Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.

etelmentok_fb_cover.pngAz élelmiszerpazarlás visszaszorítására számtalan innovatív megoldás született az elmúlt években. A felesleg eljuttatása a nélkülözőknek, önfenntartó gazdaság egy bérház körfolyosóján, illetve a fogyasztókat az el nem adott ételeket összekötő platform – beszélgetésünkön három olyan szervezet képviselője volt a vendégünk, amelyek ezen a területen működő megoldásokat tudtak kidolgozni. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.

0 Vissza

elelmiszerbizt.pngAz EU-ban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerbiztonságra. Minden tudományos alapokon nyugszik, az előírásokat folyamatosan felülvizsgálják, azok betartását pedig mindenhol ellenőrzik. Külön szabályok vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására, címkézésére, a hozzáadott anyagokra, az élelmiszerek higiéniájára, de még az állatok egészségügyére is – hogy a teljes ellátási folyamat biztonságos legyen, kezdve a termőföldtől egészen a tányérunkig. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a közösség minden szegletében azonos minőségű élelmiszerekhez juthatunk.

4 Vissza

cimke1.jpgAz EU az élelmiszerek címkézésének, tápértékjelölésének megújítására készül. A 2022 végén bemutatandó új szabályok és a csomagolt élelmiszerek új tájékoztató feliratai révén a vásárlók könnyen értelmezhető formában, gyorsan megtudhatják majd, hogy az adott élelmiszer mennyire egészséges, emellett éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információt kapnak majd. Az EU-n belül már létezik egy hasonló, francia fejlesztésű rendszer, amelyet hat tagállam használ is, bevezetésétől viszont több mediterrán ország is félti hagyományos élelmiszereit. Vajon milyen lesz, milyennek kellene lennie az új rendszernek?

4 Vissza

orgcover.png

Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.

3 Vissza

elelmiszerpazarlas.pngMa Európában rettentően pazarlóan bánunk az élelmiszerekkel: hatalmas mennyiségű feleslegesen kidobott élelmiszerért vagyunk felelősek. Az EU igyekszik változtatni a jelenségen, de mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.

0 Vissza

cimke.jpg13 évvel a csatlakozással az EU mindennapjaink részévé vált. A legtöbbször észre sem vesszük, mi mindent köszönhetünk az uniós előírások következtében bevezetett változtatásoknak – annak, hogy mi is a közösség tagjai vagyunk. A rengeteg uniós támogatás, mobilitási program, a roamingdíjak megszűnése vagy a fapados légitársaságok elterjedése mellett többek között azért is rengeteget tett az EU, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az élelmiszerek vásárlásánál. Még egy érv az EU mellett.

Nincs zsákbamacska – az összetevők egyértelmű jelölése

cimke.PNGAkár allergiás valaki, akár diétázni szeretne, akár a mesterséges, esetlegesen káros összetevőket szeretné kiszűrni, nagyon fontos, hogy vásárlásnál tisztában legyen azzal, mit rakott a kosarába. Az egészségtudatos táplálkozáshoz lehetővé kellett tennie az EU-nak, hogy a piacán forgalmazott élelmiszerekből tájékozottan válasszanak. Ezt az EU 2013 decembere óta szigorú címkézési előírásokkal biztosítja. Minden terméknél jelezni kell, hogy tartalmazza-e a 14 legfontosabb allergén anyag valamelyikét (pl. glutént, tejet, dióféléket, földimogyorót, tojást, zellert, halakat, szóját). Mindezt vizuálisan jól elkülönülő módon kell megtenni. Az allergiások szempontjából fontos szabály, hogy a csomagolatlan élelmiszerek esetében – például az éttermekben – is tájékoztatást kell adni valamilyen formában az allergénekről.

Emellett az EU-ban minden csomagolt élelmiszeren egységes táblázat használatával kell megadni, hogy a termék milyen tápanyagokat tartalmaz. Ehhez 100 grammra / 100 milliliterre vetítve fel kell tüntetni legalább az élelmiszer energiatartalmát, továbbá a zsír, a telített zsírsav, a szénhidrát, a cukor, a fehérje és a só mennyiségét. Mindezek mellett az EU számos további tápanyag nem kötelező feltüntetését javasolja (pl. egyszeresen /  többszörösen telítetlen zsírsavak; cukrok / poliolok / keményítő; rostok; vitaminok) – ezen pluszinformációk feltüntetéséről a forgalmazó dönt.

A közelmúlt állati járványai miatt a marhahús, valamint a friss sertés-, bárány-, kecske- vagy baromfihús esetében a származási helyet is meg kell nevezni.

A szabályozás emellett előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítja az olvashatóságot is – a fogyasztók ugyanis korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Tilos megtévesztő hirdetéseket készíteni

Szigorú szabályok vonatkoznak az egészséggel összefüggő állításokat tartalmazó reklámokra is. Ha a gyártó feltünteti termékén a „zsírszegény” kifejezést, akkor az 100 grammra vetítve valóban legfeljebb 3 gramm zsírt tartalmazhat. A címkén azt is meg kell adni, ha az élelmiszerben genetikailag módosított összetevő van. Ez vonatkozik például a genetikailag módosított növényekből készült növényi olajokra. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy eldöntse, szeretne-e ilyen élelmiszert vásárolni.

Egységes minőség- és eredetjelzések

cimke3.jpgTájékozódásunkat az EU különböző védjegyei, elismerési rendszerei is segítik – például a különleges termékek eredetiségét igazoló uniós oltalom, amelyben egységes jelöléssel védik és népszerűsítik a termékeket. A rendszer célja, hogy a valóban különleges módon készülő vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket megvédje a hasonló, de nem minden szempontból eredeti termékektől (és a fogyasztókat a becsapástól; lásd Tocai / Tokay vs. Tokaji ügy). Hasonló „biztonsági garanciát” jelent a CE-jelölés és a bioélelmiszerek ökológiai tanúsítványa.

Biztonságos élelmiszerek – folyamatos riadókészültség

Ha az Unióban egészségre ártalmas élelmiszer kerül a piacra – például szalmonellával fertőzött hús vagy higannyal szennyezett hal –,az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével erről mindenki azonnal értesülhet. A rendszeren keresztül bármely tagállam a termékre vonatkozó figyelmeztetést adhat ki a többi tagállam számára, az egész EU-ban gyorsan ismertté válik a kockázat, és a hatóságok intézkedni tudnak. Ezután az élelmiszert kivonják a piacról és megsemmisítik, a külföldi élelmiszert pedig visszaküldik a származási országba.

Képek forrása: pexels.com; elelmiszer.hu

A cimkés illusztrációt az Élelmiszer Online vonatkozó anyagából vettük át.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza
süti beállítások módosítása