A mondás szerint a csehek kétféle ételt ismernek: a sörhöz valót és a sörrel készítettet. A sokak által ismert nemzeti köretüket, a zsemlegombóchoz hasonlatos knédlit (houskové knedlíky) akár az utóbbihoz is sorolhatjuk, ugyanis élesztő helyett sört is használhatunk az elkészítéséhez.
A knédlihez hasonló gombócok, nudlik jellegzetesen közép-európai ételek, a cseh mellett a magyar, szlovák, bajor, osztrák, lengyel, szlovén és olasz konyhában is előfordulnak különböző méretű és ízesítésű variánsok. Ma már elsősorban csak köretként ismerjük ugyan a knédlit, de korábban a kevésbé tehetős vidékeken főételként kerültek a tápláló gombócok az asztalra. Emiatt is készítették változatosan, a cseh knédli alapját ugyanis nemcsak a zsemle, hanem krumpli is alkothatja (bramborové knedlíky), emellett például édes nudliverziója is népszerű, amelyet mákkal tálalnak (šulánky). A knédli és gombóctársai egész biztosan nem szerepelnek a fitnessmenükben, ugyanakkor pörkölt, vadas, vagy egyéb szaftos hús mellé tálalva, egy korsó sörrel kísérve néha érdemes engedni a csábításnak, főleg, ha éppen Csehországban járunk. Kár lenne kihagyni ezt a hagyományos cseh fogást!
Tájegységek és típusok szerint számos módon főzhetünk knédlit. A most bemutatott receptünkhöz az Európai Bizottság Európa ízei: Kulináris utazás 27 recepttel Európán keresztül című kiadványában foglaltakat használtuk fel.
Hozzávalók (4 személyre):
- 50 dkg búzaliszt
- 3-4 tojás
- 5 dl tej
- 1 csomag élesztő vagy 1 dl sör
- 6 dkg vaj (ha száraz zsemlét használunk)
- víz, szerecsendió, 1 teáskanálnyi só
Elkészítés
Olvasszuk fel a szétmorzsolt élesztőt (vagy keverjük el a sört) a meleg tejben, majd adjuk hozzá a lisztet, a tojásokat, a sót, valamint egy csipet őrölt szerecsendiót.
Dagasszuk simára a tésztát, majd fedjük le vászon konyharuhával, és pihentessük legalább másfél órát. Ezután gyúrjuk át a tésztát, majd pihentessük további fél órát.
Formázzunk a tésztából hosszú hengert, majd tekerjük be vászon konyharuhába vagy megvajazott sütőpapírba, és főzzük húsz percig forrásban levő sós vízben.
Ha megfőtt, vegyük ki a vízből, és varrócérnával szeleteljük fel.
Húsételek mellé kitűnő, vagy tálalhatjuk önmagában, előtte vajban megpirítva.
Dobrou chuť, azaz jó étvágyat! :-)
Kép forrása: Pixabay
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Receptsorozatunkhoz kapcsolódóan ezúttal Csehországba utazunk, ahonnan az eredetvédett édességek közül a valašský frgált, azaz a valasskói lepényt mutatjuk be. Valasskó (vagy Vlachföld) Morvaország legkeletibb, Szlovákiával határos része, ami nem összekeverendő a romániai vlach területtel, Havasalfölddel – bár az elnevezés innen, a betelepülő vlach parasztoktól származik. A helyiek csak Vlach királyságként utalnak a területre, amelynek sokáig Bolek Polívka színész volt a királya, aki a cseh rendszerváltást feldolgozó kultikus film, az Örökség Bohušaként lehet ismerős. Jellemző a csehekre, hogy elintézték, hogy I. Boleket még a szlovák külügyminiszter is fogadta, amikor Valašskó esetleges függőleges, azaz űrbe való elszakadásáról egyeztettek… de ez egy másik történet.
Innen származik a csehek nagyon finom és laktató, a nagyböjt előtti farsangi időszakra tökéletes csemegéje. A lepény az egyik legutolsó édesség, amely EU-s védettséget kapott (tavaly év végén), a köznyelvben leginkább vdolek, pecák vagy lopat’ák néven ismerik. Ránézésre leginkább pizzára emlékeztet, de paradicsomszósz helyett finom édes feltétek vannak rajta, amelyek közül a legtipikusabb a körtés, de létezik mákos, túrós, gyümölcskrémes/lekváros, diós, vagy akár káposztás változata is. A lényeg, hogy hagyományosan csak egyféle feltétet használhatnak, az viszont a sütemény össztömegének csaknem felét kell kitegye.
A lepények főként házi készítésű nyersanyagokból, különösen szárított gyümölcsből, túróból, házi őrlésű lisztből, vajból, disznózsírból, lenmagolajból, tojásból és tejből készültek. Korábban Valašsko lakói körében a legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyümölcstartósítási módszer a szárítás volt – a szárított gyümölcsöt, jellemzően körtét gyakran használták a frgál körtekrémjének készítéséhez.
A vdolek vagy frgál nevű nagyméretű lepényekről szóló első írásos emlékek egy 1826-os krónikából származnak. A krónika búza- vagy rozslisztből készített és túróval, gyümölcskrémmel vagy az erre a régióra jellemző párolt és pürésített szárított körtéből készült feltéttel rakott lepények leírását ismerteti, amelyeket kizárólag Valašsko meghatározott területén készítenek. Különösen ünnepi alkalmakra, például esküvőkre, keresztelőkre, karácsonyra és húsvétra, valamint az aratás végére készítették. A szegény családok csak karácsonykor fogyasztották, a tehetősebbek vasárnaponként is elkészítették.
A 19. században e lepények híre eljutott egészen Prágáig, amikor a Holešovicében megrendezett országos kiállításon – sok más termékkel együtt – Valašskóból elhozták ezeket a lepényeket, és nagy elismerést szereztek velük.
A sütemény receptje
Hozzávalók
A tésztához – négy lepényhez- 500 g finomliszt
- 250 ml tej
- 125 g vaj
- 2 tojás sárgája
- 75 g porcukor
- egy csipet só
- 35 g élesztő
A feltéthez – egy lepényre (ahány lepényt készítünk, annyiszor kell venni a mennyiségeket)
- 200 g szilvalekvár
- egy púpozott kanálporcukor
- egy-két evőkanál rum
A morzsához
- 120 g finomliszt
- 120 g kristálycukor
- 60 g vaj
Először a folyékonyabb összetevőket (tojást és tejet) dolgozzuk össze, majd hozzáadjuk a megolvasztott vajat, porcukrot és sót. Az élesztőt csak ezután adjuk hozzá, illetve fokozatosan a lisztet is, hogy a kapott tészta sima legyen; a tésztát hólyagképződésig kell keverni (ekkor sok levegőt tartalmaz), és nem lehet ragadós. Ezután a tésztát legalább egy félórára félretesszük, hogy megkeljen. Közben elkészítjük a feltétet – a krémet és a morzsát.
A krém összetevőit összekeverjük egy tálban – a fent megadott mennyiségek egy lepényre vonatkoznak! Ha a tésztából kijövő mind a négy lepényt szilvás ízesítéssel szeretnénk elkészíteni, akkor négyszeres adagot kell vennünk. A morzsa összetevőit egy harmadik tálban összekeverjük egységes állagúvá.
A megkelt tésztát osszuk négy részre, és nyújtsuk nyújtófával egyesével kerek formájúra (30–32 cm átmérőjűre). A közepétől a szélek felé egyenletesen nyújtsuk – ez biztosítja, hogy sütés után vékony, de sűrű, puha és finom állagú lesz. Kenjük a feltétet a tésztára, majd morzsoljuk rá az előkészített morzsát. A 170 fokra előmelegített sütőben nagyjából húsz perc alatt készre sütjük a lepényeket.
Miután elkészült, a frgált négy részre vágjuk. Megszórhatjuk mézeskalácsmorzsával vagy őrölt fahéjjal is.
Jó étvágyat! / Dobrou chuť! :-)
Alternatív receptvariációk itt és itt.
Az EUR-Lex főleg uniós jogszabályokat és hivatalos dokumentumokat tartalmaz, de szakácskönyvként is használható. Itt közlik az EU földrajzi eredetvédelmi oltalma alatt álló valamennyi hagyományos európai terméket, annak pontos leírásával, receptjével. Sorozatunkban ezek közül mutatunk be néhányat – kizárólag az EUR-Lexben olvasható, hivatalosan tradicionálisnak tekintett recept alapján.
Kép forrása: Wikipédia
Az Európa Pont következő vendége a világhírű, fiatal cseh közgazdász és publicista – egy biciklista Prágából, aki 24 éves korában első munkájaként Václav Havelnek dolgozott gazdasági tanácsadóként, akit a Yale Economic Review az öt legnagyobb közgazdász elme közé sorolt, és akinek „a jó és a rossz közgazdaságtanáról” szóló provokatív könyvét 2011 végén a Washington Post az öt kötelezően elolvasandó közgazdasági témájú könyv közé sorolta. Európa Szalon sorozatunk következő vendége Tomáš Sedláček.
Sedláček jelenleg az egyik legnagyobb cseh kereskedelmi bank fő stratégiai tanácsadója, emellett a prágai Károly egyetemen (és számos más egyetemen) tanít közgazdaságtant és filozófiát. Sedláček szenvedélyesen szereti munkáját, és igyekszik mások számára is bebizonyítani, hogy a közgazdaságtan valóban szórakoztató és jóval több a számok unalmas bűvölgetésénél, absztrakt matematikai modelleknél.
Népszerű könyvében nyomon követi az emberi kérdezés történetét a Gilgames eposztól az Ó- és Újszövetségen, Descartes és Adam Smith gondolatain keresztül egészen a Harcosok klubjának fogyasztói társadalmáig, illetve napjaink világválságáig. Írásával megkérdőjelezi és újraértelmezi a korábbi közgazdasági dogmákat, és igyekszik bemutatni, hogy a közgazdaságtanban nemcsak a hideg racionalitás munkál, de az erkölcsi értékek és értékválasztások ugyanolyan részét képezik, mint a tudományosan levezethető igazságok. A közgazdaságtan nem választható el jó és rossz harcától – szerinte kulturális jelenség, korunk civilizációjának terméke, így át van szőve filozófiával, mítoszokkal, erkölccsel, vallással, pszichológiával, művészetekkel. A könyv napjaink olyan alapkérdéseit boncolgatja provokatív módon, hogy mi a közgazdaságtan értelme, miért élünk a növekedés bűvöletében, ez-e az egyetlen követhető út, honnan jön és merre vezet minket fejlődés eszméje, megéri-e jónak lenni.
Sedláček az írást eredetileg szakdolgozatnak készítette, de azt „megkérdőjelezhető tudományos értéke” miatt nem tudta megvédeni. Ezt követően az írást átdolgozta és könyv formátumban kiadta – a könyv hamarosan bestseller lett Csehországban, 2011 nyári megjelenése után az Egyesült Államokban is – számos méltató cikk jelent meg a könyvről a világsajtóban. Az amerikai zeneszerző legenda Quincy Jones például ezt mondta a könyvről: „Soha nem hittem volna, hogy a közgazdaságtanról ilyen érdekesen és izgalmasan lehet írni! Hihetetlen, hogy a közgazdaságtan milyen szorosan összefügg a művészetekkel, zenével és a filmekkel…”
Írásának groteszk látás-, illetve színpadias ábrázolásmódja lehetővé tette, hogy színdarabbá írják át, melyet teltházas előadásokon játszottak a Prágai Nemzeti Színházban, és tavaly Londonban is sikerrel bemutattak. Könyvének magyar fordítása sajnos még várat magára, de kárpótlásul az érdeklődők most személyesen is találkozhatnak Sedláčekkel. Március 7-én, szerdán a Cseh Centrum és az Európa Pont közös rendezvényén ugyanis az Európa Pont vendége lesz, ahol egy rövid előadás után Weyer Balázs és Muraközy Balázs lesznek beszélgetőtársai. Az eseményen szinkrontolmácsolás is lesz, a belépés – ahogy az Európa Pont összes rendezvényére – ingyenes.
Kedvcsinálóként nézzétek meg az alábbi videót, amelyen a könyv alapján készült színdarabból láthattok részleteket angol felirattal:
Ezen a videón pedig a szerző mesél könyvéről:
Kép forrása: www.tomassedlacek.cz