14 millió látogatót, 203 delegációt és 15 ezer sportolót várnak a 2024-es nyári olimpiai játékokra Párizsba. Az adatokon túl vajon mit jelent a franciáknak ez a rendkívüli esemény, hogyan zajlanak az előkészületek és milyen újdonságokra számíthatunk? Az Európa Pont sorozata, az Egy csésze Európa keretében megtudhattuk erről a részleteket – és posztunkban mindez vissza is nézhető.
Sütőben sült melegszendvics, kívül ropogósra sült, belül olvadt sajttal, sonkával, vajjal és besamellel – ez a croque monsieur, ha pedig egy tükörtojás is kerül rá, akkor a croque madame.
Az újkori nyári és téli olimpiai játékokat eddig többször is törölték. Erre minden alkalommal világháborúk miatt került sor, és nem egyszer Japán lett volna a rendező ország. Halasztás még csak egyszer történt: 2020-ban. Az idei tokiói olimpia kapcsán az Europeana képes gyűjteményt készített a meg nem rendezett olimpiák történetéről az olimpiákról fennmaradt tárgyak és feljegyzések segítségével – ez alapján most mi is bemutatjuk röviden az elmaradt játékokat.
Tegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.
A londoni olimpia vasárnap véget ért, számtalan beszámoló statisztika jelent meg róla, amely különböző súlyozások és szempontok szerint rangsorolta a résztvevő 204 ország eredményeit. Bárhogy is számoljuk, Magyarország vitathatatlanul az élmezőnyben végzett mind az érmeket, mind a szurkolói élményszerzést tekintve. Vicces súlyozások és számolgatások helyett mi arra kerestük a választ, hogy a 2012-es olimpián elért eredmények fényében mely sportok tekinthetők „európainak” – olyannak, ahol még mindig, vagy most éppen európai dominanciáról beszélhetünk.
Aki kicsit is figyeli a sporteseményeket, tudhatja, hogy vannak olyan sportok, amelyek tipikusan egy-egy országhoz, térséghez vagy kontinenshez köthetők – a hosszútávfutók tipikusan kelet-afrikaiak (többnyire kenyaiak vagy etiópok), a sprint futószámok rendre a jamaikaiaké (ha nem az amerikaiaké); ritmikus sportgimnasztikában pedig általában a kelet-európai sportolók a legjobbak. Számtalan sport hazája Európa, de a korábban hagyományosan európainak tekintett sportok területén egyre nagyobb a verseny, és egyre jobban kell számolni a feltörekvő új kihívókkal. Olyan országokkal, amelyekkel emberanyag, anyagiak vagy mindkettő tekintetében egyre nehezebb felvenni a versenyt. Kína és az USA az utóbbi évtizedekben rengeteget áldozott az elitsportolók kinevelésére, de számos kis feltörekvő nemzet is rendre egyre jobban szerepel a világversenyeken. A kérdésünk tehát: maradt még olyan sport, amelyről azt mondhatjuk, hogy európai, amelyben az élmezőnyben az európaiak dominálnak?
Ennek vizsgálatához egy meglehetősen egyszerű, a brit tudósok tudományosságát, statisztikák évekre visszamenő böngészését mellőző módszert választottunk: megnéztük a londoni olimpia 302 versenyszámát, illetve a sportágakat, és összegyűjtöttük azokat, amelyekben az első három helyen európai végzett, illetve azt is, hogy ezen túl is mennyire dominálnak az élmezőnyben az európai sportolók. Mivel eleve az sem teljesen egyértelmű, hogy mit tekintünk európainak vagy Európának, így természetesen az egész „vizsgálat” önkényes és vitatható – inkább játék, pillanatkép az olimpiai sportágakról London után, de bizonyos szempontból megmutatja, hogy jelenleg melyek a legsikeresebb „európai”* sportágak.
Sikeres európai sportágak
Megvizsgálva először az olimpián szereplő 36 sportágat, a londoni eredmények tekintetében európaiak uralják mindenképpen a kajak-kenu számokat, mind a síkvízi, mind a szlalom versenyeket. Szlalomban egyetlen ausztrál éremtől eltekintve mindet európai nyerte, és az érmeseket követő országok is 90%-ban európaiak, de hasonlóképpen van ez a síkvízi sprintszámoknál is, ahol mi magyarok is nagyon erősek vagyunk. Hagyományosan jók az európai csapatok a labdajátékokban – no nem a fociban, ott sem a női, sem a férfi csapatoknál nem lett európai ország érmes, hanem például a férfi kézilabdában (első hét ország európai), illetve férfi vízilabdában (első hat csapat európai). Emellett feltűnő még az európai fölény a lovas számokban (az összes versenyszámnál), illetve férfi öttusában (bár itt becsúszott egy kínai ezüst, de ettől eltekintve az első tíz sportoló mind európai), illetve férfi triatlonban – a nőknél mindkét sportág vegyesebb képet mutat. A ritmikus sportgimnasztikában is döntően európai, pontosabban kelet-európai érmeseket találunk, ehhez némileg hasonlít a női súlyemelés, itt is Kelet-Európa dominál. A sportágak közül európai szempontból kiemelkedően sikeresnek mondható még a szörfözés vagy a kerékpározás, de ezen sportágakon belül már jóval vegyesebb a kép a fent említetteknél. Az úszás még talán olyan sport, amelyben azt gondolnánk, hogy legalább szakágakban van valamekkora európai dominancia, de ez nincs így: az USA tarol ebben a sportágban (az úszás összesített éremtáblázatán az USA, Kanada és Franciaország végzett az élen); az egyetlen úszószám, ahol csak európaiak végeztek az élen, a nők 50 méteres sprintszáma, itt viszont az első hat helyezett európai.
Sikeres európai versenyszámok
Természetesen vannak még ezen kívül is európai sikersportok, de azok már sportágon belüli eredményekhez köthetők, ilyen például atlétikán belül a férfi rúdugrás, ahol az első 12 helyezett mind európai volt Londonban, de ilyen a női hétpróba (első hat európai), a női kalapácsvetés (három) és a női gerelyhajítás (szintén három).
Ha aszerint ítéljük meg a legeurópaibb versenyszámot, hogy melyik az a sport, amelyben „betolakodó” nélkül a leghosszabban európaiak végeztek az első helyeken, akkor a legeurópaibb sport az egyéni díjlovaglás, ahol az első 16 helyezett mind európai volt, a 17. helyen bukkant fel az első amerikai sportoló. „Ezüstérmes” az európai sportok között a már említett férfi rúdugrás (az első 12 hely európaié) és dobogós még a férfi triatlon, ahol 11 európai végzett ez élen.
A fentiek alapján a legeurópaibb sportok a következők:
*(Európainak mi ebben a vizsgálatban azokat az országokat tekintettük, amelyek sportolói és csapatai az Európa-bajnokságokon indulnak Izlandtól Albánián és Franciaországon át egészen Fehéroroszországig vagy Azerbajdzsánig.)
Holnap kezdődik a londoni olimpia. A világ izgatottan várja, hogy kezdődjön a Játék – a sportesemény, amely minden sportoló álma, és amely a fél világot a képernyő elé szegezi.
Elkezdődött az esélylatolgatás is, számos elemzés, statisztika jelent meg arról, hogy melyik ország hány éremmel tér majd haza Londonból. Egy ilyen alapján a Goldman Sachs elemzőcsoport Magyarországnak idén 11 érmet jósol, ebből négy aranyat, amely eredménnyel a 20. helyen végeznénk az éremtáblázaton. A lista élére az Egyesült Államokat várják (108 érem / 37 arany), majd Kínát (98/33), Oroszországot (74/25), negyedik helyre pedig a vendéglátó országot, az Egyesült Királyságot (65 érem / 30 arany). Az elemzés alapján az EU országai közül mindössze a már említett Egyesült Királyság, Franciaország (41/14), Németország (41/14), Olaszország (30/10), Spanyolország (19/6), Hollandia (17/6) és Lengyelország (12/4) végezne Magyarország előtt, amely összesítve is szép eredmény, de az országok lakosságszámához viszonyítva mindenképpen kiemelkedő. Ehhez hasonló eredményeket vár a PwC pénzügyi tanácsadó cég is, azzal a különbséggel, hogy az ő modelljük alapján még Romániát elénk várja az éremtáblán. Ennél persze vannak optimistább elképzelések tizenkét vagy kilenc arannyal – ehhez képest a Magyar Olimpiai Bizottság kicsit óvatosabb: a testület minimálisan három aranyérmet és összesen tíz dobogós helyet vár Londonból. Persze minden hasonló sporteseménynél felmerül, hogy ha az Európai Unió országainak érmeit egybe számolnánk, akkor nagy valószínűséggel az EU vezetné az éremtáblázatot – erre azonban valószínűleg még egy jó ideig várni kell.
Egy felmérés szerint a magyar lakosság leginkább a férfi vízilabdásoktól, Cseh Lászlótól és Gyurta Dánieltől várják az aranyat, rajtuk kívül még a tornászoknak, kifejezetten Berki Krisztiánnak jósolnak előkelő helyezést. Az esélyesek között rendre felmerül még a nemrégiben Európa-bajnokságot nyert Pars Krisztián kalapácsvető és Sidi Péter sportlövő neve – természetesen számos más úszó, kajakos és kenus mellett.
Hogy ezekből a reményekből mennyi válhat valóra, kiderül hamarosan. Nekünk csak az a dolgunk, hogy drukkoljunk – legyen lólengés, vízilabda, kajak-kenu vagy lövészet, amit követünk, ilyenkor egy emberként drukkolunk országunk legjobb sportolóinak, és közben végre rövid időre megfeledkezhetünk a világ egyéb gubancairól. Mostantól bő két hétig Európában és a világban ugyanis a sporté a főszerep – a figyelem a gazdasági válságkezelésről rövid időre a sportra helyeződik Európában is, jó lesz Angela Merkel, Szamarasz és Hollande helyett inkább Birgit Fischerről, Alexandrosz Nikolaidiszről vagy Jérome Fernandezről hallani – természetesen a magyar sportolók mellett.
Jó szurkolást mindenkinek – hajrá Magyarország!
Aki olyan szerencsés, hogy a helyszínről követi az eseményeket, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tanulmányozza az EUvonal legújabb összeállítását, amelyben minden fontos – utazási, közlekedési, biztonsági – információt összegyűjtöttek a londoni olimpiáról.
Illusztráció: http://www.london2012.com/