2014. november 9-én volt 25 éve, hogy a Németországot évtizedeken át kettéosztó falat ledöntötték – történelmi esemény volt ez nemcsak Németország, de a kelet-közép-európai országok demokratizálódási folyamatában is. Ennek állítottunk emléket az alábbi infografikával:

BERLIN_25_ev.png

0 Vissza

erdeikatalin.jpgA hétvégén ünnepeljük a berlini fal leomlásának – pontosabban a fal megbontásának – 25 éves évfordulóját. De 1989-ben, a „csodák évében” nemcsak Németországban, hanem egész Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. A megmozdulásokon résztvevőket egy-egy jellegzetes dal lelkesítette – a tüntetők énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – második válogatásunkban Németországból és a balti államokból. Válogatásunk első részét itt találjátok.

 

Németország

Bakschischrepublik (Baksisköztársaság)

Dalszöveg: Rex Joswig (Müller-Fornah, Istschenko/Joswig)


A hivatalos beszédeket és az Internacionálét háttérzenének beépítő Baksisköztársaság a hivatalos, „bálványimádó” keletnémet kultúrpolitikát gúnyolta, és egyúttal a „vörös istenek” bukását vizionálta. A dal 1989 nyarán íródott, és vált a német fordulat (németül „die Wende”) himnuszává. A dalt előadó zenekar Boris Vian egyik regényétől (Herbst in Peking / Pekingi ősz) kölcsönözte a nevét – aminek a tienanmen téri vérengzések adtak külön jelentőséget. A zenekar nyíltan bírálta a kínai politikát, amiért hivatalosan nem is adhattak koncertet az NDK-ban.



Wir leben in der Bakschischrepublik

Und es gibt keinen Sieg

Schwarz Rot Gold ist das System

Morgen wird es untergehn

Baksisköztársaságban élünk

és nem lesz győzelem

Fekete-vörös-arany a rendszer

amely holnap megbubik

 

S.O.S.

Zeneszerző: Danz / Haßbecker

Dalszöveg: Gundermann / Danz

Ének: Silly


A Tamara Danz énekes vezette Silly a nyolcvanas évek NDK-jának egyik legnépszerűbb rockbandája volt. A dal a rendszerváltás előtti kaotikus idők erkölcsi züllöttségét és a vezetők vakságát írja le, amelyben a keletnémet nép hajója zátonyos és jéghegyekkel teli vízre ért, de a kapitány nem törődik a fenyegetéssel, a hajón utazók pedig nem nézhetik az iránytűt.


Immer noch schwimmt da vorn der Eisberg

Nur die Spitze ist zu sehn

Immer noch traumen wir von Heimkehr

Und vertraun dem Kapitan

A jéghegy még mindig ott úszik előtte

csak a csúcsa látszik

Még mindig a hazatérésről álmodunk

és bízunk a kapitányban

 

 

Balti államok

Atmostas Baltija (Ébredj, Baltikum)

Viktors Zemgals, Žilvinas Bubelis, Tarmo Pihlap


Az Ébredj, Baltikum tulajdonképpen a balti lánchoz készült, amely a balti államok orosz bekebelezését rögzítő Molotov-Ribbentrop paktum 50. évfordulóján jött létre: 600 km hosszan, Tallinntól Vilniusig egyetlen élőláncba állt össze a balti országok lakossága. A dal kimondja, hogy a balti államok nem mondtak le önállóságukról, és a „három balti nővér felébredt álmából”. A dalt mindhárom nemzet saját nyelvén énekelte a láncban.



Bet torņos jau likteņa zvani skan,

Un jūra bangoties sāk.

Trīs māsas no miega modušās,

Par sevi pastāvēt nāk. (lett)

 

Bet varpas likimo nuaidi vėl

Ir jūra šiaušia bangas

Trys sesės iš miego kyla jau

Apginti savo garbės. (litván)

 

Kui tornides juba lööb kella hääl,

merd haarab vabaduspüüd.

Et saatust ja elu kaitseda,

kolm õde virguvad nüüd. (észt)

 

Atmostas Baltija, atmostas Baltija,

Lietuva, Latvija, Igaunija!

 

Bunda jau Baltija, bunda jau Baltija,

Lietuva, Latvija, Estija!

 

Argake Baltimaad, argake Baltimaad,

Leedumaa, Latimaa, Eestimaa!

Amikor a tornyokban már szól a harang,

a tengert is elfogja a szabadságvágy.

Hogy megvédje végzetét és életét,

a három balti nővér felébred.

 

Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum!

Litvánia, Lettország, Észtország!

Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum!

Litvánia, Lettország, Észtország!

 

 

 

Észtország

Koit (Hajnal)

Zeneszerző és szöveg: Mägi Tőnis


Észtország békés küzdelme a függetlenségért elképzelhetetlen a zene nélkül: a tüntetések is a tallinni Dalosünnepekről indultak. Amikor 1988 nyarán az egyik éjszakai dalfesztiválon közel 200 ezer észt gyűlt össze, spontán elkezdtek hazafias dalokat énekelni, és hivatalosan először álltak ki a függetlenség visszaállítása mellett. A Hajnal a „Daloló forradalom” egyik himnusza volt.



On Koit,Kuninglik loit

Valguse voit aratab maa,

Prii on taevapiir.Esimene kiir

Langemas me maale.

Hajnal van, a fenséges lobogás,

a fény győzelme felébreszti a földet

Szabad az égbolt. Az első fénysugár

eléri földünket.

 

 

Lettország

Manai tautai (Az én népem)

(B.Ritmane/ A.Ritmanis)


A lett rendszerváltás legkiemelkedőbb dalát a Lettországtól távol élő Brigita Ritmane és Andris Ritmanis szerezte, és a Perkons rockegyüttessel nagy sikereket elérő Ieva Akuratere énekelte. Amikor Akuratere az 1988-as liepajai fesztiválon elénekelte a hazafias dalt, az egész hallgatóság egy emberként énekelte vele könnyek között – bár az egész területet szovjet katonák őrizték.



Palīdzi, Dievs

Palīdzi, Dievs

Mūsu latviešu tautai

Dzīt saknes drīz

Brīvas Latvijas zemē

Dzīt saknes drīz

Brīvas Latvijas zemē

Katra diena tā sāp

Visai latviešu tautai

Dalītai, šķirtai

Segítsd meg Isten,

Segítsd meg Isten

a lett népet

hogy gyökeret verhessünk

a szabad Lettország földjében

hogy gyökeret verhessünk

a szabad Lettország földjében

Fájdalom minden nap

minden lettnek

megosztottan és szétválva

 

 

Litvánia

Laisve (Szabadság)

Zene: Jurga & Eurika Masyté

Dalszöveg: Justinas Marcinkevicius


Nem véletlen, hogy a szabadságért könyörgő Szabadság melankolikus dallamával a litván rendszerváltás himnuszává vált. Eurika Masyte énekes egy egész nemzet vágyait fogalmazta meg. A dalt 1989 és 1990 békés tüntetésein énekelték, amelyet nemrégiben újra rögzítettek Jurgával, aki a feldolgozással el is nyerte a legjobb balti dal díját az MTV zenei díjátadóján.


Tai uždaryk mane, Tėvyne, savyje,

kaip giesmę gerklėje mirtis uždaro,

taip, kaip uždaro vakarą naktis,

o Tu man atsakai: „Aš - tavo laisvė!”.

Zárj be magadba szülőhazám,

ahogy a dalt a halál a torkomra fagyasztja

ahogy az estének véget vet a közeledő éj

ahogy azt mondod nekem: tiéd a szabadság!

 

A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatásalbumán és kiadványán alapszik. (A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítások, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb és pontosabb változatokat! Az észt fordítás ellenőrzéséért köszönet Kristiinának.)


Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)

3 Vissza

wall-2786538_960_720.jpg„A szabadság mindig egy nemzedékre van a kihalástól. Nem adjuk át vérünkben a gyermekeinknek. Harcolni kell érte, meg kell védeni, majd továbbadni nekik, hogy ugyanezt tegyék.” (Ronald Reagan)


„Az NDK volt az egyetlen hely, ahol egy magyar Wessie-nek érezhette magát. Az egész rossz viccnek tűnt az egyenruhákkal, a rendszer által kitermelt olyan termékekkel, mint a Trabant, a Hitler-szalonna vagy a műméz. Hihetetlen élmény volt látni ezeket, és elképesztő eufórikus és letaglózó érzés volt mindenkinek, aki megtapasztalta közelről a fal leomlását"  emlékezett vissza az 1989-es eseményekre vendégünk, Ungváry Krisztián történész. A berlini fal leomlásának és Németország és Európa újraegyesítésének negyedévszázados évfordulójához kapcsolódóan vele, és Rajcsányi Gellérttel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével McMenemy Márk beszélgetett a 25 évvel ezelőtt történtekről október 10-én, az Európa Pontban.

0 Vissza
süti beállítások módosítása