A mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.
Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.
Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.
 |
BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget. |
 |
DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai. |
 |
|
 |
SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat. |
 |
NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája. |
 |
TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető. |
 |
|
 |
EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek. |
 |
|
 |
|
 |
|
 |
SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. |
Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60
Február havi kiemelt témánk a „szolgáltató Európa” – Európa, amely értünk dolgozik. Sokszor nem is vesszük észre vagy nem is tudjuk, hogy mi mindennel függ össze uniós tagságunk, mit köszönhetünk a hétköznapokban az Európai Uniónak. Sokan kritizálják az EU-t a túlszabályozás miatt – de azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a szabályozásoknak számtalan előny is köszönhető. Bárhova gond – és a legtöbb esetben megállás – nélkül utazhatunk szabadon (köszi, Schengen); nemzetközi online vásárlásainkat biztonságosan és gyorsan tehetjük meg (köszi, SEPA); a külföldön vásárolt áruk esetén otthoni garanciák illetnek meg bennünket (köszi, uniós garancia) – mindez uniós szabályoknak köszönhető. Sok, néha nehézkesnek, túlzónak, függetlenséget korlátozónak tűnő szabály teszi lehetővé, hogy a tagállamok mindegyikében ugyanazokat a jogokat élvezzük, minden tagállamban hasonló esélyeink legyenek például a boldogulásra, és időskori napjainkat egészséges környezetben és egészségben élhessünk meg. AZ EU ezért szabályoz és támogat: ennek eszköze a sok uniós szabály és rengeteg közös büdzséből finanszírozott program.
Májusban lesz kilencedik éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legfontosabb célja vált ezzel valóra, amelyet nemcsak a politikai vezetők támogattak, de a lakosság is. Sokszor nem is vesszük észre, vagy egyszerűen csak nem vagyunk tudatában, hogy mi mindent köszönhetünk uniós tagságunknak. A tagságot persze nem lehet feketén vagy fehéren látni – ez nem válasz valamennyi problémánkra (ahogy talán sokan hitték vagy szerették volna hinni), de nem árt, ha tisztán látunk, milyen egyértelmű előnyökkel jár.
A csatlakozás nem önmagában véve jó, sokkal inkább lehetőséget jelent, amellyel tudnunk kell élni. Ilyen például a szabad utazás könnyebbsége, a külföldi munkavállalás szabadsága, vagy a kiterjedt és gazdag európai piaci lehetőségek. A tagság mérlegét nem vonhatjuk meg szigorúan közgazdasági adok-kapok alapján – persze kiszámítható, hogy mekkora egy ország „nettó mérlege”, vagy milyen mértékben részesült az EU fejlesztési forrásaiból, de a tagság nem minden előnye számszerűsíthető. Nehéz mérni költség-haszon szemlélettel az uniós mobilitás adta előnyöket sem, például a fiatalok külföldi tapasztalatszerzési lehetőségeit (Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, vagy a fiatal vállalkozók számára meghirdetett Erasmus keretében), a vállalkozók európai érvényesülési lehetőségét az egységes piacon, vagy épp azt a bonyolult szociális koordinációt, amelynek révén mobilitásunk szabadabb lehet.
Az élet szinte minden területén találkozunk közvetve vagy közvetlenül az EU-nak köszönhető fejlesztésekkel – ezek megismeréséhez vagy észrevételéhez nyújt segítséget egy friss kezdeményezés, illetve egy ahhoz kapcsolódó honlap (www.azeneuropam.hu), amely segít összegezni, hogy egy-egy ember életében konkrétan hogyan jelennek meg ezek a fejlesztések. Az oldalon „EU-kalkulátor” található, amelyen néhány adat / preferencia megadásával személyre szabott interaktív infografikát kaphat bárki a saját életében megjelenő uniós előnyökről. Érdemes tesztelni – talán nem is hinnénk, mi mindenben van jelen az Európai Unió.