2022. február végén Oroszország visszahozta a háborút Európába, miután megtámadta Ukrajnát. Azóta az emberiség legrosszabb pillanatainak lehettünk tanúi. A második világháború óta Európában kialakult legnagyobb menekültválságban már több mint 11,7 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni, ebből több mint 4,9 millióan a szomszédos országokba, köztük Magyarországra menekültek. Az EU és lakossága egységesen kiáll Oroszország jogosulatlan inváziójával szemben, és számtalan módon mutatta ki szolidaritását Ukrajnával és az ukrán néppel.

#MaradjatokOtthon, de #CsatlakozzatokHozzánkOnline: Európa-napi programunkban most is mindenki – kicsik, nagyok, a mozgás és a zene vagy a kvízek kedvelői – megtalálhatja a kedvére valót. Velünk lesz Béres Alexandra, Szalóki Ági és Caramel, valamint bemutatjuk, hogy a mostani különleges helyzetben milyen szolidaritási akciókkal támogatják egymást a tagállamok, és hogyan segít az EU a válság leküzdésében.

A mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.

Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.

Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.

	BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget.
	DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai.
	SZOLIDARITÁS: A tagállamok közötti szolidaritás gazdasági és egyéb értelemben is nagyon erős. Az unió fejlesztési politikája strukturális és beruházási alapok segítségével támogatja a kevésbé fejlett régiók felemelkedését. Az uniós támogatások aránya a közösségi beruházásoknál több tagállamban meghaladja a 40%-ot. Az uniós országok szolidáris együttműködése a közelmúlt európai terrormerényleteit követően is megmutatkozott.
	SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat.
	NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája.
	TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető.
	LEHETŐSÉGEK: Az uniós tagság talán leginkább a lehetőségek megnövekedéséről szól. Egy uniós polgárnak joga van akadálytalanul utaznia, élnie, tanulnia vagy dolgoznia egy másik tagállamban – jelenleg hat és fél millió uniós polgár vállal munkát valamelyik másik tagországban. Az egységes piac hozzásegítette Európát az áruk nagyobb versenyéhez, így olcsóbban tudunk például repülni vagy külföldre telefonálni. A roamingdíjak hamarosan teljesen meg is szűnnek. Az Erasmus program keretében 1987 óta 9 millióan tanultak, önkénteskedtek vagy szereztek szakmai tapasztalatot külföldön.
	EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek.
	JÓLÉT: Az európai szociális modell nagyban hozzájárult, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség csökkent a kontinensen. Az uniós polgárok nemzetközi összehasonlításban jobban és hosszabban élnek, mint a világ más részein; a születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban közel 80 év, amely 8,5 évvel hosszabb, mint a világátlag. Minden uniós tagállamban garantáltan legalább négy hét fizetett szabadság jár minden munkavállalónak, a nőknek pedig minimum 14 hét anyasági szabadság jár gyerekük születéséhez kapcsolódóan – ez még a világ fejlettebb országaiban sem átlagos.
	FENNTARTHATÓSÁG: A környezetvédelemben és a fenntartható gazdaságban az EU vitathatatlanul élen jár. A légszennyezés az európai városokban a legalacsonyabb – köszönhetően például az ólmozott benzin betiltásának és egyéb szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az EU-ban 1990 és 2015 között átlagosan 22 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A hulladék újrahasznosítása az utóbbi tíz évben átlagosan 30 százalékról 43 százalékra nőtt, az egy főre jutó megújuló energiatermelés a világátlag háromszorosa.
	GAZDASÁGI ERŐ: Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége. A világ teljes exportjának több mint harmada az EU-ból származik – ez két és félszerese a kínai és háromszorosa az amerikai exportnak.  Az EU a világ 80 országának első számú kereskedelmi partnere. Az EU emellett a világ legnagyobb donora, a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét adja.
	SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60

Szívesen tennél valamit szervezett formában a közösségért? Hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot szereznél úgy, hogy ezzel egyben társadalmilag hasznos munkát is végeznél? Ha a 18-30 éves korosztályba tartozol és a fenti kérdések foglalkoztatnak, érdemes megismerned a 2016 decemberében útjára indított Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeket.

Érezhető, hogy az ezredforduló fiataljai, az Y-generáció tagjai sok esetben más prioritásokat tartanak szem előtt, mint a szüleik. Gyakran nyitottabbak és tudatosabbak társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben, és talán szívesebben tesznek a közösségért akár önkéntes, akár szakmai munkájuk keretében. Emellett az ifjúsági munkanélküliség is jobban sújtja ezt a korosztályt, mint a korábbi időszakokban. Mindezekre lehetséges válaszként hozták létre az Európai Szolidaritási Testületet (ESZT / ESC – European Solidarity Corps).

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak, amelyek során akár Magyarországon, akár az EU egy másik tagországában dolgozhatnak a fiatalok. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés több lehetséges formában is megvalósulhat a jelentkezőtől függően: önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy akár fizetett állás keretében. Az ESZT keretében számos területen dolgozhatnak a jelentkezők, ilyen pl. az oktatás, egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyezés, környezetvédelem, természeti katasztrófa megelőzése vagy katasztrófahelyzet (pl. földrengés) utáni helyreállítás, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

Az ESZT keretén belül tehát kétféle módon lehet társadalmi munkát végezni:

1. Önkéntes alapon végzett tevékenységekben – ez alkalmat nyújt teljes munkaidőben, támogatás fejében végezhető önkéntes munkára. Az önkéntesek nem kapnak munkájukért fizetést, viszont a részvételüket finanszírozó uniós programtól függően jogosultak bizonyos támogatásra. Ez azt jelenti, hogy részben vagy egészben fedezik nekik a szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket és az egészségbiztosítási kiadásokat. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak.

2. Szakmai tevékenységekben – ez alkalmat ad álláshelyek, szakmai gyakorlati lehetőségek vagy tanulószerződéses gyakornoki képzések felkutatására számos, szolidaritási tevékenységet végző ágazatban, ahol motivált és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. A részt vevő fiatalok ez esetben munkaszerződést írnak alá, és munkájukért az adott tagállamban fizetést kapnak. Napi kiadásaikat és a szállás költségét a munkáltatótól kapott fizetésükből kell fedezniük. Ezekre a fiatalokra a konkrét ország munkajoga vonatkozik. A szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre felvett résztvevők is munkaszerződést írnak alá, és ők is kapnak napidíjat.

Az Európai Szolidaritási Testület résztvevőit a tevékenységeikhez támogatást kereső nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), helyi és nemzeti hatóságokhoz vagy magáncégekhez közvetítik. A lehetőség minden érdeklődő fiatal számára elérhető, függetlenül attól, hogy a jelentkező jelenleg tanulmányokat folytat vagy munkaviszonyban áll, vagy éppen álláskereső.

A már blogunkon is bemutatott, jelenleg is Európa-szerte népszerű kezdeményezés, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretén belül végezhető önkéntes munkához képest tehát az alábbi főbb különbségekkel kínál szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget az Európai Szolidaritási Testület:

- nemcsak önkéntes alapon végezhető a választott munka, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

Ha a kezdeményezés felkeltette az érdeklődésed, a Szolidaritási Testület honlapján tudsz regisztrálni. Adataidat az Európai Szolidaritási Testület rendszerében tárolják, és az ellenőrzött és akkreditált szervezetek ebből az adatbázisból válogathatnak, amikor projektjeikhez résztvevőket keresnek. A szervezetek az általuk kiválasztott jelentkezőket felkérik a projektjeikben való részvételre, és ők döntik el, hogy az Európai Szolidaritási Testület egy-egy résztvevőjét önkéntesnek, munkavállalónak vagy gyakornoknak veszik-e fel, attól függően, hogy az egyes projektekhez milyen készségekkel és tapasztalatokkal rendelkező jelentkezőkre van szükségük.

A regisztráció nem garantálja a jelentkező felvételét valamely projektbe. Minél nyitottabb valaki az egyes tevékenységcsoportok és a választható országok tekintetében, annál nagyobb esélye van a felvételre. A tervek szerint 2017 tavaszának végétől vesznek majd fel fiatalokat, akik 2017 júniusától csatlakozhatnak a különböző projektekhez. Az előzetes várakozások szerint 2020-ig 100 ezer fiatal vehet részt a kezdeményezésben – a program elindulása óta máris húszezren jelentkeztek a lehetőségre.


Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni az ESZT oldalán az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Ifjúság (European Youth) Facebook- és Twitter-oldalán olvashatók. Akit pedig a legfrissebb kapcsolódó hírek, projektlehetőségek érdekelnek, annak érdemes követni az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalát.

Képek forrása: Erasmus Plus Twitter; Jean-Claude Juncker Twitter

„Több router kell, hogy az egész házamban legyen wifi…” „…utálom, mikor a bőrülésemben nem működik a fűtés…” „utálom, mikor a telefontöltőmet a másik emeleten felejtem” – első világbéli problémák, amelyek banalitására jól rávilágít, ha ezeket egy harmadik világban élő fiatal mondja, akinek talán a tiszta ivóvíz, a rendszeres és elégséges vacsora sem mindennapi, ahogy a Water is Life zseniális spotjában láthatjátok. Viszonylagos jólétünkben könnyű megfeledkezni arról a sok millió elesettről, akiknek valóban problémát jelent a napi megélhetés, egész egyszerűen csak azért, mert a világ hátrányosabb területére születtek.