Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.
Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.
A városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.
Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.
Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)
Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről: Urban Europe
Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Az élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.
A kulturális és kreatív szektor jelentősége
A kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A kulturális és kreatív iparágakban (kki) nagyon gyakori az atipikus, rugalmas (online és mobil; co-working vagy a szabadúszó életformára épülő) munkavégzés. A kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához, és a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. A szektor gazdasági jelentősége is egyértelmű: jelenleg legalább 8,8 millió embert, az uniós munkaerő 3,8%-át foglalkoztatják, akik összesen a teljes európai a bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állítják elő. (Egy másik uniós kutatás / megközelítés szerint ez az arány még magasabb, összesen közel 12 millió foglalkoztatottal és a GDP 5,3%-ával.)
A kulturális és kreatív szektor fejlettsége tehát jól mutatja egy város innovációs képességét, vonzerejét a gazdaságilag dinamikus vállalkozások számára. Ezen a területen Európa hagyományosan nagyon erős – eddig azonban nem létezett olyan felmérés vagy mutató, amely ezt a potenciált mérte volna az uniós városok körében. Ezért született meg a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”.
Kulturális és Kreatív Városok Figyelője
A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője egy kutatási projekt eredményeként jött létre, amely 30 európai ország 168 városát vizsgálta. A Figyelő összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogy az európai városok hogyan teljesítenek a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos kilenc területen. Ezek a városok adottságait szemléltetik a „kulturális élet”, a „kreatív gazdaság” és a „lehetőségeket teremtő környezet” szempontjából (amelyekhez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoztak meg).
Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége.
A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.
Mire jó a mutató?
A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is. Emellett tökéletesen alkalmas jó példák, sikertörténetek bemutatására és hasonlók ösztönzésére; valamint vállalatoknak, vállalkozásoknak is hasznos információval szolgálnak, hogy egy-egy európai városnál beruházásaikkal milyen közegbe kerülnek.
Első eredmények
Az első felmérés alapján jelenleg Európában Párizs (FR), Koppenhága (DK), Edinburgh (GB) és Eindhoven (NL) méretkategóriáiknak legjobbjai. Érdekes, hogy nem feltétlenül a fővárosok vagy a legnagyobb lakosságszámú városok a listavezetők.
A Figyelő alapján az „ideális” kulturális és kreatív város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:
- az írországi Cork városának kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Párizsra jellemző kulturális részvétel és vonzerő, illetve kreatív és tudásalapú munkahelyek,
- a hollandiai Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a svédországi Umeå kreatív iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a belgiumi Leuven humán tőkéje és oktatása,
- az egyesült királyságbeli Glasgow-ban jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- a hollandiai Utrecht kiváló helyi és nemzetközi kapcsolatai
- és nem utolsósorban Koppenhága minőségi közigazgatása.
Magyar eredmények
A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi európai kulturális főváros (EKF) Pécset, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) vizsgálták. Budapest a legnagyobb városok között összesítve a 10. helyen végzett, Barcelona és Lyon között – különösen erős pontokat kapva a „kulturális élet” területén számos kulturális intézményének (7. legmagasabb pontszámmal) és vonzerejének (7.) köszönhetően. Érdekes, hogy ugyanebben, a legnagyobb városokat vizsgáló kategóriában a Budapesttel hasonló adottságokkal bíró Prága a harmadik (!) helyen végzett, megelőzve például szintén a régióból Bécset, amely összesítésben a hatodik legjobb minősítést kapta.
Pécs a legkisebb lélekszámú városok (S-M) kategóriájában a 38. helyen végzett, elismerve az EKF-hez kapcsolódó sok fejlesztést és a kulturális gazdaságra gyakorolt hatását. Győr a 41. legmagasabb pontszámot kapta az S-M méretű városok közt (kiemelve a barokk belváros vonzerejét és a gazdag kulturális életet). Ugyanebben a kategóriában Szeged követi – az értékelésben kiemelték a Szegedi Egyetem 2014-ben alapított Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, amely jó belépőt jelenthet a fiataloknak a kreatíviparba.
A Figyelőt a tervek szerint kétévente frissítik – az értékelést a tervek szerint egyre több városra is kiterjesztik majd. Az első felmérés eredményeit ezen az online interaktív felületen lehet böngészni.
Illusztrációk forrása: Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – az első jelentés
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Vannak olyan városok Európában, amelyeket klasszikusan a szerelmesek városának tartanak, ahova rengeteg nászutas és friss kapcsolatban lévő pár utazik, akár csak egy hosszú hétvégére. Az első a sorban egyértelműen Párizs, amely nemcsak a fények, de a szerelem városa is – ezt jól mutatja például a Párizs, szeretlek! című film, amelyben 22 rendező kis etűdjében ismerhetjük meg a város rózsaszín oldalát. Párizs mellett azonban rengeteg ismert és kevésbé ismert romantikus úti célt találunk még Európában, amelyet egy kétszemélyes utazás keretében – mondjuk egy olcsó fapados repjeggyel – érdemes felkeresni. Ebből mutatjuk most a kedvenceinket a legjobb európai úti célokat népszerűsítő és európai turisztikai szolgálatokat összefogó European best destinations válogatása alapján. Ti hova utaznátok legszívesebben a párotokkal? :-)
Párizs
A francia főváros neve egybeforrt a romantikával. Ki ne szeretne egyet sétálni szerelmével a Szajna-parton, kószálni a Montmartre-on, vagy este együtt letekinteni a város fényeire az Eiffel-toronyból? Gyönyörű kirakatok, régi utcák, hangulatos kávéházak, elegáns éttermek – Párizs egyszerűen kihagyhatatlan a szerelmeseknek. Szerencsére a fapados repülőjáratok korában gyorsan és jó áron el is tudunk jutni oda.
Velence
A nászutasok kedvenc úti célja a lagúnák városa, ami a különleges, vízre épített házaival tovább fokozza az olasz városok amúgy is szinte mindenhol érezhető romantikáját. A szerelmeseknek nem kell feltétlenül gondolán siklania a kanálisokon ahhoz, hogy magával ragadja őket Velence egyedülálló atmoszférája. A hangulatos sikátorok között bolyongva, kis hidakon átkelve, a vízparti palotákat csodálva senkit sem hagy hidegen a város romantikus kisugárzása.
Cinque Terre
Az egyébként is magával ragadó Toszkána egyik legromantikusabb helyszíne a tengerparti hegyoldalon található öt kis középkori faluból álló Cinque Terre. Mivel az autóforgalmat kitiltották, a településeket leginkább a 19. században kiépített, közvetlenül a tengerparti nyomvonalon haladó vasútról megközelítve érhetjük el, amivel már eleve a slow life és a romantika hangulatába kerít minket a táj. Ez után nincs is más dolgunk, mint egy helyi bárban egy pohár toszkán bort ízlelgetve csodáljuk a naplementét.
Firenze
Toszkána számtalan szebbnél szebb látnivalója közül kihagyhatatlan Firenze. A reneszánsz város rengeteg kulturális látnivalót és csodás helyeket kínál, elég csak például Brunellesci máig egyedülálló építészeti remekművét, a dómot, vagy a középkori színes „bevásárlóhidat”, a Ponte Vecchiót megemlíteni. A több száz éves firenzei lakóházak, templomok és paloták biztosítják az utazás romantikus színterét.
Santorini
Aki már egyszer is átélte a tengerbe bukó nap látványát a magas sziklatetőre épült Oia városka hófehérre meszelt épületei között, tudja, hogy a görög szigettel romantikában nehéz versenyezni. A vulkáni aktivitás által formált, egyik oldalán meredek sziklafal által határolt sziget nemcsak egyedülálló látnivalót kínál, de remek strandokon pihenhetünk, és hajózhatunk is a sziget körül.
Bruges
Bár Belgiumot szinte biztosan nem az elsők között neveznénk meg a romantikus úti célok között, a Brüsszel, Antwerpen és Gent melletti egyik legnépszerűbb célpont Bruges, amely abszolút rászolgál erre a jelzőre. A keskeny tégla- és mézeskalácsházak, a közöttük húzódó kanálisok és a felettük átívelő hidak hangulatos helyszínt biztosítanak a romantikázásra, akár a jellemző borongós időben, akár szikrázó napsütésben sétálunk a városban.
Sintra
Lord Byron nyomdokain haladni nem rossz recept a hangulatos helyek felfedezésére. Márpedig a romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának nagy kedvence volt a hegyek és az óceán találkozásánál fekvő portugál városka. Az egykori mór központ 18-19. századi palotái, villái, parkjai és a lenyűgöző panoráma egész biztosan felejthetetlenné teszik Sintrát az ide utazók számára.
Madeira
A portugál sziget nemcsak a csipkéről, sztárjáról, a szoborszépségű Cristiano Ronaldóról, az európai hírű gesztenyefesztiváljáról és gyönyörű szikláiról ismert, de nagyon népszerű a szerelmesek közt is. Aki ellátogat Funchal virágpiacára, felmegy siklóvasúttal a hegytetőre, kirándul a magas sziklapartokon, és onnan letekint a végtelen óceánra, azt biztosan megragadja a hely sajátságos atmoszférája.
Róma
Az olasz fővárost valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az ókor óta napjainkig összegyűlt kulturális látnivalók mellett azonban érdemes kicsit visszavenni a rohanásból, mivel Róma számtalan lehetőséget kínál a nyugalmas romantikázásra is. Nem is lehetne erre alkalmasabb helyszín a Villa Borghesénél – a hatalmas városi parkban kifeküdhetünk a gyepre, csónakázhatunk a tavak egyikén, vagy lenézhetünk a magasból a város régi házaira. Nem is beszélve egy esti sétáról a belvárosban, útba ejtve egy pihenőt a spanyol lépcső tetején.
Porto
Már akár fapadossal is repülhetünk Portóba, Európa egyik kedvenc turistacélpontjába. Az év minden szakában rengeteg látnivalót kínál a számos kulturális és építészeti remekművel rendelkező város, amely dimbes-dombos, kockaköves utcáival, a Douro folyóra néző óvárosával, középkori templomaival és a kis borospincékben elfogyasztott finom boraival hamar romantikus hangulatba hozza az utazókat. 
Budapest
Nemcsak elfogultságból nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Budapestet – a romantikus városokat bemutató összes listán bérelt helye van fővárosunknak, amelyet nemcsak legénybúcsúhoz, de nászutakhoz is nyugodt szívvel ajánlhatunk. A régióban Prága és Krakkó mellett Budapest a legnépszerűbb helyszín romantikus utazásokra. Talán nem is kell részleteznünk, miért – elég, ha esti sétát teszünk a budai várban, csónakázunk a Városligetben, sétahajózunk a Dunán, ázunk egy termálfürdőben, vagy piknikezünk a Margitszigeten – a város számtalan lehetőséget kínál a nyugodt időtöltéshez is.
Képek forrása: Pexels, Pixabay
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Az Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.
„Aki behajt, fizessen” vs. a szennyező kizárása
A gépjárművek kettős levegőminőség-rontó hatásának (a károsgáz és a szálló por (PM10) kibocsátásának) elkerülése érdekében számos európai város tett már forgalomkorlátozó intézkedéseket. Alapvetően kétféle módszer létezik arra, hogyan csökkentheti a városvezetés az autókhoz köthető károsanyag-kibocsátást. Ennek egyik módja a belvárosok autóforgalmának csökkentését célzó, mindenkire egyaránt vonatkozó behajtási vagy dugódíjak bevezetése (pl. Londonban, Stockholmban és Milánóban). Másik megközelítés, amivel például Németország városainak és azok agglomerációjának többségében találkozhatunk, ahol inkább korlátozzák a forgalmat, a környezetvédelmi besorolás alapján.
Melyik károsabb? A régi vagy a dízel?
A szokásosan beköszöntő téli szmog és az annak kapcsán bevezetett szmogriadó különböző szintjei miatt itthon is gyakran felmerül, mi lehetne a legjobb megoldás arra, hogy városaink levegőjét tisztábbá tegyük. Magyarországon a szmogriadó riasztási szintjét általában a szálló por (PM10) határértéket jelentősen és tartósan meghaladó szintjénél hirdetnek. A riasztási fokozat érvénybe lépésekor a gépjárművek környezetvédelmi osztály szerinti megkülönböztetése alapján – jelenleg az Euro3 kategóriát el nem érő autók –, gyakorlatilag életkor szerint (nagyjából a 2000 előtt gyártottak) kerülnek tiltólistára.
Sokak szerint nem feltétlenül az autók kor szerinti megkülönböztetése a leginkább célravezető. Bár az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek kétségtelenül több egészségre káros és üvegházhatású gázt bocsátanak ki, a városi szmog elsődleges okozója a P10 megjelelésű szálló por megnövekedett koncentrációja. Az ipari működés és a nem földgázzal történő fűtési módok mellett a szálló por kibocsátásáért ugyanakkor – meghajtási rendszerük működési jellegzetességéből adódóan – nagyobb mértékben felelősek a dízelmotoros autók, mint a benzinesek.
Városi stratégiák Európában a szmog ellen
Az alábbiakban e két fő megközelítés (a szennyező kizárása vs. „aki behajt, fizessen”) szerint elkülönítve mutatjuk be az autóforgalmat korlátozó jelenlegi vagy tervezett intézkedéseket Európában. Fontos tudnivaló lehet ez a lenti városokba autóval utazni készülők számára, hiszen általában a szabályozások a külföldi rendszámú autókra is vonatkoznak.
Példák a gépjárművek életkor vagy környezetvédelmi besorolás szerinti korlátozásra:
- Londonban az Euro4 szintet el nem érő (kb. 2005 előtt gyártott) járművekre 2017 októberétől közel kétszer akkora dugódíjat kötelesek megfizetni, mint a tisztább környezetvédelmi kategóriába tartozó autók tulajdonosai.
- A legfrissebb hírek szerint Barcelonában és 39 környező katalán településen 2019. január 1-jétől erősen korlátozzák az 1997 előtt forgalomba helyezett gépkocsik közlekedését.
- Párizsban is környezetvédelmi kategórián alapuló matricarendszert vezettek be 2016-ban. 2016 nyarától az 1997 előtt gyártott autók (6-os matrica vagy NC) hétköznaponként 8 és 20 óra között nem hajthatnak be Párizs belső körgyűrűjén (Périphérique) belülre. Szmogriadó idején ez kiegészül a 2001 előtt (Euro2 vagy az alatti; 5-ös matricával rendelkező) gyártott dízelautókkal, amelyek a város második körgyűrűjén (A86) belül elhelyezkedő területre nem hajthatnak be, tehát Párizs nagy részén tiltás alá esnek.
Példák a gépjárművek üzemanyagának típusa szerinti korlátozásra:
- Bár Németországban 2007 óta a városok körüli zónákban a környezetvédelmi besorolás alapján korlátozzák az autóforgalmat, szigorú megkülönböztetéssel (zöld, sárga és piros matricával jelölve) élnek a dízel és a benzines járművek között: míg a benzinüzemű autók már Euro1 kategóriától megkapják a zöld plakettet, a dízelautók csak az Euro4 besorolástól fölfelé kerülhetnek ebbe a kategóriába.
- Londonban a városvezetés szándékai szerint 2020-tól, vagy akár 2019-től teljesen kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból. Az eddigi Low Emission Zone (alacsony kibocsátási zóna) helyett 2019-ben egy Ultra-Low Emission Zone-t alakítanak ki, szigorúbb behajtási feltételekkel, és azt kiterjesztik 2020-tól a belvároson kívüli területekre is. A dízel járművek tulajdonosait támogatják autójuk kevésbé szennyező gépkocsira cserélésében.
- Madrid belvárosába a tervek szerint 2019 májusától nem engedik be a személygépjárműveket, a dízelautókat pedig 2025-től a város teljes területéről kitiltanák.
- Párizs a jelenlegi korlátozások szigorítását tervezi, amelyek eredményeként 2020-tól megtiltja a dízelüzemű autók közlekedését a város területén.
- Athén idővel az összes autót ki tervezi tiltani a belvárosból, ennek lépéseként 2025-től megtiltja a dízelautók behajtását a városközpontba
- Oslóban a tervek szerint 2019-től a teljes belvárosból kitiltják az autókat. 2025-től pedig egész Norvégia területén betiltják (!) a szénhidrogén-alapú meghajtással működő (benzines, dízel- és gázüzemű) gépkocsik forgalmazását.
A posztunkban bemutatott városok listája természetesen nem teljes, Európa-szerte közel 200 városban alkalmaznak időszakosan vagy állandó jelleggel forgalomkorlátozó intézkedéseket.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Melyik városban laknak a legbecsületesebb emberek? A Readers Digest erre kereste a választ egy érdekes teszttel. A világ nagyvárosainak forgalmas terein tizenkét pénztárcát hagytak el 50 dollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal, és várták, hogy a megtalálók hányat próbálnak meg visszajuttatni a tulajdonosnak. A tesztelők összesen 192 tárcát „veszítettek el” a világ 16 nagyvárosában, New Yorktól Rión át Lisszabontól Moszkváig, a kiválasztott 16 ország között volt Budapest is.
A teszten Helsinki vizsgázott a legjobban, ahol összesen egy tárcának veszett nyoma, a megtalálók 12 tárcából tizenegyet visszaszolgáltattak. A becsületességi teszt második helyén az indiai Mumbai végzett 9 tárcával, a megosztott harmadik helyet pedig New York mellett Budapest érdemelte ki 8-8 tárcával. A környező városokból Varsóban öt, Bukarestben négy, Prágában pedig összesen három tárca lett meg, a lista végén Lisszabon végzett, ahol egyetlenegy tárca került vissza a tulajdonosához.
A teszt eredményei (zárójelben a 12-ből megkerült tárcák száma):
1. Helsinki, Finnország (8)
2. Mumbai, India (9)
3. Budapest (8)
3. New York, USA (8)
5. Moszkva, Oroszország (7)
5. Amszterdam, Hollandia (7)
7. Berlin, Németország (6)
7. Ljubljana, Szlovénia (6)
7. London, Egyesült Királyság (6)
10. Varsó, Lengyelország (5)
11. Bukarest, Románia (4)
11. Rio de Janeiro, Brazília (4)
11. Zürich, Svájc (4)
14. Prága, Csehország (3)
15. Madrid, Spanyolország (2)
16. Lisszabon, Portugália (1)
Ti mit tennétek, ha találnátok egy tárcát az utcán? :-)