A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.

Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.