Milyen esélyekkel válhat az EU valódi nagyhatalommá, és hogyan érvényesítheti egyedi értékeit? Milyen esélye van az új, békés és stabil világrend kialakulásának, és milyen szerepet játszhat ebben az EU? Szükség van-e közös európai hadseregre? Európai gondolkodók sorozatunkban a belga politológus-kutató, Sven Biscop kereste a választ ezekre a kérdésekre.

Európa és Kína: két hatalmas, távoli gazdaság eltérő hagyományokkal és kultúrával, értékekkel és érdekekkel. A két térség kapcsolatát leginkább mégis a kölcsönös függés alakítja – vezetőik közel negyven éve dolgoznak a két gazdasági nagyhatalom stratégiai partnerségén, amely egyre szorosabb és egyre több területre terjed ki.

A világpolitika e két jelentős szereplője 1975-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a mai napig is töretlenül fejlődik. Az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, Kína az Unióban forgalmazott késztermékek első számú szállítója.  2003 óta stratégai partnerség keretében működnek együtt, amely ma a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően külpolitikai, biztonságpolitikai és a globális kihívások kezelésének kérdéseire is kiterjed. A partnerek több mint ötven szakterületen folytatnak párbeszédet, amelynek segítségével az EU támogatja Kína folyamatos integrálódását a világkereskedelmi rendszerbe, valamint segíti Kína intézményi, politikai reformfolyamatát. Bármennyire is kiterjedt és sokoldalú a két térség kapcsolatrendszere, együttműködésük még sok területen fejleszthető – az emberi jogok kérdése, Kína globális felelősségvállalása, külpolitikai szerepvállalása vagy a kínai piac változatlan zártsága csak pár példa arra, hogy  jó néhány területen kell még közelíteni a két fél álláspontját. Ehhez tárgyalniuk kell, ezt tudják, és teszik is – az idei, európai és a kínai kultúra közötti párbeszéd év keretében egymás alaposabb megismerése és megértése került a középpontba. Ehhez kapcsolódik novemberi első programunk is, ahol az EU-Kína kapcsolatok kulturális, társadalmi és gazdasági perspektíváit járjuk körül vendégeinkkel.

Lesz miről beszélnünk – ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk egy-két érdekességet az EU-kínai kapcsolatokról, amelyek jól illusztrálják a két fél kapcsolatát – az együttműködés és a további erőfeszítések szükségességét:

• 1978-ban a két térség első kereskedelmi megállapodásának aláíráskor Kína GDP-je a világgazdaság mindössze egy százalékát tette ki. Ma Kína a világ második legnagyobb gazdasága (egyes előrejelzések szerint 2015-re megelőzi az USA-t), első számú kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília vagy India
• Az EU és Kína napi szinten egymilliárd euró összértékű kereskedelmet bonyolít
• Kína az európai export legdinamikusabban növekedő piaca (az EU Kínába irányuló exportja 2011-ben 20%-kal nőtt)
• Kína exportcikkeinek közel fele külföldi, de jellemzően délkelet-ázsiai országokból származik áttételesen (Európai cégek csak korlátozottan jelennek meg a kínai piacon)
• 2011-ben az európai külföldi tőkebefektetés mindössze 1,4%-a származott Kínából, míg a Kínában befektetett külföldi tőke közel 20%-a származott Európából
• Az EU piacaira érkező és lefülelt hamisított termékek 73%-a Kínából származik.
  
  

Mindenkit szeretettel várunk tehát november 6-án az Európa Pontban, ahol az EU-kínai kapcsolatok kulturális és társadalmi kérdései mellett ezekről is szó lesz. Előzetes regisztráció: euinfo@eu.hu

Kép forrása: © European Communities, 2004; EC - Audiovisual Service; Christian Lambiotte