Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.
A terrorizmus elleni küzdelemben az uniós tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. Az ehhez kapcsolódó „ideológiai harcban” az EU a közös értékek felmutatásával, megerősített uniós polgársággal tud alternatívát kínálni a radikális eszmékkel szemben. Tanulni kell az eddigi hibákból, és mindenképpen el kell kerülni, hogy országon belül zárt, párhuzamos társadalmak alakuljanak ki. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója volt. A gondolatébresztő előadás után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője beszélgetett a szakértővel.
Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.
A Migration Policy Institute Europe elemzője előadásában a migrációnak a médiában jelenleg kevésbé exponált területére, a legális migrációra fókuszált. Véleménye szerint a jelenség, felismerve a benne rejlő lehetőségeket és megfelelően irányítva Európa számos jelenkori problémájára – a demográfiai kihívásokra, valamint a számos, magas képzettséget igénylő szakmában jelentkező munkaerőhiányra – tud hatásos választ adni.
Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége, Maria Vincenza Desiderio fő kutatási területei a legális migráció, a bevándorlók integrációja, a képesítések határon átnyúló elismertetése, valamint a migráció mint fejlesztéspolitikai eszköz vizsgálata. Korábbi munkái során (OECD, International Organization for Migration) szintén ezen kérdéskörökkel foglalkozott. Mostani előadásában a jelenkori migráció lehetséges pozitív hatásai mellett a Bizottság új, átfogó, jövő év elején bemutatandó migrációs javaslatcsomagjáról beszélt, valamint válaszolt az est házigazdája, Nick Thorpe és a közönség kérdéseire.
Varnus Xavér orgonaművész előadása, David Yengibarian tangóharmonika-művész koncertje, 19 Európába érkező menekült története és Omar Sy alakítása mesél a hónapban az Európába vágyó és itt új hazát találó emberekről. Menekültek és migránsok, akik által sokszínűbbé válik a kontinens.
„Menjek vagy maradjak?” – a kérdés sok mindenkiben felmerült az utóbbi időben Magyarországon, statisztikai adatok alapján úgy tűnik, egyre többen élnek az EU adta lehetőségekkel és próbálnak szerencsét hosszabb-rövidebb ideig valamelyik másik tagállamban (a Magyarországot elhagyók 80%-a Európán belül marad) vagy éppen távolabbi országokban.
Nagyon nehezen megbecsülhető, hogy pontosan hányan hagyták el az országot az utóbbi években: az egyes országok regisztrációs rendszerei sokszor nagyon eltérőek, sokan vannak „feketén” is külföldön, emellett nagyon sokan ingáznak is Magyarországról, akik szintén nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. A számháborús találgatások után a KSH nemrégiben ismertette legfrissebb felmérését, amely egy nagyobb, európai projekt (SEEMIG) keretében összegezte a Magyarországot hivatalosan (legálisan és tartósan) elhagyó magyarokat – sok minden kiolvasható a felmérésből. Eszerint jelenleg nagyjából 350 000-re tehető a hivatalosan külföldön élő magyarok száma, akik közül legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában élnek, nagy többségük (84%) dolgozik. A Magyarországot 1989 és 2013 között elhagyó magyarok általában a fiatalabb korosztályt képviselik (63% 40 év alatti) és általában jól képzettek (32% rendelkezik felsőfokú diplomával, amely a teljes magyar lakosságban csak 18%.)
A felmérés legfontosabb megállapításai itt olvashatók. Ezeket kiegészítve néhány kapcsolódó – szintén a KSH Népességtudományi Kutatóintézetétől származó – anyaggal készítettünk mi is egy rövid összefoglaló infografikát a témáról, ezt itt láthatjátok (kattintásra megnő):
Ha érdekel a téma, akkor szeretettel várunk kétnapos (október 30-31.) fesztiválunkon, ahol ezt a témát járjuk majd körül vendégeinkkel – levetítjük a nemrégiben bemutatott Menjek/maradjak dokumentumfilm londoni epizódját az ott élő magyarok életéről, és beszélgetünk az alkotókkal. Másnap pedig Magyarországon élő, külföldi művészek (és zenekaraik) koncertjeit hallgathatjátok.
Az infografikához felhasznált anyagok:
- KSH Népességtudományi Kutatóintézet SEEMIG („Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról”) projekt beszámoló
- KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Immigration or emigration country?
- UK adatok a Department of Work and Pensions-től, a 2012-ben magyar állampolgárok által igényelt társadalombiztosítási szám (NINo) alapján
- EUROSTAT migrációs statisztikák