2014. november 9-én volt 25 éve, hogy a Németországot évtizedeken át kettéosztó falat ledöntötték – történelmi esemény volt ez nemcsak Németország, de a kelet-közép-európai országok demokratizálódási folyamatában is. Ennek állítottunk emléket az alábbi infografikával:
A hétvégén ünnepeljük a berlini fal leomlásának – pontosabban a fal megbontásának – 25 éves évfordulóját. De 1989-ben, a „csodák évében” nemcsak Németországban, hanem egész Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. A megmozdulásokon résztvevőket egy-egy jellegzetes dal lelkesítette – a tüntetők énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – második válogatásunkban Németországból és a balti államokból. Válogatásunk első részét itt találjátok.
Németország
Bakschischrepublik (Baksisköztársaság)
Dalszöveg: Rex Joswig (Müller-Fornah, Istschenko/Joswig)
A hivatalos beszédeket és az Internacionálét háttérzenének beépítő Baksisköztársaság a hivatalos, „bálványimádó” keletnémet kultúrpolitikát gúnyolta, és egyúttal a „vörös istenek” bukását vizionálta. A dal 1989 nyarán íródott, és vált a német fordulat (németül „die Wende”) himnuszává. A dalt előadó zenekar Boris Vian egyik regényétől (Herbst in Peking / Pekingi ősz) kölcsönözte a nevét – aminek a tienanmen téri vérengzések adtak külön jelentőséget. A zenekar nyíltan bírálta a kínai politikát, amiért hivatalosan nem is adhattak koncertet az NDK-ban.
|
Wir leben in der Bakschischrepublik Und es gibt keinen Sieg Schwarz Rot Gold ist das System Morgen wird es untergehn |
Baksisköztársaságban élünk és nem lesz győzelem Fekete-vörös-arany a rendszer amely holnap megbubik |
S.O.S.
Zeneszerző: Danz / Haßbecker
Dalszöveg: Gundermann / Danz
Ének: Silly
A Tamara Danz énekes vezette Silly a nyolcvanas évek NDK-jának egyik legnépszerűbb rockbandája volt. A dal a rendszerváltás előtti kaotikus idők erkölcsi züllöttségét és a vezetők vakságát írja le, amelyben a keletnémet nép hajója zátonyos és jéghegyekkel teli vízre ért, de a kapitány nem törődik a fenyegetéssel, a hajón utazók pedig nem nézhetik az iránytűt.
|
Immer noch schwimmt da vorn der Eisberg Nur die Spitze ist zu sehn Immer noch traumen wir von Heimkehr Und vertraun dem Kapitan |
A jéghegy még mindig ott úszik előtte csak a csúcsa látszik Még mindig a hazatérésről álmodunk és bízunk a kapitányban |
Balti államok
Atmostas Baltija (Ébredj, Baltikum)
Viktors Zemgals, Žilvinas Bubelis, Tarmo Pihlap
Az Ébredj, Baltikum tulajdonképpen a balti lánchoz készült, amely a balti államok orosz bekebelezését rögzítő Molotov-Ribbentrop paktum 50. évfordulóján jött létre: 600 km hosszan, Tallinntól Vilniusig egyetlen élőláncba állt össze a balti országok lakossága. A dal kimondja, hogy a balti államok nem mondtak le önállóságukról, és a „három balti nővér felébredt álmából”. A dalt mindhárom nemzet saját nyelvén énekelte a láncban.
|
Bet torņos jau likteņa zvani skan, Un jūra bangoties sāk. Trīs māsas no miega modušās, Par sevi pastāvēt nāk. (lett)
Bet varpas likimo nuaidi vėl Ir jūra šiaušia bangas Trys sesės iš miego kyla jau Apginti savo garbės. (litván)
Kui tornides juba lööb kella hääl, merd haarab vabaduspüüd. Et saatust ja elu kaitseda, kolm õde virguvad nüüd. (észt)
Atmostas Baltija, atmostas Baltija, Lietuva, Latvija, Igaunija!
Bunda jau Baltija, bunda jau Baltija, Lietuva, Latvija, Estija!
Argake Baltimaad, argake Baltimaad, Leedumaa, Latimaa, Eestimaa! |
Amikor a tornyokban már szól a harang, a tengert is elfogja a szabadságvágy. Hogy megvédje végzetét és életét, a három balti nővér felébred.
Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum! Litvánia, Lettország, Észtország! Ébredj Baltikum, ébredj Baltikum! Litvánia, Lettország, Észtország!
|
Észtország
Koit (Hajnal)
Zeneszerző és szöveg: Mägi Tőnis
Észtország békés küzdelme a függetlenségért elképzelhetetlen a zene nélkül: a tüntetések is a tallinni Dalosünnepekről indultak. Amikor 1988 nyarán az egyik éjszakai dalfesztiválon közel 200 ezer észt gyűlt össze, spontán elkezdtek hazafias dalokat énekelni, és hivatalosan először álltak ki a függetlenség visszaállítása mellett. A Hajnal a „Daloló forradalom” egyik himnusza volt.
|
On Koit,Kuninglik loit Valguse voit aratab maa, Prii on taevapiir.Esimene kiir Langemas me maale. |
Hajnal van, a fenséges lobogás, a fény győzelme felébreszti a földet Szabad az égbolt. Az első fénysugár eléri földünket. |
Lettország
Manai tautai (Az én népem)
(B.Ritmane/ A.Ritmanis)
A lett rendszerváltás legkiemelkedőbb dalát a Lettországtól távol élő Brigita Ritmane és Andris Ritmanis szerezte, és a Perkons rockegyüttessel nagy sikereket elérő Ieva Akuratere énekelte. Amikor Akuratere az 1988-as liepajai fesztiválon elénekelte a hazafias dalt, az egész hallgatóság egy emberként énekelte vele könnyek között – bár az egész területet szovjet katonák őrizték.
|
Palīdzi, Dievs Palīdzi, Dievs Mūsu latviešu tautai Dzīt saknes drīz Brīvas Latvijas zemē Dzīt saknes drīz Brīvas Latvijas zemē Katra diena tā sāp Visai latviešu tautai Dalītai, šķirtai |
Segítsd meg Isten, Segítsd meg Isten a lett népet hogy gyökeret verhessünk a szabad Lettország földjében hogy gyökeret verhessünk a szabad Lettország földjében Fájdalom minden nap minden lettnek megosztottan és szétválva |
Litvánia
Laisve (Szabadság)
Zene: Jurga & Eurika Masyté
Dalszöveg: Justinas Marcinkevicius
Nem véletlen, hogy a szabadságért könyörgő Szabadság melankolikus dallamával a litván rendszerváltás himnuszává vált. Eurika Masyte énekes egy egész nemzet vágyait fogalmazta meg. A dalt 1989 és 1990 békés tüntetésein énekelték, amelyet nemrégiben újra rögzítettek Jurgával, aki a feldolgozással el is nyerte a legjobb balti dal díját az MTV zenei díjátadóján.
|
Tai uždaryk mane, Tėvyne, savyje, kaip giesmę gerklėje mirtis uždaro, taip, kaip uždaro vakarą naktis, o Tu man atsakai: „Aš - tavo laisvė!”. |
Zárj be magadba szülőhazám, ahogy a dalt a halál a torkomra fagyasztja ahogy az estének véget vet a közeledő éj ahogy azt mondod nekem: tiéd a szabadság! |
A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatásalbumán és kiadványán alapszik. (A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítások, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb és pontosabb változatokat! Az észt fordítás ellenőrzéséért köszönet Kristiinának.)
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)
„A szabadság mindig egy nemzedékre van a kihalástól. Nem adjuk át vérünkben a gyermekeinknek. Harcolni kell érte, meg kell védeni, majd továbbadni nekik, hogy ugyanezt tegyék.” (Ronald Reagan)
„Az NDK volt az egyetlen hely, ahol egy magyar Wessie-nek érezhette magát. Az egész rossz viccnek tűnt az egyenruhákkal, a rendszer által kitermelt olyan termékekkel, mint a Trabant, a Hitler-szalonna vagy a műméz. Hihetetlen élmény volt látni ezeket, és elképesztő eufórikus és letaglózó érzés volt mindenkinek, aki megtapasztalta közelről a fal leomlását" – emlékezett vissza az 1989-es eseményekre vendégünk, Ungváry Krisztián történész. A berlini fal leomlásának és Németország és Európa újraegyesítésének negyedévszázados évfordulójához kapcsolódóan vele, és Rajcsányi Gellérttel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével McMenemy Márk beszélgetett a 25 évvel ezelőtt történtekről október 10-én, az Európa Pontban.