Az idei évadot két nagyon izgalmas beszélgetéssel kezdjük. Elsőként most pénteken az Európai Bizottság két korábbi magyar biztosa, Andor László és Navracsics Tibor elemzi von der Leyen elnök idei programadó #SOTEU beszéde alapján az EU elmúlt egy évét és a jövőbeli kilátásokat. Ezt követően a fenntartható közlekedésről beszélgetünk a téma hazai szakértőivel – tartsatok velünk most is, online, vagy személyesen!

Aki nem kő alatt töltötte az elmúlt hónapokat, annak biztosan feltűnt: meleg van. Egyre melegebb és egyre gyakrabban: míg korábban tízévente éltünk meg a mostanihoz hasonló hőhullámokat, az idei nyarunkra több ilyen, ráadásul rekordhosszúságú is jutott. Sajnos ez egy trendbe illeszkedik, és szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt gyerekeink és unokáink már nem olyan világban élnek majd, mint amilyet mi megszoktunk.

Ilyen nagy a baj? Igen. A melegedés kihat mindannyiunk egészségére, életminőségére és a gazdaság egészére is. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése is, és ezt próbálja a maga eszközeivel ellensúlyozni – megváltoztatni és a kész helyzethez alkalmazkodni – az EU is, amely ennek módjáról szintén nemrég ismertette elképzeléseit. Közös erőfeszítéssel, globális együttműködéssel még kezelhető mederben tarthatók a változások.

Európa-szerte sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, a híradások tele vannak különféle európai természeti katasztrófák képeivel, egy friss kutatás az európai klímát meghatározó a Golf-áramlat összeomlásától tart. Nincs időnk várni, változtatnunk kell. Az Európai Bizottság 2019 decemberében ismertette elképzelését az EU zöld jövőjéről, nemrégiben ennek módjáról tudhattunk meg részleteket.

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Örülünk, hogy ilyen sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének legutóbbi kvízjátékán, és teszteltétek, mennyire vagytok tisztában a környezetvédelmi kihívásokkal és azzal, mit tesz ezek kezelése érdekében az EU. Mind a kilenc kérdésre több mint hatszázan válaszoltatok, és pontosan 252 játékosnak volt az összes válasza helyes. Ha ellenőriznétek, hogy jók voltak-e a válaszaitok, vagy egyszerűen tudni szeretnétek, miről szól az európai zöld megállapodás, röviden bemutatjuk.

Riasztó a kép, amit az EU éves klímaváltozást vizsgáló jelentése a 2019-es évről festett: a tavalyi volt minden idők legmelegebb éve Európában. Nyáron a szárazságok, az év végén a heves csapadék okozott gondot a kontinensen, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja is tovább nőtt, a jégtakarók pedig tovább vékonyodtak. Vannak már adatok az idei évről is: nagy eséllyel 2020 is rekorder lesz.

Szeptemberi programjainkkal az Európa gazdaságát fenntartható irányba terelő zöld megállapodás stratégiáját és a környezetvédelem témáját járjuk körül. Létezhet-e ma olyan társadalom, amely a nemnövekedést állítja középpontba? Hogyan válnak használati tárgyainkból hulladékok, és hogyan értéktelenednek el az emberéletek a fogyasztói társadalomban? Mije van, akinek semmije nincsen Afrikában? Válaszokat a kérdésekre most Vincent Liegey francia gondolkodótól, a Tünet Együttes különleges performanszától és Omar Sy egyik legutolsó filmjétől kaphatunk – mindezek mellett még egy csészényi spanyol irodalom is terítékre kerül a hónapban.