A hátrányos megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérés van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely az Eurostat legfrissebb (2015-ös) adatai alapján még mindig 16,3%.
A férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon az arány az utóbbi években valamelyest javult, és jelenleg 14%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.
Mi áll a számok hátterében?
A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel.
Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.
A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is.
Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. (A grafika a képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is megnézhető.)
További információ a témával kapcsolatban:
- az Európai Bizottság kapcsolódó információs prezentációja (magyar nyelven)
- a témához kapcsolódó hivatalos uniós dokumentumok (stratégiák, felmérések, éves jelentések, nemzeti adatok, stb.) (angol nyelven)
- a Bizottság kapcsolódó tematikus oldala (angol nyelven)
- egy friss uniós jelentés a férfiak és nők közötti egyenjogúságról
- az EUROSTAT vonatkozó statisztikái
Borítókép: az Európai Bizottság információs aloldalának felhasználásával, Marie Jacobi / Gabriele Heinzel / Gabriele Schlipf (http://www.visualrecording.de) illusztrációjával
(Ez a poszt a bérszakadék elleni küzdelemről szóló írásunk második része.)
Mit tesz az EU és mit tesznek a tagállamok a bérszakadék felszámolása érdekében?
Az EU egyik alapelve a diszkrimináció tilalma – az EU Működéséről szóló Szerződés 157. cikke fekteti le az egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvét. Ezen alapul az egyik legfontosabb területhez kapcsolódó jogszabály, az 1975. évi egyenlő díjazásról szóló irányelv, amely tiltja a nemi diszkriminációt a bérezés valamennyi vonatkozására és feltételére tekintettel. Az unió egy másik jogszabályban fektette le a foglalkoztatáshoz, a szakképzéshez és az előléptetéshez való hozzáférést, valamint a munkafeltételeket illetően a férfiakat és a nőket megillető egyenlő bánásmód követelményét. Ez a jogszabály meghatározza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, és előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre esélyegyenlőségi testületeket a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elősegítésére és támogatására. Mindezek mellett még számos uniós jogszabály, uniós stratégia, cselekvési keretprogram biztosítja a férfiak és nők egyenlő bérezését, és a Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós jogszabályokat hogyan ültetik át és hogyan alkalmazzák a tagállamok. Az uniós intézmények emellett valamennyi politikájának és tevékenységének kialakításakor figyelembe veszi a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét – ez az ún. „gender mainstreaming”.
A bérszakadék kérdése ugyanakkor számos olyan területet érint, ahol az EU-nak csak koordináló, kiegészítő szerepe van, az ezzel kapcsolatos szakpolitika kialakítása a tagállamokra hárul. Az Európai Bizottság a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az európai szociális partnerekkel együtt dolgozik a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemben. A Bizottság így mindezek mellett különböző kezdeményezésekkel, tanulmányokkal, felvilágosító kampányokkal hívja fel a figyelmet a jelenségre és ösztönzi például a jó gyakorlatok megosztását.
Nemzeti jó gyakorlatok
A nemzeti kormányok és a szociális partnerek számos intézkedésről állapodtak meg a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalására. Több tagállamban külön stratégiák (például Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban), tanulmányok és bizottságok (Norvégiában és Belgiumban) segítik az egyenlő bérezés megvalósulását. Mindezek mellett a kollektív szerződések jelentik az egyik legfontosabb módot a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentésére. Finnországban például a kormány Egyenlő Bér programja átfogó jövedelmi megállapodásokat eredményezett, amelyek az egyenlő bérezés megvalósítása érdekében egyenlőségi pótlékokat is tartalmaznak. A legújabb kollektív szerződések 0,2 %-os bérkiegyenlítési pótlékot foglalnak magukban az alacsony bérű, jellemzően női állások javára. Mindemellett nagy szerepe van a megfelelő ellenőrzésnek, számos országban (például Szlovákiában) vezettek be olyan képzéseket, amelyek segítik a munkaügyi felügyelőket a bérezési diszkrimináció feltárásában. Az egyenlő bérezés a vállalatok számára is hasznos lehet, a vállaltok egy része a nemzeti törvényi előírásoknak megfelelve, másik részük önként vezetett be olyan programokat, amelyek ezt segítik. Svédországban például törvény kötelezi a munkaadókat arra, hogy háromévente bérfelmérést végezzenek, hogy kiderítsék, orvosolják és megelőzzék az igazságtalan különbségeket. A vállalatok emellett különböző minősítések, oklevelek, díjak bevezetésével igyekszenek elérni, hogy a nők és a férfiak közötti bérszakadékot okozó tényezőket kizárják. Finnországban például külön díjjal jutalmazzák a nemek közötti egyenlőséget elősegítő legjobb akciótervet, a Cseh Köztársaságban a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos programokat díjazzák, Szlovéniában és Dániában díjat kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nőket léptetnek elő vezetői pozíciókba. Svájcban Egyenlő bérezés emblémát kapnak azok a vállalatok, amelyek igazolják a nők és a férfiak munkáját igazságosan kezelő bérrendszerüket.
Mit tehetünk, ha a munkahelyünkön fennáll a nők és a férfiak közötti bérszakadék?
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó országos testületek független szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik diszkriminációt tapasztalnak, emellett figyelik a diszkriminációs problémákat, jelentéseket készítenek róluk, valamint előmozdítják az egyenlőséget. Az országos szervezetek részletes tanácsokkal tudnak szolgálni, és szükség esetén segítséget nyújtanak a jogi kereset előkészítéséhez. Szakszervezethez is fordulhatunk, annak munkatársai is segíteni tudnak és tanácsokkal szolgálnak arra az esetre, ha intézkedés kezdeményezése mellett döntünk. Ezen kívül mások tapasztalatairól is tájékozódhatunk a következő esettanulmányokból; ezek olyan jogi eseteket mutatnak be, amelyeket alkalmazottak kezdeményeztek a férfiak és a nők bére közötti egyenlőtlenség miatt. Az egyenlő bérezéshez kapcsolódó uniós honlapon egy speciális bérkalkulátor segítségével ellenőrizhetjük, hogy mennyire érinti munkahelyünket a bérszakadék problémája. A bérkalkulátor jelzi, hogy fennáll-e a nők és a férfiak közötti bérszakadék.
További információ a bérszakadékról:
…legalábbis ha azt nézzük, átlagosan hány napot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazt a fizetést vigyék haza. Bár a megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, mégis jelentős különbség van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely a legfrissebben publikált uniós felmérés alapján még mindig 16,4% a nők és a férfiak átlagos bére között. Az Európa Pont nőnapi beszélgetése ezt a jelenséget járja körül – nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez!
Ez a szám országonként változik, Magyarországon az átlagnál egy kicsit nagyobb a különbség (17,6%), de közel sem olyan nagy, mint mondjuk Észtországban (27,6%), Csehországban, vagy épp Ausztriában (25,5%). A legkisebb különbség a nemek javadalmazásában a legfrissebb adatok alapján Lengyelországban (1,9%) Szlovéniában (4,4%) és Olaszországban (5,5%) volt kimutatható.
A jelenség háttere
Miből adódik ez a különbség? Ennek egy része közvetlen diszkrimináció következménye, amikor a nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint a férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk még ilyennel. Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan alulértékelt területeken, amelyeken átlagosan alacsonyabb az átlagfizetés – többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban vagy pedagógusként. A hagyományoknak és a sztereotípiáknak is nagy szerepe van abban, hogy bizonyos – egyébként magasra értékelt és jól bérezett szektorokban – kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben). Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, 2010-ben az EU-ban az egyetemi hallgatók majdnem 60%-a volt nő. A nők emellett kevésbé vannak jelen vezető pozíciókban – a vállalatvezetők 32%-a, a mérnökök és tudósok mindössze 29%-a nő, az „üvegplafon” sok esetben tartja vissza a nőket attól, hogy szakmájukban egy bizonyos szintnél feljebb jussanak. Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely szintén összeütközésbe kerül sok esetben a karrierrel – a családi és gyermekgondozási feladatok zöme még mindig a nőkre hárul, a nők gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat.
Miért érdemes küzdeni a nemek közötti fizetésbeli egyenlőségért?
A bérszakadék a legtöbb nőt végigkíséri karrierje és nyugdíjas évei során is: a kevesebb fizetéshez általában alacsonyabb nyugdíj is társul, így a nőket jobban veszélyezteti az időskori elszegényedés. Erkölcsi érvek mellett gazdaságiak is alátámasztják, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan bért kapjanak ugyanazért a munkáért: a nemek közötti egyenlőség a minőségi munkahelyek és a magasan motivált munkaerő elérésének kulcsa. A minőségi munkahelyek erősítik a pozitív munkahelyi légkört, ahol minden dolgozó megbecsülésnek örvend az általa elvégzett munkáért. A munkaadók nyernek azzal, ha hatékonyabban hasznosítják a nők készségeit és tehetségét például képességeik elismerésével, a munkahely és a család közötti egyensúly megteremtését segítő irányelvekkel, továbbá képzési és karrierépítési lehetőségekkel. Azok a vállalatok, amelyek egyenlőségi terveket és stratégiákat hoznak létre, a férfiak és a nők számára egyaránt a legjobb munkahelyeket teremtik meg. A munkájuk megbecsülését érző alkalmazottak nagyobb magabiztosságra tesznek szert, ami hatékonyságuk mellett innovációs készségüket is erősíti. A pozitív munkahelyi légkör vonzza az ügyfeleket, fokozza a teljesítményt és szárnyakat adhat a versenyképességnek.
Ha érdekel a női esélyegyelőség kérdése, gyere el hozzánk ma este – nőnaphoz kapcsolódó programunkon Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea, az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátora beszélget a témáról. Az este folytatásában Takáts Eszter akusztikus koncertjét hallgathatjátok meg. Az eseményről további információ Facebook oldalunkon olvasható.
A témát folytatjuk, írásunk második részében a bérszakadék elleni küzdelemről, az EU és a tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységéről és a jó példákról olvashattok.
További információ a bérszakadékról:
Márciusban két jeles nemzetközi ünnepnap szolgáltatott témát programjainkhoz: március 8-án világszerte a nőket ünnepeljük, 21-én pedig a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről emlékezünk meg. Ennek megfelelően márciusban a „jogok Európája”, ezen belül is a női esélyegyenlőség és az antirasszista törekvések kerülnek fókuszba az Európa Pontban.
A nem
zetközi nőnap alkalmából egy beszélgetéssel és egy koncerttel várjuk az érdeklődőket: 8-án, csütörtökön elsőként a férfiak és nők fizetésénél tapasztalható bérszakadékról lesz szó. Meghívott előadóinkkal (Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátor) arról beszélgetünk, hogy mennyiben érvényesül jelenleg Európában és Magyarországon az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelve. A beszélgetés után Takáts Eszter és zenekara lesz a vendégünk, akik akusztikus felállással érkeznek az Európa Pontba.
A női egyenjogúság kérdéskörénél minduntalan felvetődő dilemma, az anyaság és karrier összeegyeztethetősége. Március 22-én Péterfy Bori, a sikeres énekeső és a Nemzeti Színház művésze jön el hozzánk, aki első gyermeke, Doma születése után a közeljövőben tér vissza az életét eddig meghatározó színpadokra. Az est során többek között anyaságáról és jövőbeli terveiről faggatjuk.
Az aktuális kiállításunk is a női vonalat erősíti: főszereplője Karen Blixen dán bárónő, a huszadik századi dán irodalom nagy alakja, aki életének jelentős részét Afrikában élte le, és ennek hatására lett belőle igazi író. Blixen élete az önéletrajzi regényéből készített, számos díjjal kitűntetett Távol Afrikától című filmből lehet ismerős a magyar közönségnek. Blixennek íróként és asszonyként is egyaránt része volt sikerben és kudarcban – az életét bemutató kiállítást a Dán Kulturális Intézet jóvoltából március 27-től látogatható az Európa Pontban.
Filmklubunk Jasmila Žbaniæ bosnyák rendező Úton (Na putu) című 2010-es filmjét mutatja be. Luna és Amar boldogan élő fiatal pár, akiknek kapcsolatát váratlan akadályok nehezítik. Amikor Amar egy fundamentalista közösség hatása alá kerül, Lunának szembe kell néznie azzal, hogy a szerelem talán nem elég ahhoz, hogy összetartsa őket. A filmet 2010-ben a Berlinale versenyprogramjában mutatták be, rendezőjének korábbi filmje, a Szerelmem Szarajevó 2006-ban ugyanitt a Berlinale fődíját nyerte. A március 9-i vetítés után vendégünk Pilcsik Tünde, a Regina Alapítvány elnöke.
Március 21-ét 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ettől kezdve ezen a napon ünnepeljük az antirasszizmus világnapját. A világnap alkalmából 21-én, szerdán 6 órától előre felkészített csapatok vitáznak erről a tételmondatról: „az ember alapvetően önző lény”. A vitában bemutatjuk a magyar történelem több kiemelkedő, a jogvédelem és az emberi jogok érvényesítése terén maradandó nyomot hagyott személy (pl. Raoul Wallenberg, Sztehlo Gábor) életművének részleteit, dilemmáikat, sorsukat. A vita után a győri Romano Trajo lép fel nálunk. A roma, magyar és német muzsikusokból álló zenekar autentikus lovári és beás cigány népzenét játszik hagyományos roma hangszereken, mint az akusztikus gitár, kanna, kanál – ezeket egészíti ki az ének és a szájbőgő, nagybőgő, mandolin és darbuka. Az est végén a Dresch Quartet ad koncertet – a névadó Dresch Mihály a magyar jazz egyik legsokoldalúbb szaxofonosa, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
A hónap elején még egy különleges vendégünk lesz: 7-én, az Európa Szalon e havi rendezvényén a világhírű fiatal cseh közgazdász, Tomáš Sedláček tart előadást nálunk a jelenlegi válság okairól és bestseller könyve alapján „a jó és a rossz közgazdaságtanról”. Ezt követően egy beszélgetés keretében bizonyítja, hogy miért sorolja őt a Yale Economic Review az „öt legnagyobb közgazdász elme” közé. Sedláček jelenleg a Cseh Kereskedelmi Bank (CSOB) fő stratégiai tanácsadója, számos egyetemen tart előadásokat, korábban Václav Havel köztársasági elnök valamint a cseh pénzügyminiszter tanácsadójaként is dolgozott.
A hónap végén (30-án) folytatódik a bevándorlók helyzetével foglalkozó Media4us program, amelynek célja, hogy a nagyközönség számára láthatóbbá tegye a bevándorlókat és beilleszkedési erőfeszítéseiket. A mostani angol nyelvű műhelyfoglalkozás a hazánkban élő bevándorlók médiában történő megjelenítéséről szól, amelyre elsősorban olyan újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalokat várunk, akik részt vennének az itt élő külföldiek életét bemutató weboldal írásában, vagy szerkesztésében.
Márciustól folytatódik a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös előadássorozata, az Európa Akadémia – ebben a félévben a migráció témáját járjuk körül. További információ az előadások időpontjáról és témájáról a www.euakademia.info oldalon található.
Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!