Vasárnap este 11 órakor az utolsó szavazókörben is lezárták az urnákat, az elmúlt napokban pedig összegezték valamennyi tagállamban a voksokat, amelyekből lassan kirajzolódni látszik az Európai Parlament új összetétele. Valamennyit még változhatnak az eredmények a hétvégéig, és az egyes frakciók létszáma is módosulhat még, attól függően, hogy az új képviselők közül esetleg ki ül más politikai csoportba, mint amire számítani lehetett. Ami már biztos, hogy idén az EP-választások történetében először – még ha csekély mértékben is, de – az előző választáshoz képest nőtt a részvételi arány. Az új ötéves ciklusban valószínűleg ismét a konzervatív Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója az EP-ben.

Az alábbi infografikán láthatjátok, hogy az egyes tagállamok mely politikai csoportba delegálják a legtöbb képviselőt. A térképen az egyes országokat annak az európai pártnak a színére színeztük, amely a legtöbb szavazatot kapta az adott országban, az országokon azt is megtalálhatjátok, hogy mely európai politikai csoportba hány főt delegál majd az adott ország. (A kép kattintásra megnő.)


 

És hogy mi jön most? A végleges eredményekre valószínűleg a hét végéig várni kell, míg valamennyi országban összeszámlálják a külföldről érkezett szavazatokat is, és a jogorvoslati határidők lejárnak. Ennek értelmében a jelenlegi eredmények még nem hivatalosak. A mostani választás volt az első, amelyben az európai politikai pártok konkrét jelölteket neveztek meg az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az elnökök értekezlete bejelentette, hogy első körben a Néppárt által jelölt luxemburgi Jean-Claude Juncker tesz kísérletet a szükséges politikai támogatás megszerzésére.

Az elnök személyét hivatalosan az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács jelöli. Ők május 27-én este, Brüsszelben egy informális találkozón vitatták meg a kérdést, amely nem olyan tiszta sor, mint gondolhatnánk: mivel egyedül semelyik nagy párt nem tudja szállítani a megválasztáshoz szükséges többséget, kompromisszumra lesz szükség. Így az is lehet, hogy a két legerősebb párt jelöltje kiesik, és egy harmadik lesz a befutó – hamarosan kiderül.  Az EP a tervek szerint a július 14–17-i plenáris ülésen szavazhat a jelöltről.

A most következő egyeztetések során kiderül az is, pontosan hány frakció alakul az EP-ben, illetve a korábban párt nélküliek és az újonnan bekerülő, még pártnélküli képviselők hol foglalnak majd helyet. Ezt követően megindul az egyeztetés az egyes politikai csoportok és munkacsoportok vezető pozícióiról. Az új Parlament első ülésére július 1-jén kerül sor, amikor a képviselők megválasztják az EP elnökét és alelnökeit. Az eljárásról további információ az EP infografikáján olvasható.

Európa a hétvégén választ. A választásnak nagy jelentősége van, talán nem is tudják sokan, mennyire; ugyanakkor az európai politikában és döntéshozatalban nem olyan egyszerű eligazodni, megalapozott döntést hozni. Ehhez nyújtunk most egy kis segítséget.

Az EU-t rengeteg kritika éri bürokratikus és nehézkes működése miatt. Ennél több kritika talán már csak amiatt éri a közösséget, hogy sokan úgy érzik, nincs beleszólásuk az európai ügyek alakításába, hogy a döntéseket az egyes emberektől túl távol hozzák meg. Talán nem egyértelmű, de e két elvárás, a hatékonyság és a demokratikus ellenőrzés egyidejű teljesítése gyakran csak egymás rovására növelhető. Ezt az ellentmondást jól példázza a lengyel rendszerváltás egyik kulcsszereplője, (a diktatórikus stílusa miatt anno sokat kritizált) Lech Wałęsa egyik mondása: próbáljon meg bárki teljesen demokratikusan vezetni egy viharba került hajót, ahol a gyorsaság és a hatékonyság számít.

Az EU története sem szól másról, mint e két igény minél alaposabb érvényesítéséről, amelyben a Parlament – egyedüli közvetlenül megválasztott uniós döntéshozó testületként – egyértelműen a demokratikus kontroll és véleménynyilvánítás legfontosabb fóruma, amelynek hatalma és befolyása az idők és intézményi reformok során folyamatosan nőtt. Jóformán nincsen olyan döntés, amely ne menne keresztül az európai parlamenti képviselők szűrőjén, közvetett beleszólást biztosítva az egyes embereknek.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy kik vesznek részt a következő öt évben az EU legjelentősebb döntéshozó szervének munkájában. 1979 óta ebbe az uniós polgárok maguk is beleszólhatnak. Ahogy a nemzeti választások, úgy az európai is kiemelt fontosságú – idén nálunk 2014. május 25-én lesz lehetőségünk megválasztani az EU új döntéshozóit.

Fontos azt is látni, hogy az Európai Parlament döntései közvetlen hatást gyakorolnak mindennapjainkra: szavuk van olyan kérdésekben, hogy milyen szabályok vonatkoznak az élelmiszerek biztonságára; mennyit fizessünk külföldi mobiltelefonálásaink alkalmával; hogyan kaphatunk egészségügyi ellátást egy másik tagállamban; digitális életünk során hogyan kell biztosítani személyes adataink védelmét; milyen és mekkora kártérítésre vagyunk jogosultak európai (légi, vízi vagy szárazföldi) útjaink során egy-egy nagyobb késés esetén; vagy épp hogyan tudunk visszaváltani egy másik tagországban vásárolt árut. Éppen ezért nem mindegy, kire adjuk a voksunkat vasárnap. A választáson hazai pártlistákra tudunk szavazni, és a pártok az EP-be bekerülve egy-egy nagyobb európai pártcsalád tagjaként fognak majd politizálni. Ehhez érdemes előre tájékozódni, hogy melyik hazai párt milyen álláspontot képvisel a legfontosabb európai kérdésekben.

Az idei választáson nyolc párt és pártszövetség állított listát, akik a 751 EP-képviselői helyből 21-ért versengenek: a Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, a Fidesz–KDNP, a Haza Nem Eladó Mozgalom párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció. A fent felsorolt pártok neveire kattintva konkrét EP-választási programokat, illetve annak hiányában Európa-politikával kapcsolatos információkat találtok. Szerencsére egyéb eszközök is segítik a tájékozódást: az utóbbi időben számos alkalmazás, microsite készült, amely saját, könnyen megfogalmazható preferenciák alapján segít megmondani, hogy elképzeléseinkkel melyik európai (és hazai párt) elképzelései vágnak leginkább egybe.

Ilyen például a magyar nyelven is elérhető Euro Voksmonitor 2014, amely a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, és tulajdonképpen a több európai ország nyelvén elérhető Vote Match Europe magyar változata. Az alkalmazás harminc kérdés alapján mutatja meg, a jelenleg a magyar parlamentben mandátummal rendelkező pártok közül melyik áll legközelebb értékrendünkhöz.

Szintén harminc kérdés az alapja az EUVox alkalmazásnak, viszont itt a válaszokat ötfokú skálán helyezhetjük el, valamint az oldal további információt ad a hazai pártok társadalmi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos általános álláspontjáról, amelyet szintén összevethetünk saját preferenciáinkkal.

Emellett még itt van a VS.hu által kifejlesztett, magyar nyelvű EP-kvíz, amely szintén általánosabb, de európai relevanciájú kérdések alapján sorol minket egy-egy előre meghatározott archetípusba: lehetünk „ akadékoskodó angol”, „ holland liberális”, „ keresztény néppárti képviselő”, „ zöld hippi” vagy „francia szocialista”. A tesztből kiderül, hogy melyik típushoz hasonlítunk leginkább, és ahhoz, mely európai pártcsalád értékrendje és politikája áll legközelebb.

Hasonló, de komplexebb alkalmazás a My Vote 2014, amely szintén az EP napirendjén szereplő kérdések alapján segíti az eligazodást. Itt kevesebb kérdés van, de részletes magyarázattal, és kapunk segítségül pro és kontra érveket is. Emellett az oldalon azt is könnyen ellenőrizhetjük, hogy mely képviselő / nemzeti párt / európai párt pontosan hogyan szavazott egy-egy kérdésben. Az oldal legizgalmasabb része a játék, amelynek segítségével megnézhetjük, hogy az oldalt használó válaszadók véleménye mennyiben tér el a hivatalos EP-képviselőkétől. Eljátszhatunk azzal a gondolattal, mi lenne, ha az válaszadók összesített véleménye formálná az európai politikát…. (Az oldal magyarul sajnos nem érhető el, csak angolul, németül, franciául, olaszul, lengyelül, spanyolul és svédül. Az alkalmazás több európai alapítvány és szervezet támogatásából valósult meg, részben az EP támogatásával, de tartalmilag attól függetlenül.)

Eligazodásunkhoz jó pár segítséget találunk a neten, a felkészülés már csak rajtatok múlik.. Május 25-én pedig mondjátok el, hogy kit választanátok! Ha nem, talán a dán Voteman titeket is elkap…

Képek forrása: Europarl.europa.eu / kisvideó: a dán kormány választási videója