1989-ben a Szolidaritás győzött Lengyelországban, újratemették Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolták, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntettek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. A tüntetőknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai, ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – harmadik, utolsó válogatásunkban a „déli” rendszerváltó országokból: Bulgáriából, Romániából és Szlovéniából. (Korábbi gyűjtéseinket itt és itt találjátok.)
Bulgária
Aз Съм Просто Човек (Csak egy ember vagyok)
A dalban a korabeli ideológia teljes elutasítása és a bolgár emberek szabadság utáni vágya fejeződik ki. A dalt Kiril Maricskov, a Scsurtcite (Щурците / Tücskök) frontembere szerezte az 1990-es választási kampány során, amely az ellenzék himnuszává vált. A Scsurtcite a mai napig az egyik legjelentősebb bolgár rockbanda, bár Maricskv az utóbbi időben már inkább szólóprojektekben dolgozik, a zenekar 2007-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját.
Szöveg, zene: Kiril Maricskov
Előadók: Kiril Maricskov és a Scsurtcite
|
Аз не съм комунист и никога няма да бъда. Аз не съм нихилист и никога няма да бъда. Аз не съм антихрист И никога няма да бъда. Аз съм просто човек. Аз съм просто човек! |
Nem vagyok kommunista és sosem leszek. Nem vagyok nihilista és nem is leszek sosem. Nem vagyok Anti-Krisztus és nem is leszek sosem. Csak egy ember vagyok. Csak egy ember! |
Románia
Desteapta-te române! (Ébredj fel, ó, román!)
Az „Ébredj fel, ó román” a forradalom dala Romániában. A dal az 1848-as forradalom alatt született; szövegében a román nemzet gyökereire utal és önrendelkezésre szólít fel, így azóta is ez a dal a hazafiság dala, amely valamennyi nemzeti megmozdulás alkalmával felcsendült, amikor a román nép a függetlenségéért és szabadságáért küzdött. Így természetesen ezt énekelték az 1989-es események alkalmával is, így ez a román rendszerváltás egyik legfontosabb dala, amely azóta egyben Románia (és 1994-ig Moldova) nemzeti himnusza is.
|
Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte, În care te-adânciră barbarii de tirani Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soartă, La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani. |
Ébredj, román, ébredj halotti álmodból, |
Szlovénia
Zdravljica (Áldomás)
Zene: Stanko Premrl; szöveg: France Prešeren
Az Áldomás nem csak a forradalom, hanem egész Szlovénia dala. Szövege France Prešeren 1844-es Áldomás című versén alapszik, amelyet később Stanko Premrl zenésített meg. A költemény születésekor Szlovénia a Habsburg birodalom része volt, a vers a szlovének függetlenségi vágyát fogalmazza meg. A dalt a nyolcvanas években újra felfedezték, és a szlovén függetlenség legfontosabb kifejezőjévé vált. 1988-ban, mikor négy ellenzéki újságíró politikai pere zajlott, ettől voltak hangosak az utcák. A Zdravljica lett a független Szlovénia nemzeti himnusza, amelynek szövege az Áldomás hetedik versszaka. A himnusz első sora feltűnik a szlovén veretésű 2 eurós érmén is.
|
Žive naj vsi narodi, |
Éljenek mind a népek,
(Tandori Dezső fordítása) |
A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.
(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat.)
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)
2014. november 9-én volt 25 éve, hogy a Németországot évtizedeken át kettéosztó falat ledöntötték – történelmi esemény volt ez nemcsak Németország, de a kelet-közép-európai országok demokratizálódási folyamatában is. Ennek állítottunk emléket az alábbi infografikával:
A hétvégén ünnepeljük a berlini fal leomlásának – pontosabban a fal megbontásának – 25 éves évfordulóját. De 1989-ben, a „csodák évében” nemcsak Németországban, hanem egész Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. A megmozdulásokon résztvevőket egy-egy jellegzetes dal lelkesítette – a tüntetők énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – második válogatásunkban Németországból és a balti államokból. Válogatásunk első részét itt találjátok.
Németország
Bakschischrepublik (Baksisköztársaság)
Dalszöveg: Rex Joswig (Müller-Fornah, Istschenko/Joswig)
A hivatalos beszédeket és az Internacionálét háttérzenének beépítő Baksisköztársaság a hivatalos, „bálványimádó” keletnémet kultúrpolitikát gúnyolta, és egyúttal a „vörös istenek” bukását vizionálta. A dal 1989 nyarán íródott, és vált a német fordulat (németül „die Wende”) himnuszává. A dalt előadó zenekar Boris Vian egyik regényétől (Herbst in Peking / Pekingi ősz) kölcsönözte a nevét – aminek a tienanmen téri vérengzések adtak külön jelentőséget. A zenekar nyíltan bírálta a kínai politikát, amiért hivatalosan nem is adhattak koncertet az NDK-ban.
|
Wir leben in der Bakschischrepublik Und es gibt keinen Sieg Schwarz Rot Gold ist das System Morgen wird es untergehn |
Baksisköztársaságban élünk és nem lesz győzelem Fekete-vörös-arany a rendszer amely holnap megbubik |
S.O.S.
Zeneszerző: Danz / Haßbecker
Dalszöveg: Gundermann / Danz
Ének: Silly
A Tamara Danz énekes vezette Silly a nyolcvanas évek NDK-jának egyik legnépszerűbb rockbandája volt. A dal a rendszerváltás előtti kaotikus idők erkölcsi züllöttségét és a vezetők vakságát írja le, amelyben a keletnémet nép hajója zátonyos és jéghegyekkel teli vízre ért, de a kapitány nem törődik a fenyegetéssel, a hajón utazók pedig nem nézhetik az iránytűt.
|
Immer noch schwimmt da vorn der Eisberg Nur die Spitze ist zu sehn Immer noch traumen wir von Heimkehr Und vertraun dem Kapitan |
A jéghegy még mindig ott úszik előtte csak a csúcsa látszik Még mindig a hazatérésről álmodunk és bízunk a kapitányban |
Balti államok
Atmostas Baltija (Ébredj, Baltikum)
Viktors Zemgals, Žilvinas Bubelis, Tarmo Pihlap
Az Ébredj, Baltikum tulajdonképpen a balti lánchoz készült, amely a balti államok orosz bekebelezését rögzítő Molotov-Ribbentrop paktum 50. évfordulóján jött létre: 600 km hosszan, Tallinntól Vilniusig egyetlen élőláncba állt össze a balti országok lakossága. A dal kimondja, hogy a balti államok nem mondtak le önállóságukról, és a „három balti nővér felébredt álmából”. A dalt mindhárom nemzet saját nyelvén énekelte a láncban.
|
Bet torņos jau likteņa zvani skan, Un jūra bangoties sāk. Trīs māsas no miega modušās, Par sevi pastāvēt nāk. (lett)
Bet varpas likimo nuaidi vėl Ir jūra šiaušia bangas Trys sesės iš miego kyla jau Apginti savo garbės. (litván)
Kui tornides juba lööb kella hääl, merd haarab vabaduspüüd. Et saatust ja elu kaitseda, kolm õde virguvad nüüd. (észt)
Atmostas Baltija, atmostas Baltija, Lietuva, Latvija, Igaunija!
Bunda jau Baltija, bunda jau Baltija, Lietuva, Latvija, Estija!
Argake Baltimaad, argake Baltimaad, Leedumaa, Latimaa, Eestimaa! |
Amikor a tornyokban már szól a harang, a tengert is elfogja a szabadságvágy. Hogy megvédje végzetét és életét, a három balti nővér felébred.
Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum! Litvánia, Lettország, Észtország! Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum! Litvánia, Lettország, Észtország!
|
Észtország
Koit (Hajnal)
Zeneszerző és szöveg: Mägi Tőnis
Észtország békés küzdelme a függetlenségért elképzelhetetlen a zene nélkül: a tüntetések is a tallinni Dalosünnepekről indultak. Amikor 1988 nyarán az egyik éjszakai dalfesztiválon közel 200 ezer észt gyűlt össze, spontán elkezdtek hazafias dalokat énekelni, és hivatalosan először álltak ki a függetlenség visszaállítása mellett. A Hajnal a „Daloló forradalom” egyik himnusza volt.
|
On Koit,Kuninglik loit Valguse voit aratab maa, Prii on taevapiir.Esimene kiir Langemas me maale. |
Hajnal van, a fenséges lobogás, a fény győzelme felébreszti a földet Szabad az égbolt. Az első fénysugár eléri földünket. |
Lettország
Manai tautai (Az én népem)
(B.Ritmane/ A.Ritmanis)
A lett rendszerváltás legkiemelkedőbb dalát a Lettországtól távol élő Brigita Ritmane és Andris Ritmanis szerezte, és a Perkons rockegyüttessel nagy sikereket elérő Ieva Akuratere énekelte. Amikor Akuratere az 1988-as liepajai fesztiválon elénekelte a hazafias dalt, az egész hallgatóság egy emberként énekelte vele könnyek között – bár az egész területet szovjet katonák őrizték.
|
Palīdzi, Dievs Palīdzi, Dievs Mūsu latviešu tautai Dzīt saknes drīz Brīvas Latvijas zemē Dzīt saknes drīz Brīvas Latvijas zemē Katra diena tā sāp Visai latviešu tautai Dalītai, šķirtai |
Segítsd meg Isten, Segítsd meg Isten a lett népet hogy gyökeret verhessünk a szabad Lettország földjében hogy gyökeret verhessünk a szabad Lettország földjében Fájdalom minden nap minden lettnek megosztottan és szétválva |
Litvánia
Laisve (Szabadság)
Zene: Jurga & Eurika Masyté
Dalszöveg: Justinas Marcinkevicius
Nem véletlen, hogy a szabadságért könyörgő Szabadság melankolikus dallamával a litván rendszerváltás himnuszává vált. Eurika Masyte énekes egy egész nemzet vágyait fogalmazta meg. A dalt 1989 és 1990 békés tüntetésein énekelték, amelyet nemrégiben újra rögzítettek Jurgával, aki a feldolgozással el is nyerte a legjobb balti dal díját az MTV zenei díjátadóján.
|
Tai uždaryk mane, Tėvyne, savyje, kaip giesmę gerklėje mirtis uždaro, taip, kaip uždaro vakarą naktis, o Tu man atsakai: „Aš - tavo laisvė!”. |
Zárj be magadba szülőhazám, ahogy a dalt a halál a torkomra fagyasztja ahogy az estének véget vet a közeledő éj ahogy azt mondod nekem: tiéd a szabadság! |
A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatásalbumán és kiadványán alapszik. (A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítások, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb és pontosabb változatokat! Az észt fordítás ellenőrzéséért köszönet Kristiinának.)
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)
Annus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.
Csehország
Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)
Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová
A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.
|
Ať mír dál zůstává s touto krajinou.
Zloba, závist, zášť, strach a svár, ty ať pominou, ať už pominou. Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých |
Legyen végre béke ebben az országban
Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály, tűnjenek el, gyorsan tűnjenek. Ha az eltévelyedett kormány visszaadja, amit elvett, az emberek visszatérnek. |
Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)
Zene, szöveg: Jaroslav Hutka
Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.
|
V Brixenu na rynku holky si šeptají Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli
A podle litery Paragraf šavle Teď dumej o pravu Havličku Havle |
Brixenben a piacon a lányok azt suttogják: Bezárták Havliceket, és nem engedik Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.
„Nyakadon a paragrafusainkkal most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!" |
Szlovákia
Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)
Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský
A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.
|
Do batožka si nalož pretvarku, lož a faloš a potom ich hoď z mosta do vody Bez pretvarky a falše hneď by ti bolo krajšie hneď by tu bolo viacej pohody |
Tölts meg egy hátizsákot képmutatással, csalással és hazugsággal majd dobd le egy hídról a vízbe. Képmutatás és hazugság nélkül, minden egyből szebb lesz minden egyből jobb lesz. |
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)
Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman
A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.
|
Videli sme tych, ktori vystierali ruky Mali ich prazdne a ešte bola tma Po našich uliciach odvtedy prešli veky Zobudili sme sa zo zleho sna Sľubili sme si lasku Sľubili vravieť pravdu len Sľubili sme si vydržať Sľubili sme si novy deň |
Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk Kezeik üresek és sötétek voltak Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott és felébredtünk a rémálomból Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást azt ígértük, hogy csak igazat szólunk azt ígértük, hogy kitartunk új napot ígértünk magunknak. |
Lengyelország
Mury (falak)
Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski
Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.
|
Wyrwij murom zęby krat! Zerwij kajdany, połam bat! A mury runą, runą, runą I pogrzebią stary świat! |
Tépd ki börtönöd rácsait! Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot! És a falak leomlanak, leomlanak És eltemetik a régi világot! |
Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)
Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda
A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.
|
Nie płaczcie matki, to nie na darmo Nad stocznią sztandar z czarną kokardą Za chleb i wolność, i nową Polskę Janek Wiśniewski padł |
Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló A hajógyár felett fekete kokárdás zászló Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért Janek Wisniewski elesett |
(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)
(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)
Magyarország
Ha én rózsa volnék (Bródy János)
A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.
„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”
Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)
Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter
Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.
„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!
Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”
A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.
(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)
A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)