Az uniós intézmények idén áprilisban vállaltak kötelezettséget arra, hogy Európa-szerte fellendítik a kerékpározást. A biciklizés elterjedése, az infrastruktúra fejlesztése nemcsak a fenntarthatóság és az egészségmegőrzés szempontjából hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek is jót tesz. Infografikánkról kiderül, hogy néz ki most az uniós kerékpárpiac és kik a legfontosabb partnerek.

Elegáns, áramvonalas és vízalatti: ilyen a több mint hétezer kerékpár befogadására alkalmas biciklitároló az amszterdami Centraal Stationnál.

A környezetbarát városi közlekedés – kerékpárutak, elektromos járművek, közösségi autózás – elterjesztése mellett egyre több helyen tervezik vagy valósítják meg az autósforgalom korlátozását. Ezek egyes nagyvárosok bizonyos területeire, sőt az egész városra kiterjedhetnek. Berlin egy állampolgári kezdeményezés nyomán most azt fontolgatja, hogy a világ legnagyobb városi autómentes területét hozza létre.

A legutóbbi Egy csésze Európa apropóját az idén Európa sportfővárosa címet elnyerő Hága adta. A sorozat házigazdája, Szederkényi Olga a kerékpározásról, Hágáról és a holland mindennapokról beszélgetett vendégeivel. A résztvevők megismerhették az első világháborút követő gyerekvonat-segélyakciót is, amely hatvanezer magyar gyerek számára nyújtott gyógyulást a traumákból, sokszor az életüket is megmentve. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.

Európai gondolkodók sorozatunk korábbi vendége meglepő statisztikára hívta fel a figyelmet: Magyarország dobogós a mindennapi kerékpárhasználatban. Mi ennek az oka, és hogy áll a többi uniós ország?

Az idei nyár kicsit más, mint a korábbiak, a koronavírus-járvány sokak terveit felülírta. Az EU belső határai jelenleg nyitva állnak, de az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése. Ha úgy döntötök, és a járványhelyzet is lehetővé teszi, Európa felfedezéséhez a kerékpáros utakat is érdemes számításba venni. Új sorozatunkban az EuroVelo utak különböző, izgalmas szakaszait mutatjuk be.

Múltkor egy posztban összefoglaltuk, hogy az egyes európai városok milyen eszközökkel korlátozzák az autósforgalmat. A korlátozás akkor lehet sikeres, ha emellé a városok rendelkeznek stratégiával a környezetbarát közlekedés támogatására is. Koppenhága ilyen szempontból jó példa – inspirációként összegyűjtöttünk pár érdekességet arról, milyen ma a közlekedés a dán fővárosban.

A környezetkímélő megoldások sokszor körülményesebbek vagy éppen drágák – ezért gyakran elhangzik, hogy foglalkozzon az a zöld szempontokkal, aki megteheti, aki elég tehetős ahhoz, hogy zöld megfontolásból a drágábbat válassza. Ez azonban nem igaz általánosságban, és az sem, hogy az egyes emberek ne tehetnének maguk is valamit a fenntarthatóbb jövőért. Dánia és Koppenhága vitathatatlanul élen jár a környezetvédelemben, akár közlekedését, energiagazdálkodását, akár az emberek általános hozzáállását nézzük.

Első a bicikli

Koppenhága a világ egyik, ha nem a legnagyobb biciklis fővárosa. Erre a címre Amszterdammal van hatalmas versenyben. , A sokak által idézett Copenhagenize legutóbbi felmérésén számos szempont alapján már elhódította ezt a címet a holland fővárostól. Aki járt már a városban, biztos emlékszik a metró- vagy vonatállomások bicikliparkolójában felgyülemlett több ezer biciklire… Persze ehhez a dán fővárosnak vitathatatlanul jók az adottságai: a biciklizőknek a városban nem kell nagy emelkedőket leküzdeniük, és a városban mindenhol tökéletes minőségű kerékpárútvonalakat találunk.

Jobb az autónál

Azt, hogy biciklivel gyorsabban lehet sokszor közlekedni csúcsforgalomban, mint autóval, Budapesten is gyakran tapasztalhatjuk. Koppenhágában összesen kb. 400 km-nyi (!) bicikliút van, ennek köszönhetően tavaly például már több biciklit számoltak a forgalomban, mint autót, amely egyre inkább eltűnik a városi forgalomból. Ez történelmi fordulat volt, a hetvenes évek óta – mióta számolják a forgalmat – ilyen eredményt még nem mértek. Sőt, a legújabb felmérések alapján jelenleg a koppenhágaiak 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk (!) autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 


Fejlődési lehetőségek

Környezetvédelmi szempontból hatalmas eredmény, hogy a városlakók többsége (91 százaléka) valamilyen környezetkímélő megoldást választ a napi munkába járáshoz – és ez a világ egyik leggazdagabb országának fővárosában történik. Ugyanakkor ez az arány még mindig nem tükröződik megfelelően a helyi infrastruktúrán. Erre hívja fel a figyelmet a Copenhagenize is, amely kimutatásokat készített arról, hogy a jelenlegi városi közlekedési felületeknél arányosan még mindig túl sok teret tartanak fent az autóknak. Miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő, a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). A felmérést készítők szerint ezen érdemes lenne változtatni, hosszú távon akár a parkolók lakóövezetté alakításával.


Turistabarát közlekedés

A biciklizés Koppenhágában nemcsak a helyiek legfontosabb közlekedési formája, de turistaként is minden lehetőség adott (és nagyon ajánlott!), hogy két keréken fedezzük fel a várost. Nagyjából minden sarkon találunk biciklikölcsönzőt, a helyi BuBi (Bycyclen) is nagyon fejlett, és számos egyéb közbringa-megoldás is rendelkezésre áll. Rengeteg biciklis városnéző túra közül lehet válogatni, amivel gyorsan, egy helyi vezetésével és igazi dánként nyeregből lehet felfedezni a várost – ezt feltétlenül érdemes kipróbálni! :-)


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Egyre többet biciklizünk Magyarországon. Szerencsére úgy tűnik, példát vettünk a kontinens nagy tekerőitől, a hollandoktól vagy a dánoktól – számos felmérés szerint ugyanis éves szinten egyre jobban kihasználjuk a kétkerekű közlekedés előnyeit. A biciklizés pozitív hatásai egyértelműek: a testmozgás jót tesz a szervezetünknek, az autós utazás alternatívájaként a biciklizés pedig hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, megvalósítva egy valóban fenntarthatóbb közlekedési formát.

Magyarország a közelmúltban igazi biciklis forradalmon esett át, amelynek epicentruma egyértelműen Budapest volt. Reméljük, a sok európai közbringarendszer mintájára a nemrégiben elindult Bubi még tovább növeli a városi bringások számát – meg persze azt is, hogy a minőségi kerékpáros utak kiépítése képes lesz lépést tartani a biciklik terjedésével. Ugyanakkor a bringázás nemcsak a főváros úri sportja: amellett, hogy a kerékpár továbbra is a vidék egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze, a belföldi turizmusban is egyre inkább tetten érhető az elbiciklisedés. Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint például a Balatonnál nyaralók közül csaknem minden hatodik tervezi, hogy egyúttal körbe is tekeri a tavat.


De miért ne lehetne egyből akár a külföldi nyaralást vagy utazást nyeregbe tervezni? Ha valaki a mindennapokban szeret bicajozni, miért ne kötné össze európai utazását egy jó kis biciklis túrával? Kiválasztja a célországot és régiót – legyen az akár a Loire völgye, a norvég fjellek és fjodrok vidéke, a Duna forrásvidéke vagy deltatorkolata, esetleg a balti országok –, hozzá azt, hogy mennyi idő alatt szeretné bejárni a területet. Preferenciái alapján bortúrára indulna vagy kulturális nevezetességeket (mondjuk UNESCO világörökségi helyszíneket) keresne fel, családostul vagy magányosan, egy hétre vagy egy hónapra indulna… minderről egyszerűen tájékozódik, és választ a kiépített, kitáblázott, infrastrukturálisan (szállásokkal, élelmiszerboltokkal, bicikliszervizekkel) jól ellátott biciklis utak közül egy számára megfelelőt – és két keréken fedezi fel Európa addig nem ismert szegleteit. Az európai utazás ilyen módja és ennek egyszerű megszervezése ma már nem elérhetetlen – éppen ezt kívánja megvalósítani az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF), az EuroVelo projekt gazdája.

Az EuroVelo hálózat egy egész Európát behálózó, országait összekötő kiterjedt kerékpáros úthálózat, amelyet akár hosszabb, akár rövidebb (helyi) használatra igénybe vehet bárki. Az EuroVelo rendszerébe bekerülő utaknak mind minimális feltételrendszert kell teljesíteniük, amely a kiszámítható biciklis utazás élményét biztosítja a biciklizők számára. (Ilyen feltétel például, hogy az utaknak nem lehet 6 százalékosnál nagyobb emelkedője, elég szélesnek kell lenniük, hogy két kerékpáros elférjen egymás mellett, maximalizált gépjárműforgalommal. Ezenkívül 30 kilométerenként kell legyen elérhető élelmiszerforrás, 50 kilométerenként szállás és az útfelület 80 százalékának burkoltnak kell lennie.) A teljes hálózat 42 európai országon halad át 70 ezer kilométer (!) hosszan – amelyből jelenleg 45 ezer kilométer már el is készült. A tervek szerint 2020-ra teljes lehet a jelenleg 14 nyomvonalat követő hosszútávú kerékpárút, amelyek tervezett és kész szakaszait az EuroVelo oldalán nézhetitek meg. A projekt igazi alulról szerveződő kezdeményezés, amit már jó pár éve az EU is felkarolt, jelentős forrásokat csoportosítva az út teljes kiépítésére. Különösen erős a támogatása az egyik legújabb nyomvonalnak, a Vasfüggönyt végigkövető útnak, amely teljes hosszában tízezer kilométernél is hosszabb lesz. Ez az útvonal – hasonlóan a 6-os és a 11-es úthoz – áthalad Magyarországon is. Magyarországi szakaszát épp nemrégiben, az Európai Piknik 25. évfordulóján adták át.

Az EuroVelo útvonalak

Észak – Déli útvonalak (utak páratlan számmal)

• EV 1 – Atlanti parti útvonal: Északi-fok – Sagres 8186 km
• EV 3 – Zarándokok útvonala: Trondheim – Santiago de Compostela 5122 km
• EV 5 – Via Romea Francigena: London – Róma és Brindisi 3900 km
• EV 7 – A napos útvonal: Északi-fok – Málta 7409 km
• EV 9 – Balti-tengertől az Adriáig (Borostyánkő útvonal): Gdańsk – Pula 1930 km
• EV 11 – Kelet-európai útvonal: Északi-fok – Athén 5984 km
• EV 13 – Vasfüggöny útvonal: Barents-öböl – Fekete-tenger 10 400
• EV 15 – Rajna-menti útvonal: Rotterdam – Andermatt 1230 km

Nyugat – Keleti útvonalak (páros számú utak)

• EV 2 – Fővárosok útvonal: Galway – Moszkva 5500 km
• EV 4 – Közép-európai útvonal: Roscoff – Kijev 4000 km
• EV 6 – Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig (A folyók útvonala): Nantes – Konstanca 4448 km
• EV 8 – Mediterrán útvonal: Cádiz – Athén 5888 km

Körutak

• EV 10 – Balti-tengeri kerékpár útvonal (Hanza kör): 7980 km
• EV 12 – Északi-tengeri kerékpár útvonal: 5932 km

A kijelölt nyomvonalon jelenleg az EuroVelo útnak még nem minősülő, általában helyi szinten jól kiépített biciklis utakat is láthatjátok (sárgával), és a még csak a tervekben szereplő, a tervek szerint legkésőbb 2020-ra elkészülő részeket is. Érdemes az EuroVelo oldalát alaposan átböngészni: bár a projekt még nincs teljesen kész, és a kiépítés jelenleg is zajlik, másik számos nagyon hasznos információt találhattok rajta, egy helyen összegyűjtve. Kereshettek akár országonként, akár egy-egy hosszú távú út mentén. Találtok hasznos információkat és linkeket a helyi látnivalókhoz, a közeli szálláshelyekhez, vagy akár a terepviszonyokhoz – ahol még nem teljes az információs oldal, ott is legalább a legjobb nemzeti információs oldalakat mind megtaláljátok, amely egy utazás előzetes tervezésénél már nagy segítség.

Jó böngészést és tervezgetést! :-)

További hasznos és érdekes linkek:

• Letölthető kerékpárlexikon, amely minden európai nyelven tartalmazza a legfontosabb biciklis kifejezéseket
• Letölthető, nagyfelbontású EuroVelo térkép
• Fotós webnapló az osztrák Christoph Gigi Fuchstól, aki az EuroVelo 6-os (köztük magyarországi) útját dokumentálta
• Egy német pár webnaplója EuroVelo-útjukról, amelyet egy tandemmel jártak be
• Egy 75 éves mániákus biciklista története
• Magyar online kerékpáros térkép

Biciklis kiállítás!

Az idén szeptember 16. és 22. között zajló Európai Mobilitási Hét ideje alatt nézhetitek meg nálunk, az Európa Pontban a „Képzeld el: Együtt közlekedünk!” kiállítást a Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub jóvoltából. A kiállításon a szervezők által meghirdetett gyermekrajz pályázat legjobbjait láthatjátok, amelyen fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az együtt közlekedés.