novi1.pngIdén – a luxembourgi Esch-sur-Alzette és a litvániai Kaunas mellett – a vajdasági Újvidék (Novi Sad) Európa kulturális fővárosa (EKF), Szerbiából elsőként. Itthon talán sokan a jelentős magyar kisebbség vagy a többször Európa legjobbjának választott Exit fesztivál miatt ismerhetik Szerbia második legnagyobb városát, amelyet az elmúlt években gyakran emlegetnek „az új Berlinként” is kulturális sokszínűsége és izgalmas alter-színterei miatt. De Újvidék ezeknél sokkal többet kínál – érdemes felfedezni a Duna menti várost, amelyre remek alkalmat ad az EKF program.

0 Vissza

futty1.jpgMa már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Az élelmesebb ősök – elsősorban a magashegyi pásztorok – rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot. Míg a beszéd csak pár száz méterre hallatszik, a füttyöt 1-2 kilométerről, sőt, sziklás-szakadékos hegyvidéken akár 5 km távolságról is meg lehet hallani. A veszélyre, fenyegetésre, vagy egyéb alapvető közlendőre szorítkozó mondanivalót így nagyobb területen meg tudták hallani az egymástól eltávolodott ismerősök

5 Vissza

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

1 Vissza

p0103940010_ec_china.jpgEurópa és Kína: két hatalmas, távoli gazdaság eltérő hagyományokkal és kultúrával, értékekkel és érdekekkel. A két térség kapcsolatát leginkább mégis a kölcsönös függés alakítja – vezetőik közel negyven éve dolgoznak a két gazdasági nagyhatalom stratégiai partnerségén, amely egyre szorosabb és egyre több területre terjed ki.

A világpolitika e két jelentős szereplője 1975-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a mai napig is töretlenül fejlődik. Az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, Kína az Unióban forgalmazott késztermékek első számú szállítója.  2003 óta stratégai partnerség keretében működnek együtt, amely ma a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően külpolitikai, biztonságpolitikai és a globális kihívások kezelésének kérdéseire is kiterjed. A partnerek több mint ötven szakterületen folytatnak párbeszédet, amelynek segítségével az EU támogatja Kína folyamatos integrálódását a világkereskedelmi rendszerbe, valamint segíti Kína intézményi, politikai reformfolyamatát. Bármennyire is kiterjedt és sokoldalú a két térség kapcsolatrendszere, együttműködésük még sok területen fejleszthető – az emberi jogok kérdése, Kína globális felelősségvállalása, külpolitikai szerepvállalása vagy a kínai piac változatlan zártsága csak pár példa arra, hogy  jó néhány területen kell még közelíteni a két fél álláspontját. Ehhez tárgyalniuk kell, ezt tudják, és teszik is – az idei, európai és a kínai kultúra közötti párbeszéd év keretében egymás alaposabb megismerése és megértése került a középpontba. Ehhez kapcsolódik novemberi első programunk is, ahol az EU-Kína kapcsolatok kulturális, társadalmi és gazdasági perspektíváit járjuk körül vendégeinkkel.

Lesz miről beszélnünk – ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk egy-két érdekességet az EU-kínai kapcsolatokról, amelyek jól illusztrálják a két fél kapcsolatát – az együttműködés és a további erőfeszítések szükségességét:

  • 1978-ban a két térség első kereskedelmi megállapodásának aláíráskor Kína GDP-je a világgazdaság mindössze egy százalékát tette ki. Ma Kína a világ második legnagyobb gazdasága (egyes előrejelzések szerint 2015-re megelőzi az USA-t), első számú kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília vagy India
  • Az EU és Kína napi szinten egymilliárd euró összértékű kereskedelmet bonyolít
  • Kína az európai export legdinamikusabban növekedő piaca (az EU Kínába irányuló exportja 2011-ben 20%-kal nőtt)
  • Kína exportcikkeinek közel fele külföldi, de jellemzően délkelet-ázsiai országokból származik áttételesen (Európai cégek csak korlátozottan jelennek meg a kínai piacon)
  • 2011-ben az európai külföldi tőkebefektetés mindössze 1,4%-a származott Kínából, míg a Kínában befektetett külföldi tőke közel 20%-a származott Európából
  • Az EU piacaira érkező és lefülelt hamisított termékek 73%-a Kínából származik.

Mindenkit szeretettel várunk tehát november 6-án az Európa Pontban, ahol az EU-kínai kapcsolatok kulturális és társadalmi kérdései mellett ezekről is szó lesz. Előzetes regisztráció: euinfo@eu.hu

Kép forrása: © European Communities, 2004; EC - Audiovisual Service; Christian Lambiotte

0 Vissza
süti beállítások módosítása