javit1.pngAz erőforrásokkal takarékoskodó körforgásos gazdaság megvalósítása az EU egyik fontos célja. Ebben különösen nagy hangsúlyt kap a tárgyak hosszabb hasznosítása, amihez elengedhetetlen a javíthatóság és annak támogatása. Bécsben és Ausztria egészében nagy sikerrel működik ilyen rendszer, de az EU az egész közösségben szeretné megadni a fogyasztóknak a jogot a javításhoz – ehhez most új jogszabály van készülőben.

0 Vissza

tex.jpgA divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.

0 Vissza

oko2.pngAz EU Ecolabel logóval harminc éve találkozhatunk. Ha ezt a minősítő címkét látjuk egy terméken, biztosak lehetünk benne, hogy használata kevésbé terheli a környezetet. A védjegyet jelenleg Európa-szerte mintegy 84 ezer termék vagy szolgáltatás használhatja a tisztítószerektől kezdve a papírárun és a bútorokon át egészen a turisztikai szálláshelyekig.

0 Vissza

hullmentes1.jpgEgyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

0 Vissza

mua1.pngA műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.

3 Vissza

szaky_of.pngHisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.

0 Vissza

korf1.jpgA jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.

bico.jpegMúltkor egy posztban összefoglaltuk, hogy az egyes európai városok milyen eszközökkel korlátozzák az autósforgalmat. A korlátozás akkor lehet sikeres, ha emellé a városok rendelkeznek stratégiával a környezetbarát közlekedés támogatására is. Koppenhága ilyen szempontból jó példa – inspirációként összegyűjtöttünk pár érdekességet arról, milyen ma a közlekedés a dán fővárosban.

A környezetkímélő megoldások sokszor körülményesebbek vagy éppen drágák – ezért gyakran elhangzik, hogy foglalkozzon az a zöld szempontokkal, aki megteheti, aki elég tehetős ahhoz, hogy zöld megfontolásból a drágábbat válassza. Ez azonban nem igaz általánosságban, és az sem, hogy az egyes emberek ne tehetnének maguk is valamit a fenntarthatóbb jövőért. Dánia és Koppenhága vitathatatlanul élen jár a környezetvédelemben, akár közlekedését, energiagazdálkodását, akár az emberek általános hozzáállását nézzük.

Első a bicikli

Koppenhága a világ egyik, ha nem a legnagyobb biciklis fővárosa. Erre a címre Amszterdammal van hatalmas versenyben. , A sokak által idézett Copenhagenize legutóbbi felmérésén számos szempont alapján már elhódította ezt a címet a holland fővárostól. Aki járt már a városban, biztos emlékszik a metró- vagy vonatállomások bicikliparkolójában felgyülemlett több ezer biciklire… Persze ehhez a dán fővárosnak vitathatatlanul jók az adottságai: a biciklizőknek a városban nem kell nagy emelkedőket leküzdeniük, és a városban mindenhol tökéletes minőségű kerékpárútvonalakat találunk.

Jobb az autónál

Azt, hogy biciklivel gyorsabban lehet sokszor közlekedni csúcsforgalomban, mint autóval, Budapesten is gyakran tapasztalhatjuk. Koppenhágában összesen kb. 400 km-nyi (!) bicikliút van, ennek köszönhetően tavaly például már több biciklit számoltak a forgalomban, mint autót, amely egyre inkább eltűnik a városi forgalomból. Ez történelmi fordulat volt, a hetvenes évek óta – mióta számolják a forgalmat – ilyen eredményt még nem mértek. Sőt, a legújabb felmérések alapján jelenleg a koppenhágaiak 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk (!) autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 


Fejlődési lehetőségek

Környezetvédelmi szempontból hatalmas eredmény, hogy a városlakók többsége (91 százaléka) valamilyen környezetkímélő megoldást választ a napi munkába járáshoz – és ez a világ egyik leggazdagabb országának fővárosában történik. Ugyanakkor ez az arány még mindig nem tükröződik megfelelően a helyi infrastruktúrán. Erre hívja fel a figyelmet a Copenhagenize is, amely kimutatásokat készített arról, hogy a jelenlegi városi közlekedési felületeknél arányosan még mindig túl sok teret tartanak fent az autóknak. Miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő, a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). A felmérést készítők szerint ezen érdemes lenne változtatni, hosszú távon akár a parkolók lakóövezetté alakításával.


Turistabarát közlekedés

A biciklizés Koppenhágában nemcsak a helyiek legfontosabb közlekedési formája, de turistaként is minden lehetőség adott (és nagyon ajánlott!), hogy két keréken fedezzük fel a várost. Nagyjából minden sarkon találunk biciklikölcsönzőt, a helyi BuBi (Bycyclen) is nagyon fejlett, és számos egyéb közbringa-megoldás is rendelkezésre áll. Rengeteg biciklis városnéző túra közül lehet válogatni, amivel gyorsan, egy helyi vezetésével és igazi dánként nyeregből lehet felfedezni a várost – ezt feltétlenül érdemes kipróbálni! :-)


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza
süti beállítások módosítása