Az EU-ban sokszor elhangzik, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adják az „európai gazdaság gerincét”. Számos statisztika támasztja alá, hogy valóban a kisvállalkozások – akár egyéni vállalkozások, akár 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek – adnak munkát a legtöbb embernek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan tudnak érvényesülni, milyen támogatásokat kaphatnak Európa piacán.

Startup, kreatívipar, inkubáció, mentorálás – fogalmak, amelyeket három-négy magyar cég nevével (pl. Prezi, Ustream, LogMeIn, NNG) együtt az utóbbi pár évben egyre többet hallunk. Magyarország és Budapest nem titkolt célja, ahogy az említett cégekhez hasonló új vállalkozásokat neveljen ki, és úgy tűnik, ehhez egyre több segítséget kaphatnak a vállalkozó kedvvel és még pár, a sikerhez szükséges dologgal felvértezett fiatalok. A hazai startupszcéna „keltetői” voltak vendégeink a Kutatók Éjszakáján, akikkel a hazai és nemzetközi siker titkairól, lehetőségekről és jó példákról beszélgettünk.

„Egy jó ötlet sz*t sem ér” – kezdte provokatív felütéssel a beszélgetést Záboji B. Péter, a European Enterpreneurship Foundation (EEF) alapítója, a Startup, felnőtteknek! című könyv szerzője, aki sok éve foglalkozik kezdő vállalkozások támogatásával. Szerinte hatalmas tévedés azt hinni, hogy egy jó ötlet és a hozzá összekalapozott pénz elég a sikeres vállalkozáshoz – ehhez még mindenképpen szükség van elkötelezett csapatra, amely együttműködve, egymás tudását kiegészítve kitartóan dolgozik egy cél érdekében. „It takes ten years to become an overnight success” (azaz kb. „Tíz évbe telik, hogy valaki egyik napról a másikra sikeres legyen”) – tartja az amerikai mondás. Emellett, ha valaki egy jó ötletre szeretne üzletet építeni, akkor ismernie kell a piacát és az igényeket, amelyek a keresletet formálják. Ehhez az első lépések között tesztelni kell az ötletet, hogy kiderüljön, hajlandó-e egyáltalán valaki fizetni érte.

A jó ötlet mögötti csapat fontosságát hangsúlyozta Pistyur Veronika, a Prezi, a LogMeIn és a Ustream által alapított szervezet, a Bridge Budapest vezetője, valamint a Kitchen Budapest mentora is. Utalt arra, hogy a Bridge alapítói sem mentek volna sokra önmagukban, kellett az egymást kiegészítő tudásuk és szemléletük, ahhoz például, hogy az eredeti ötletük végül olyan irányba kanyarodjon, amely a mai szakmai és anyagi elismertségükhöz elvezethetett. Tapasztalata alapján a jó csapat kulcsfontosságú: egy-egy jó gondolat nemcsak a piac nem megfelelő ismeretén, azaz az ötlet validálásán bukhat el, de még talán ennél is többen véreznek el a megfelelő csapat összerakásán, azaz a „csapat validálásán”.

Ebben teljesen egyetértett az est harmadik vendége, Ács Zoltán, a Design Terminal inkubációs program vezetője is, aki elmondta, hogy a Design Terminalban nemrégiben beindított mentorprogramunknál is csak akkor állnak szóba bármelyik jelentkezővel, ha van csapata. Tipikus hiba, hogy egy-egy jó ötlet gazdája azt hiszi, az ötlete olyan erős, hogy minden egyéb, üzleti szempontból fontos dolgot (mint például a marketing, a menedzsment, a dizájn) majd szintén maga visz. Szerinte ennek egyik oka, hogy a hazai kreatív oktatásban nem fektetnek kellő súlyt a művészeti képzés mellett az alapvető vállalkozói ismeretekre, önmenedzselésre és üzleti gondolkodásra. Sajátos és sajnálatos magyar jelenség, hogy a magyar vállalkozók és a kreatíviparban kitűnni vágyó fiatalok nem túl erősek a csapatmunkában, amelynek nincsenek itthon, illetve a hazai oktatásban erős hagyományai. Emellett a kritikai attitűd, a kritika építő használata és beépítése a fejlesztésbe sem magától értetődő a magyar gondolkodásban. Ellentétben sok más nemzettel, mi magyarok nem annyira szeretünk véleményt kérni munkáinkról, és ha kapunk is, azt sem tudjuk megfelelően felhasználni. Egy jó vállalkozáshoz mindkettőt el kell sajátítani.

Veronika szerint is ez az igazán nagy lépés: ha valaki, aki sikerre szeretné vinni ötletét, vállalkozóvá válik; amely már teljesen más mentalitást jelent. Ehhez bátornak kell lenni és be kell vállalni, hogy a nulláról indulva, csapatban dolgozva, kockáztatva, akár kudarcokon át, újra talpraállva dolgozzon az ember a célja érdekében. Ez azért is nagyon nehéz, mert itthon a legtöbbek döntéseit a félelmek és szorongások motiválják. Ugyanakkor, ha valaki a vállalkozói attitűdöt a szakmai életében alkalmazni tudja, annak ez kihatással lehet az egész életére; a siker hozta önbizalom az élet más területein is pozitív változásokat hozhat. A vállalkozói szemlélet átcsaphat a privát életre is: a korábbi félelmek helyett pedig az alkotni és adni akarás és az értelmes munka iránti vágy motiválhatja cselekvéseinket, amely már nem korlátozó, hanem a lehetőségekre koncentráló attitűd. Szerinte a vállalkozás alkotási folyamat, amelyet a félelmekkel teljesen tönkre lehet tenni.

A félelmek legyőzése Ács Zoltán szerint is fontos, aki a Facebook második emberének szavait idézte: a vállalkozóknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: „Mit cselekednél, ha nem félnél?” – azaz meg kell szabadulni a mentális gátaktól, amelyek akadályozzák a jó ötletek kibontakozását. Veronika ehhez kapcsolódóan elmondta: mentorprogramjukban ők is ehhez hasonlóan arra kérik a jelentkezőket, hogy úgy gondolkodjanak, mintha a pénz nem lenne akadály – szerinte ugyanis teljesen tipikus vonása a magyar vállalkozóknak, hogy kifogásokat keresnek, amelyek aztán teljesen gúzsba kötik őket.

Fontos, hogy beszéljünk a sikertörténeteinkről – vannak már ilyenek szerencsére –, mert erőt, önbizalmat, inspirációt lehet ezekből meríteni. Az inspiráció nagyon fontos, hogy ismerjék a mai sikeres startupok pontos sztoriját, rájöjjenek, hogy a mai nagy nevek ugyanolyan nehézségekkel küzdöttek, mint ők; és nem azért futottak be, mert „kivételek voltak” – amely a kishitűek klasszikus interpretációja ezen sikersztorikra. Ilyen fontos program volt például a Rögtön jövök! kampány, amelyben mai sikeres vállalkozókról markáns vizualitással rendelkező plakátsorozatot készítettek, akik arcképeit és rövid történetét inspirációul kiragasztották a budapesti elhagyatott üzletek ajtóira. És természetesen bízunk benne, hogy a vendégeink által képviselt programok, mint a Design Terminál mentorprogramja, a Bridge Budapest ösztöndíjprogramja (vagy akár Záboji B. Péter tanácsai) szintén hozzájárulnak e gondolkodásmód elsajátításához.

A Prezi és a Ustream történetéről, a „siker titkáról” személyesen mesélt nálunk az egyik korábbi Kutatók Éjszakáján a két cég egy-egy vezetője, erről készített összefoglalónk itt olvasható.

Az est folyamán vendégünk volt a speciálisan a fenntartható társadalmi vállalkozásokat segítő program, a NESsT egyik vezetője, Vörös Éva is, aki a szervezet mentorprogramjáról és workshopjairól beszélt. Ők olyan vállalkozásokat támogatnak, amelyek valamilyen jelentős társadalmi problémára kínálnak fenntartható megoldást – saját üzletük működtetésén kívül. Ilyen például a szekszárdi Ízlelő étterem, ahol fogyatékossággal élők dolgoznak, vagy az autistákat segítő (foglalkoztató és integráló) kézműves csokoládémanufaktúra, a Kockacsoki is. Erről a vállalkozás vezetője, Dénesné Spitzer Éva beszélt. A NESsT 9 hónapos programjában szintén a vállalkozói készségek fejlesztésére koncentrál, támogatói programjába évente kerülhetnek be újabb társadalmi vállalkozások.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is dübörögtek a jobbnál jobb startupos ötletek. Júniusban két versenyen is osztottak elismeréseket Európa leginnovatívabb kezdeményezéseinek, és nagy örömünkre egy magyar vállalkozást is díjjal jutalmaztak.

Az Európai Bizottság támogatásával hirdették meg a Startup Europe részeként a „Tech All Stars” nevezetű versenyt, ahol több mint négyszáz jelentkező közül választották ki a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize). A több száz jelentkező közül a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak. A kétnapos londoni döntőn a startupok bemutatkozhattak a zsűri, a mentorok és a befektetők előtt. Most ti is találkozhattok a verseny nyertesével és döntőseivel itt a blogon. Olyan innovatív elgondolásokat és elképzeléseket mutatunk be nektek, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát. A döntőbe jutó startupok közül hármat emeltek ki, akik a húszezer euró értékű Google Cloud Platform szolgáltatás mellett részt vehettek a másnapi ún. Founders Forumon.

Az első három startup közül kiemelt díjat kapott a glasgow-i központú Clear Returns. A szolgáltatás az e-kereskedelemmel foglalkozó kiskereskedőknek segít a termékek visszaküldésének kezelésében. A probléma nagyobb, mint gondolnánk: az online vásárolt és visszaküldött termékek aránya egyes kategóriákban akár 30% is lehet, és a visszaküldött áruk összértéke gyorsabban növekszik, mint az online kereskedelem maga. A 2012-ben alapított cég felhő alapú szolgáltatása adatok elemzésével minimalizálja a termékvisszaküldéseket és növeli az online/többcsatornás kiskereskedők profitját, olyan tudást biztosítva számukra, mellyel a vevőiket is megtarthatják és a profitot is növelhetik.

Az antibakteriális plasztiktechnológiát fejlesztő olasz-holland Parx Plastics szintén bekerült a három legjobb technológiai startup közé. Az innováció a biomimetika és a nanotechnológia módszerét alkalmazva hoz létre antibakteriális műanyagot. A cinket alkalmazó technológia teljesen biokompatibilis, nem mérgező, és mégis elpusztítja az adott felületen lévő baktériumok és mikroorganizmusok 99 százalékát.

Az angol Triggertrap nevű startup fotósoknak kínál zseniális IOS és Android alapú eszközöket és alkalmazásokat, hogy még vagányabb fényképeket készíthessenek. Az alkalmazásokon keresztül arcfelismerő szolgáltatást, hang, mozgás, rezgés és timelapse funkciót adhatunk tükörreflexes fényképezőgépünkhöz, illetve olyan hipersebességű kioldógombot, mellyel akár egy fegyverből kilőtt golyó repülését is dokumentálhatjuk.

A három kiemelt startup mellett a zsűri még a döntőbe jutatta az Andiamo-t, mely 3D nyomtatás segítségével nyújt ortopédiai szolgáltatásokat fogyatékkal élő gyermekek számára. A legjobbak közé jutott a We Are Pop Up nevű online piactér, ahol bérlők találkozhatnak a bérbeadókkal és rugalmasan intézhetik rövid távú (pop-up) üzleteik beindítását. A szintén döntős Klang Technologies az első 3D-Audio technológiával működő fejhallgatóját mutatta be. A fejlesztők hasonlata szerint ami a szemnek a 3D mozi, az a fülnek a Klang 3D-Audio technológia. A tizenkét döntős listája megtekinthető itt: http://techallstars.eu/teams.html)

Nem uniós kedeményezés a The Europas nevű startup verseny, de magyar vonatkozása miatt örömmel mutatjuk be. A versenyt Mike Butcher, a világ legolvasottabb technológiai lapja, a Techcrunch főszerkesztője alapította. A rangos eseménnyé vált rendezvényen minden évben Európa legígéretesebb startup cégeit, alapítóit, illetve befektetőit díjazzák. Az idén öt éves díjat eddig még egyszer sem nyerte el magyar startup, de idén megtört a jég: a Prezi a „Best Founders/Co-founders”, azaz a legjobb alapító(k) kategóriában érdemelte ki a legjobbaknak járó The Europas Awards-t. Gratulálunk!

Előző hónapban, a Kutatók éjszakájához kapcsolódóan már írtunk a legsikeresebb magyar startupokról – érdemes azonban szétnézni európai szinten is. Idén nyáron az Európai Bizottság támogatásával nagyszabású versenyt rendeztek, ahol kiválasztották a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize) is. E verseny döntőseit mutatjuk most be nektek, olyan innovatív elgondolásokat, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát – ahogy korábban berobbant például a magyar Prezi vagy a Ustream Is. Több szolgáltatás már most is ingyenesen kipróbálható – érdemes megismerni őket! Az említett versenyre több mint 250 európai startup nevezett, a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak.

A (spanyol) ChangeYourFlight készítői olyan online platformot hoztak létre, amelynek segítségével az (önhibánkból, például rossz időpont választása miatt) egyébként vissza nem váltható repülőjegyek árának egy részét kupon formájában visszakaphatjuk. Az ötlet egyszerű, és nemcsak az utasoknak jó, de a légitársaságoknak is: a rendszerbe bekerülő jegyeket ugyanis az együttműködő légitársaságok újra értékesíthetik, így a repülőutakon a lehető legkevesebb hely vész kárba. (A fejlesztés elérhető és ingyenesen használható.)

A brit Fractal fejlesztése azt a sokunk számára ismerős problémát küszöböli ki, amikor a különböző levelező kliensek ugyanazt a levelet a legtöbbször máshogy (pl. széttöredezve) vagy rosszul (nem az eredeti karakterekkel) jelenítik meg. Ez számos félreértéshez, vagy akár a levél teljes érthetetlenségéhez vezethet, ami az e-mailes kommunikációnál akár komoly veszteségekkel is járhat. Ingyenesen elérhető fejlesztésük leveleinket úgy kódolja, hogy az valamennyi levelezőrendszerben jól olvasható legyen.

Az adatvizualizáció, illetve az ezen az elven működő infografikák az ábrázolni kívánt összefüggéseket könnyen átlátható és értelmezhető, érdekes ábrák segítségével ismertetik. Nem csoda, hogy az online kommunikáció és az újságírás egyik legkedveltebb eszköze lett az utóbbi időkben. Kedvencünk, a lett Infogr.am segítségével ez már nemcsak a legjobb grafikusok kiváltsága, bárki könnyedén készíthet magának (pl. honlapjára, blogjára, termékéhez) egyszerűbb infografikákat. Az online elérhető alkalmazás előre elkészített sablonokkal dolgozik, és nagyon egyszerűen működik – bárki ki is próbálhatja a honlapon keresztül. (Vigyázat, addiktív! :-) )

Ahogy az érintéssel való navigáció egy csapásra megváltoztatta a telefonok és egyéb elektronikus kütyük (pl. tabletek) kezelését, úgy forgathatja fel ugyanezt a dán fejlesztésű Eye Tribe, amely képes a szem mozgását detektálni, és ezáltal különböző utasításokat továbbítani (bekapcsolni a készüléket, weboldalakon lapozgatni vagy játékokat irányítani). Az angol ReciteMe bármilyen számítógépes tartalmat külön program installálása nélkül alakít át olyanná, amelyet az olvasási nehézséggel élők (gyengén látók vagy diszlexiások) is könnyedén megértenek. A tizenkét döntős között volt még többek között e-kereskedelemhez kapcsolódó újítás, az online névjegykezelést megújító fejlesztés, a fődíjas pedig a legnagyobb szolgáltató cégek panaszkezelő rendszerét automatizálta a korábbinál jóval gyorsabb és olcsóbb megoldással. A spanyol CogniCor ezen fejlesztését használja mára a legtekintélyesebb spanyol telekommunikációs cég, a Telefónica is. (A tizenkét döntős listája megtekinthető itt, az egyes fejlesztésekről részletesebb információ a hiperlinkekre kattintva olvasható).

Új ötletekből tehát továbbra sincs hiány – reméljük, jövőre magyarokat is találunk a legjobb 12 startup között! :-)

A Kutatók Éjszakájának második előadásán újabb tippet kaptunk a sikerességhez: nem csak álmodozni érdemes (ahogy azt Mérő László tanácsolta), de hibázni is – a sikerhez ugyanis nem vezethet út hibák nélkül. Ezt a tanácsot már a legsikeresebb magyar startup cégek (Ustream és Prezi) képviselőitől kaptuk, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy jó ötletből világsiker.

A két világszerte elismert fejlesztés közül a Ustream olyan szolgáltatást hozott létre, amely segítségével egyszerre akár több százezer néző számára is közvetíthetünk élő videótartalmat az interneten. A Prezi pedig a szoftveres alapú prezentációk világát forgatta fel, fejlesztésük a korábbi kétdimenziós, dia-szerű előadást zoomolással, térbeli mozgással és dinamikus, izgalmas grafikákkal tette izgalmasabbá. A két fejlesztésben közös, hogy mindkettő egy-egy innovatív ötletre épülő, kis tőkebefektetéssel induló startupként indult. Mindkét cég továbbra is jelentős magyarországi bázissal működik, és képviselőik szerint bár forgalmukat tekintve már mindkettő nagy céggé nőtte ki magát, mégis máig sikerült megőrizniük a stratupos munkakörülményeket, lendületüket.

A sikeresség titkával kapcsolatban Fehér Gyula, a Ustream egyik alapítója kiemelte, hogy  fejlesztésük nemcsak annak újszerűsége miatt tarolhatott, de szerencséjük is volt („jó időben voltunk, jó helyen”). Mindezek mellett óriási kitartás, bizonyos fokú „bolondság” és persze naivitás is kellett ahhoz, hogy ne adják fel túlságosan hamar, már rögtön a kezdeti nehézségek után. Egy jó ötlethez a kezdetekben mindig nehéz támogatót találni, ezzel ők is megküzdöttek, de mint megjegyezte, ebben a tekintetben 2007-es indulásukhoz képest már sokkal jobb a helyzet Magyarországon, hiszen számos új lehetőség (pl. új kockázati tőkealapok, inkubátor-programok) nyílt meg az innovatív kezdő vállalatok támogatására.. Nagy kihívást jelent még szerinte a kezdő vállalatoknál az, hogy Magyarországon nincs olyan hagyománya az üzleti készségek egyetemi szintű fejlesztésének, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Itthon lehet valaki nagyon jó műszaki szakember, de az üzleti gondolkodást még külön meg kell tanulnia.

 A Prezi sikerében szintén kulcsszerepet játszott az amerikai jelenlét, fordulópontot jelentett az, mikor a TED alapítója felfigyelt a fejlesztésre – mondta Udvardy Dávid, a Prezi vezető dizájnere.  A Prezi ráadásul egy olyan területen hozott újítást, ahol jó húsz éve nem történt semmilyen jelentős változás – a diafilmes (ppt-s) stílus a Prezi megjelenéséig gyakorlatilag egyeduralkodó volt az előadások világában. A térbeli vizuális memóriát is használó, ezért a figyelmet jóval intenzívebben lekötni képes Prezi sikeréhez persze a „hipszter-effektus”, a zoomolás is jelentősen hozzájárult. A Prezi amerikai megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen egy olyan országban szerzett jelentős elismerést, ahol az előadásoknak, az „önmegjelenítésnek” egyébként is nagy hagyománya van. Udvardy Dávid szerint az is nagyon fontos tényező a cég sikerességében, hogy sikerült megőrizniük a kezdeti „startupos feelinget”, ahol a felelősség ugyan egyre nagyobb, de fontos, hogy mindig lehet hibázni, ugyanis csak kockáztatással lehet előbbre jutni, amiben mindig benne van a hibázás lehetősége is. 

A két előadó egyetértett abban, hogy egy jó ötleten alapuló vállalkozás beindításához, hatalmas bizalom szükséges – az újítások ötletgazdái ugyanis sokszor nem merik megmutatni a fejlesztésüket azoknak, akik például anyagiakkal támogathatnák a projekt beindulását. Félnek ugyanis attól, hogy ötletüket még azelőtt ellopják, hogy saját maguk üzletet csináltak volna belőle. Az előadók szerint viszont muszáj előre menni, és bizalommal fordulni az esetleges befektetőkhöz.

 A beszélgetésen még elhangzott, hogy az igazán nagy sikerek elsőre általában egyáltalán nem tűnnek jó ötletnek, de „talán van bennük valami”. Az egyértelműen jó ötleteket ugyanis már biztos feltalálta valaki, míg egy első hallásra furcsának tűnő ötlet lehet igazán nagy dobás, amire korábban nem gondolt senki. Erre példa a legutóbbi ifjúsági „Tudósolimpián” negyedik helyen végző Énekes Péter és Köpenczei Gergő ötlete is, akik szintén részt vettek a beszélgetésen. Ötletük egy kódolásnál korábban nem használt matematikai algoritmus használatával forradalmasíthatja a titkosítást és kódfejtést. A fiatal kutatók egyelőre leginkább tanulmányaikkal vannak elfoglalva, de drukkolunk, hogy ötletükkel hasonló sikereket érjenek el, mint a Prezi vagy a Ustream.

Képek forrása: Flickr / Európa Pont