járó  plusz jogokkal, és tudják hol lehet ezekről részletes és közérthető tájékoztatást kapni.

Fontos tudni, hogy az uniós polgárság nem váltja ki – és főleg nem veszélyezteti – a tagállamokhoz kötődő állampolgárságot, hanem kiegészíti azt az EU-hoz kötődő további jogokkal és lehetőségekkel. Magyarország uniós csatlakozásával automatikusan minden magyar egyben uniós polgár is lett, amelynek köszönhetően számos demokratikus döntéshozatalhoz, részvételi demokráciához kapcsolódó joggal bírunk. Közvetve (például választott képviselők útján) vagy közvetlenül beleszólhatunk az EU döntéseibe – részt vehetünk a helyi és európai parlamenti választásokon (amelyre legközelebb jövőre kerül sor), és uniós lakhelyünkön magunk is választhatóak vagyunk. Emellett jogunkban áll petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi körébe tartozó, a beadót közvetlenül érintő (például uniós jogokkal, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi ügyekkel vagy épp a szakképzettség elismerésével kapcsolatos) kérdésben. Ha úgy érezzük, hogy egy uniós szerv megsértette valamely jogunkat, az európai ombudsmanhoz fordulhatunk. Emellett jogunk van az unión kívül bármely országban – ha például ott nem működik magyar külképviselet – bármely másik tagország diplomáciai vagy konzuli védelmében részesülni. Mindezek mellett uniós polgárként jogunkban áll nemzeti nyelvünkön, tehát magyarul az EU bármely intézményéhez fordulni és választ kapni, és megtekinthetjük az uniós szervek nyilvános és hivatalos dokumentumait.

Az uniós jogok listája itt természetesen nem ér véget, hiszen ezek csak a közvetlenül a döntéshozatalhoz kapcsolódó többletjogaink, de uniós tagságunknak köszönhetjük például azt is, hogy az unión belül szabadon – a schengeni térségen belül személyi ellenőrzés nélkül – utazhatunk, vagy kereshetünk és vállalhatunk munkát. A „határtalan Európában” nincsen többé szorongás a határátkelőknél, útlevél sem kell feltétlenül az utazáshoz – Európán belüli utazásaink sokkal egyszerűbbek, mint mondjuk 30 vagy akár scak 10 évvel ezelőtt. Uniós polgárként emellett bármelyik tagállamban letelepedhetünk, ha rendelkezünk az ottani megélhetéshez szükséges jövedelemmel. A külföldi elhelyezkedéshez sem kell már munkavállalási engedély a többi tagországban, a fiatalok pedig a helyiekkel azonos feltételekkel tanulhatnak. A szabad mobilitáshoz még pénzügyi támogatást is kaphatunk – például uniós programokban való részvétellel. A külföldi szakmai gyakorlat megszerzését, egyetemi áthallgatást, önkénteskedést, vállalkozásfejlesztési tapasztalatszerzést mind támogatja valamilyen EU-s program, amelyet érdemes kihasználni. Mindezek mellett a cégek is értékesíthetik termékeinket, a vásárlók pedig a sok-sok, különböző országból származó áru közül válogathatnak – a korábbinál jóval nagyobb, biztonságosabb választékból és olcsóbban. Az unió egységes vagy harmonizált szabályainak köszönhetjük többek között még azt, hogy számos végzettséget kölcsönösen elismernek a tagállamok, hogy turistaként nem kell minden vagyonunkat orvosra költenünk például egy baleset esetén, hogy a boltok polcain termékek széles skálájából válogathatunk, és biztosak lehetünk abban, termékeink megfelelően működnek.

E fenti felsorolás természetesen nem kimerítő, számos egyéb jogunk és lehetőségünk adódik még uniós tagságunkhoz kapcsolódóan – az idei tematikus évhez kapcsolódóan mi is többször foglalkozunk még e témával. Bemutatunk további konkrét EU-s lehetőségeket, de addig is figyelmetekbe ajánljuk eligazodási pontként az Európa Önökért nevű portált, amely részletes és gyakorlatias tájékoztatást ad számos uniós lehetőségről. Mindezeket a jogokat kívánja tehát az EU idén (is) minél ismertebbé tenni, ösztönözve az embereket, hogy éljenek is ezekkel a jogaikkal; de azt is, hogy mondják el róla véleményüket – hiszen az egységes piac és az uniós jogok érvényesítése sajnos még nem mindig tökéletes, az esetlegesen létező akadályok lebontásához pedig mindenképpen szüksége van az uniós döntéshozóknak a visszajelzésekre. (Jelenleg is számos témával kapcsolatban várják a visszajelzéseket az EU konzultációs honlapján).

Az európai év hivatalos honlapján is számos hasznos információt találhattok – többek között egy folyamatosan frissülő eseménynaptárat, eligazítást az uniós forrásszerzési lehetőségekről, illetve hozzáférést számos az uniós polgársággal kapcsolatos tartalomra. Figyelmetekbe ajánlunk még emellett egy versenyt is, amelyben az E-twinning programhoz kapcsolódóan fiatalok együttműködésére épülő projekteket várnak a szervezők, amelynek témája szintén az európai polgárság – négy életkori kategóriában várnak nevezéseket, egyenként 4000 eurós díjazással.

Hogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.

Huszadik születésnapját ünnepli az egységes piac, amelynek számtalan előnyét nap mind nap élvezhetjük – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Húsz év elég sok idő ahhoz, hogy a gépezet olajozottan működjön, és a gyakorlatban valóban egyre zökkenőmentesebben érvényesül a mozgás, a munkavállalás vagy épp a tanulás szabadsága. Azonban, ahogyan a legjobb konstrukciók működésébe is csúszhat olykor egy-egy hiba, megesik ez az egységes piacon is – mégiscsak 27 ország (plusz Norvégia, Izland és Liechtenstein) szabályainak összehangolásáról van szó. Ezekre az esetekre találták ki a SOLVIT-ot (épp tíz éve), az EU belső piacán felmerülő problémák gyors, informális, anyanyelven történő és ingyenes megoldási fórumát.

Még ma is megesik, hogy figyelmetlenség vagy a közös szabályok nem megfelelő értelmezése miatt egy országban problémák akadnak például egy másik tagállamban szerzett szakma vagy diploma elismertetésével, a munkavállalással kapcsolatos jogok tiszteletben tartásával, a több országot érintő társadalombiztosítási esetek intézésével, vagy akár egy autó külföldi regisztrációjával kapcsolatban. De ugyanígy, ha valaki vállalkozóként lép egy másik ország piacára, megesik, hogy problémája akad egy másik tagállamban már forgalomba hozott termék kereskedelmével vagy az áfa-visszatérítéssel kapcsolatban. Ilyenkor fordulhatunk a kérdésben érintett ország Solvit irodájához.

Ők megvizsgálják kérésünket, és ha az valóban az uniós jog nem megfelelő alkalmazásából adódik, és az ügyben még nem indult bírósági eljárás, akkor a lehető legrövidebb időn belül felveszik a kapcsolatot az érintett tagállam Solvit-irodájával, akik szintén segítenek a hatóságok közötti közvetítésben. A Solvit – mivel alapvetően egy informális, alternatív vitarendezési fórum – akár heteken belül is képes megoldani régóta húzódó problémákat. Alapesetben 10 héten belül igyekeznek az ügyek végére járni.

Egy pár példa a Solvit által megoldott problémákra: egy magyar állampolgár Romániában húsz évet, majd áttelepülve Magyarországra itt további 18 évet dolgozott. Nyugdíjba vonulásakor a magyar hatóságok felkérték a román hatóságokat, hogy végezzék el a nyugdíj román részére vonatkozó számításokat, választ azonban csaknem egy év elteltével sem kaptak. A romániai Solvit közbenjárásának hála a román nyugdíjpénztár kilenc nap alatt meghozta a nyugellátás romániai részéről szóló döntést, és a magyar állampolgár végre nyugdíjba vonulhatott.

Egy brit cégnek ugyanakkor a magyar hatóságokkal gyűlt meg a baja, amikor kökényből készült alkoholos italt kívánt forgalmazni Magyarországon 50 literes hordókban. A magyar előírások szerint az ebbe a kategóriába sorolt terméket legfeljebb kétliteres kiszerelésben lehetett forgalomba hozni. Az átcsomagolás ugyanakkor hatalmas költséget jelentett volna a brit cégnek, amely a magyar Solvit irodához fordult. Hosszas egyeztetés során kiderült, hogy e rendelkezés az áruk szabad áramlását korlátozza, így a cégnek nem kellett átcsomagoltatnia italát, és a magyar jogszabályt is módosítani kellett.

Egy lengyel állampolgár Írországban szerzett mérnöki képesítést, és nehézségekbe ütközött akkor, amikor azt Lengyelországban szerette volna elismertetni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az ír és a lengyel mérnöki diploma közötti eltérések miatt további vizsgákat kell letennie, e követelmény azonban ellentétes volt az uniós jogszabályokkal. A Solvit közbenjárására a lengyel hatóságok elismerték képesítését – az ügy négy hét alatt megoldódott.

Jó tudni, hogy ha bármilyen hasonló akadályba ütköztök, létezik gyors megoldás: forduljatok bátran az ügyben érintett Solvit irodához! (Valamennyi iroda – köztük a magyar – elérhetőségét megtaláljátok ide kattintva.)

Az egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…

Októberben ünnepli az EU az egységes piac fennállásának 20. évfordulóját – több programunkon az EU egységes piacán megvalósuló lehetőségek és mobilitási programok kerülnek fókuszba, és ezt a témát járja körül az újrainduló Európa Akadémia egyik előadása is. Eljön hozzánk Litkai Gergely egy EU-s standuppal, a korrupció hazai és európai helyzetét pedig egy kétnapos korrupciós filmfesztivál keretében vizsgáljuk George Clooneyval (virtuálisan minden mennyiségben) és Réz Andrással (valóságban egyszeresen).

Október 9-én újra indul a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia című sorozatunk, az idei szemeszter címe „Egységes piac, közös pénz”. Ennek keretében négy alkalommal foglalkozunk majd az idén húszéves egységes belső piaccal, illetve az európai gazdasági válság leküzdésére irányuló megoldásokkal. Az első alkalomra a tavaly őszi, az eurózóna válságát elemző beszélgetés résztvevőit kértük fel újra, hogy értékeljék az elmúlt év eseményeit. Így a résztvevők (Szűcs Tamás, Ferkelt Balázs, Forián Szabó Gergely és Jankovics László) azt vitatják majd meg, mi vált valóra az akkori forgatókönyvek közül; mi a véleményük a gazdasági válság alakulásáról, milyen lépéseket tett az EU a válság leküzdésére, és ezek milyen eredményre vezethetnek. Az október 15-i alkalommal a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója, Törzsök Éva és Rácz Margit, az MTA VKI kutatója tekinti át a belső piac kialakulásnak állomásait.

Október 17-én az egységes piac létrejöttének 20. évfordulóját ünnepeljük: a egységes piaci hét (október 15-20.) keretében a Külügyminisztériummal együttműködésben közönségnapot tartunk, ahol az egységes piac előnyeiről, elsősorban az EU-n belüli mobilitási lehetőségekről lesz szó. A közönségnapon a Magyarországon működő tájékoztató szervezetektől mindent megtudhattok, ami csak érdekel az európai továbbtanulással, munkavállalással, utazással vagy épp a kereskedelmi piacra lépéssel kapcsolatban. Az estet a többek között a Dumaszínházból ismert Litkai Gergely stand up show-ja zárja.

Október 18-án és 19-én kétnapos Korrupciós filmfesztiválunkon négy filmet mutatunk be, a vetítések között pedig filmesekkel és szakértőkkel beszélgetünk a látottakról, a korrupció európai és magyarországi helyzetéről. Október 18-án a hét órától a Michael Clayton és az Il Divo – A megfoghatatlan című filmeket vetítjük, vendégünk Réz András lesz. A fesztivál második napján, 19-én hét órától A hatalom árnyékában című nemrégiben bemutatott filmet vetítjük, majd egy válogatást a Transparency International Magyarország rövidfilmjeiből, amelyek azt mutatják be, hogyan látják a fiatalok a korrupciót. A két vetítés között Bodoky Tamással, az http://atlatszo.hu/ főszerkesztőjével beszélgetünk.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Borítókép: © European Communities, 1997