Az EU Natura 2000 a természetvédelmi területeket koordináló ökológiai hálózatok közül a világon a legnagyobb. Az európai szinten is jelentős állat- és növényvilág, a biológiai sokféleség védelmét szolgálja, speciális szabályaival menedéket nyújtva a kontinens ritka és sebezhető fajainak, élőhelyeinek. Most ötödszörre díjazzák a terület legelőremutatóbb, legkreatívabb projektjeit, a döntősök közt két magyar részvétellel megvalósulót is találunk.

Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.

Áprilisi programunk témái – a fenntartható fejlődés és az irodalom – két e havi eseményhez kapcsolódnak: az április 22-ei Föld napjához, illetve a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz (április 19-20., Millenáris).
 

Április 20-án, egy egész napos rendezvény keretében a Könyvfesztiválhoz kapcsolódva ismét az európai irodalom kiemelkedő alkotóit látjuk vendégül az Európa Pontban. Az idei Európai Írótalálkozó témája a Befogadó Európa, amely az EU2020 stratégia egyik alappillére. A témát négy szempontból, négy panelben járjuk körül meghívott vendégeinkkel – eljön hozzánk többek között a Könyvfesztivál díszvendége, Claudio Magris Olaszországból, Jostein Gaarder Norvégiából, de itt lesz magyar részről Konrád György is – a részletes program és a résztvevő írók listája az esemény Facebook oldalán részletesen tanulmányozható.

Szintén az európai írótalálkozó keretében jön el hozzánk Janne Teller dán írónő is. Idén – a dán elnökséghez kapcsolódva – Dánia és az észak-európai kulturális régió kerül a könyvfesztivál középpontjába. Teller Semmi című könyve igen érdekes karriert futott be: megjelenésekor nagy vihart kavart, a könyvet sokan veszélyesnek tartották, be is tiltották, de mára az irodalomoktatás része lett a dán iskolákban, több nyelvre lefordították, jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az írónővel Karafiáth Orsolya beszélget a Könyvfesztivál Díszvendég standjánál.
 

Április 25-i irodalmi estünk vendége a különleges, játékos stílusban, sziporkázó rímekkel, formai újításokkal és történetekkel szórakoztató író és költő, Varró Dániel lesz, aki tizenéves kora óta ír, illetve ültet át irodalmi műveket magyar nyelvre. Sokan a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéről ismerhetik, de számos ismert színdarab újramagyarításával is hírnevet szerzett, legutóbb pedig „sms-enciklopédiában” (Szívdesszert) mondta el, hogy „kit, miért és mennyire”.  Ezen a napon egy másik fiatal magyar író műveiből is szemezgetünk: Lackfi János verseit Heidl György zenésítette meg, amelyeket egy „füstös-merengős, keserű-ironikus, jazzes” koncerten Lovasi András és a Véletlen nevű szupergroup ad elő 8 órától.
 

A zene játssza a főszerepet nálunk április 25-én is, a Nemzetközi Jazz Napon, amely napot tavaly jelölte ki az UNESCO, hogy felhívja a figyelmet a jazz alkotó, béketeremtő és együttműködést elősegítő szerepére. Az est folyamán meghívott előadóink egy kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetnek a zene szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd erősítésében – az est végén Oláh Kálmán ezt „zongorával mondja el”.
 

Másik fókusztémánk, a fenntartható fejlődés. E havi filmklubunkban, 23-án a magyarországi mozipremier hetében – a Föld napjához kapcsolódva – a Severn, gyermekeink hangja című francia dokumentumfilmet vetítjük. A film Severn Cullis-Suzuki történetét meséli el, aki 1992-ben, tizenkét évesen kiállt az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciájának résztvevői elé, és felszólította őket, hogy gondoljanak az elkövetkező generációkra, és cselekedjenek annak érdekében, hogy leszármazottaiknak is legyen jövőjük.
 

A zöld gondolatok kerülnek előtérbe április 24-i programunkon is, amikor a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében az élhető és fenntartható városi környezetről hallhattok előadásokat. Szó lesz számos fenntartható példáról, a biodinamikus gazdálkodásról, vagy a mostanában egyre népszerűbb városi, közösségi kertészkedésről, amelynek például a Millenáris park is helyet biztosít. Vendégünk lesz Gönczi Péter is, akit a Debrecenben megvalósított passzív üvegházas – aquapóniás – rendszeréről ismerhettek: hátsókertjében önfenntartó ökoszisztémát hozott létre, ahol egy önmagát hűtő-fűtő házban a pisztráng trágyázza a zöldségeket és fűszereket, a növények pedig tisztítják a halak vizét – az est során az ő előadását is meghallgathatjátok.
 

Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Január 24-én az Európa Pont látta vendégül a Culture|Futures hálózat budapesti konferenciáját. A hálózat célja, hogy elősegítse az ökológiai korszakra való áttérést 2050-ig – a világ fejlődésének fenntartható irányba terelésén, valamint jó fenntartható gyakorlatok terjesztésén keresztül, mindezt a kultúra, illetve a kulturális intézmények közvetítő tevékenysége révén. A Culture|Futures nemzetközi hálózat tagjai többek között az európai országok kulturális intézményei, az EUNIC és az Ecological Sequestration Trust – az informális együttműködés 2009-ben alakult az ENSZ klímakonferenciáján.

Az esemény központi előadását Peter Head, a brit Ecological Sequestration Trust alapítója és vezetője tartotta, akit 2008-ban a Time Magazin a „környezet hősének” (Hero of the Environment) választott. Peter Head előadásában az ökológiai korszakra való áttérés lehetőségeiről beszélt. A véges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagok egyre intenzívebb kihasználása, a növekvő széndioxid-kibocsátás, az üvegházhatás okozta globális felmelegedés, a túlnépesedés, az élelmezés nehézségei, az ivóvízkészletek beszűkülése mind olyan aktuális, kezelésre váró probléma, amely a jelenlegi életformánk fenntartása mellett beláthatatlan következményekkel jár. A katasztrófa elkerüléséhez pedig radikális változásra van szükség, méghozzá azonnal. „Nem elég szaladni – fontos, hogy jó irányba szaladjunk” – mondta Peter Head, hangsúlyozva, hogy a fenntartható életmódot előtérbe helyező életforma- és szemléletváltásra van szükség, amelyben többek között az újrafelhasználás és az energiatakarékosság játszik központi szerepet.

Ahhoz, hogy 2050-re átléphessünk az ökológiai korszakba, Head szerint egyszerre több területen kell eredményeket elérni. Nem elég radikálisan visszafogni a széndioxid-kibocsátást, jelentősen csökkenteni kell az ökológiai lábnyomot is (amely azt fejezi ki, hogy egy társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez) , miközben elengedhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan az emberi fejlettségi index (HDI - a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal szintjét mérő mutató) növekedjen az országokban.

A modern kor városai hihetetlen nagy energiaigénnyel működnek, és rengeteg hulladékot termelnek. A legtöbb város azonban nem foglalkozik kellőképpen azzal, hogy honnan nyeri az energiát és mi történik a városi élet során keletkező rengeteg melléktermékkel, szeméttel – ez a gyakorlat pedig hosszú távon zsákutcába vezet. A megoldás olyan természet inspirálta ökovárosok megteremése lehet, amelyek zárt rendszert alkotnak: ahol a mindennapi élet során előállított anyagok egyben tovább hasznosítható forrásként is megjelennek a városi életben. Ez egyfajta áttérést jelent a modern ipari városi modellről, egy fenntartható, ökológiai modell felé.

Előadásában Peter Head hangsúlyozta: számos példa bizonyítja, hogy komoly elkötelezettséggel és hosszú távra előretekintő hozzáállással a városok vezetői képesek olyan modelleket is bevezetni, amelyek – amellett, hogy a fenntarthatóságot szolgálják – hosszú távon gazdaságosak is. Például ha kitiltják egy város belső területeiről az autókat, az hozzájárul többek között a városi károsanyag-kibocsátás és zaj csökkentéséhez, amelynek köszönhetően a belvárosi irodaházaknak nem szükséges drága és energiaigényes klímaberendezéseket használniuk, hanem szabad levegővel oldhatják meg a szellőztetést. Head szerint a városi élet fenntarthatóvá tételéhez kiemelt figyelmet kell szentelni a városi közlekedésben a modern, megújuló energiaforrásokból működtetett, illetve minél alacsonyabb kibocsátású tömegközlekedésnek, a sétáló- és kerékpárutak kiépítésének. A városban keletkezett hulladékot a lehető legnagyobb arányban újra kell hasznosítani, fontos a szennyvíz megfelelő kezelése is. Az ökológiai lábnyomot jelentősen csökkenti, ha helyben előállított/megtermelt termékeket fogyasztunk, ez igaz az élelmiszerekre is – meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a városi területeken is lehessen élelmiszert előállítani. Ez nem lehetetlen akár nagyvárosi környezetben sem, jó példa erre Freiburg vagy a brazíliai Curitiba, ahol már működnek hasonló rendszerek. Az Ecological Sequestration Trust számos olyan kísérleti projekten dolgozik, amelyek célja fenntartható ökovárosok létrehozása. Ilyen projekt például a természet, a mezőgazdaság és városi életforma harmóniájára épülő kínai ökováros, Wanzhuang létrehozása, amely a tervek szerint 2025-ig 400 000 ember lakóhelyéül szolgálhat egy teljesen fenntartható elveken működő környezetben.

Előadásában Head utalt arra, hogy az ökológiai váltáshoz szükséges felülvizsgálni az Európai Unió fejlesztési politikáját is, amely sokszor az ipari korszak szemléletét tükrözi. Az EU több esetben olyan infrastrukturális fejlesztéseket támogatott az egyes tagállamokban, amelyek – bár választ adtak valamely meglévő problémára – jelentős terheket róttak a környezetre. Fontos, hogy ezen támogatásoknál az ökológiai szempontokat is megfelelően vegyék figyelembe, ennek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni.

A fenntartható életmódra való áttéréshez teljes szemléletmód-váltásra van szükség, amelyben kiemelt szerepe van a kultúrának, döntő fontosságú, hogy az adott társadalomban élő emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz és a környezetükhöz. A konferencia további előadói is megerősítették, hogy ebben kiemelt közvetítő szerepe lehet a kulturális területen tevékenykedő intézményeknek, amelyek jó példák közvetítésével – ha maguk is figyelnek arra, hogy környezetbarát módon működjenek, illetve ha programjukban teret adnak a környezettudatos gondolatoknak – jelentősen elősegíthetik ezt a folyamatot. A konferencián résztvevő kulturális intézmények képviselői panelbeszélgetések keretében osztották meg egymással ehhez kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, tapasztalataikat.

A Culture|Futures hálózat tevékenységéről a szervezet honlapján található részletes információ, az érdeklődők csatlakozhatnak is a hálózathoz és megoszthatják ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A Peter Head előadásának alapjául szolgáló hosszabb tanulmány letölthető az Arup intézet oldaláról.