se1.jpgBiztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!

1 Vissza

se1.pngHa fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

2 Vissza

sv_mozi.jpgFolytatjuk „Öt legjobb film” sorozatunkat – ebben könyvek után filmklasszikusokat ajánlunk a figyelmetekbe. Célunk egy-egy ország öt jelentős filmjének rövid bemutatása. Olyan listát igyekeztünk összeállítani, amelyek képet adnak az ország filmművészetéről, közelebb viszik a nézőt kultúrája megismeréséhez, és sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről is. Természetesen minden ilyen lista szubjektív – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további filmeket! A személyes vélemények és a témában íródott hasonló válogatások alapján íme svéd listánk:

kannel1.jpgHa az angol reggeli esetleg egy picit nehéznek tűnik napinditónak, akkor most ajánlunk egy – a magyar szokásokhoz talán jobban illeszkedő – édes, svéd alternatívát. A kannelbullét ugyan nemcsak reggelire érdemes fogyasztani, hiszen a tipikus svéd kávészünetek egyik legfontosabb szereplője, de tökéletes édesség a reggeli italok mellé. A fahéjas csiga a svéd mindennapok része, nemzeti kincs: októberben saját ünnepnapja is van.

0 Vissza

cover_sk.jpgÚj sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Így a lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

A mi célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről, közelebb visznek kollektív ismereteikhez. A személyes vélemények és a témában íródott több korábbi hasonló, hivatalos svéd oldalakon megjelent válogatások alapján, titkos algoritmussal, bonyolult súlyozással, brit tudósok alaposságával és precizitásával összeállított listánk a következő:

#1: Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump, 1945)

sk1.jpgEgy gyerekkönyvvel indítunk, amely persze sokkal több egyszerű gyerekmesénél. Talán nincs olyan svéd, aki nem a kis vagány, vörös copfos, szeplős lány kalandjain nőtt volna fel. A világ legerősebb kislánya bármit megtehet, ami eszébe jut, és állandóan tele van ötletekkel. Egyedül él egy meseszerű kis villában, a verandán lovat, a babaágyban kismajmot, az ágy alatt egy koffer aranypénzt tart. Pippi független, erős kislány, aki kiállt igazságáért és a gyengébbekért. Karaktere sok kislánynak üzente, hogy higgyen magában, és akkor bármit elérhet – ilyen formában a svéd egalitarizmus, női egyenjogúság egyik fontos karaktere. Pippi megteremtője, Astrid Lindgren a XX. század egyik legjelentősebb svéd közszereplője, aki meséi mellett (vagy sokszor épp azokkal) élete végéig markáns hatással volt a svéd gondolkodásra – legyen szó akár az adózási rendszerről, az állatjogokról vagy épp az EU-tagságról. (Az írónő számos más írása is megjelent magyarul.)

#2: Selma Lagerlöf: Gösta Berling (Gösta Berlings Saga, 1891)

sk2.jpgMásodik ajánlatunk is szorosan kapcsolódik a gyerekek világához, itthon Selma Lagerlöföt valószínűleg mindenki a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című mese miatt ismeri. Az eredeti írásból (amely tulajdonképpen egy Svédországot mesés formában bemutató földrajzkönyv) a nyolcvanas években svéd-csehszlovák-japán(!) együttműködésben rajzfilm is készült, amely Magyarországon is népszerű volt a nyolcvanas években. Selma Lagerlöfnek viszont nem ezt az írását, hanem Gösta Berling történetét ajánljuk. Ez volt Lagerlöf első regénye, amely hatalmas sikert aratott Svédországban és világszerte is. A romantikus regény „egy asszony mesésen gazdag, örömök és bánatok, zordonságok és gyengédségek közt telt életének olykor mesehangulatú krónikája”, amelyben Szerb Antal szerint „egy gavalléros, úri világ elevenedik fel, a nemesi életformának csak szépségét és költőiségét látjuk, árnyoldalai nélkül”. Ha igazi klasszikust szeretnétek olvasni, ez jó választás. Selma Lagerlöf volt az első nő, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki, a regényből 1924-ben film is készült, Greta Garbóval a főszerepben. (Az írónő több könyve megjelent magyar fordításban.)

#3: Vilhelm Moberg: A kivándorlók (Utvandrarna, 1949–1959)

sk3.jpgNem hagyható ki a listából Moberg svéd emigránsokról készített regénye (egy négykötetes regényciklus első könyve), amely két jelentős svéd irodalmi felmérésnél is az élen végzett: „a XX. század svéd könyve” és „a XX. század legjelentősebb svéd könyve”. A regényciklus az 1850-es évektől az 1930-as évekig hazájukat elhagyó több mint egymillió svédnek állít emléket, és dolgozza fel történetüket történészi aprólékossággal. A könyv egy 16 fős smålandi csoport emigrációját követi Svédországból Minnesotába, középpontban Karl Oskar Nilson, felesége, Kristina és gyerekeik történetével. A kivándorlók közt mindenki másért hagyja el szülőföldjét: van, aki vallási hovatartozása miatt, van, aki a jobb megélhetés reményében, az éhínség elől, van, akit hatalmas ambíciói hajtanak az új világ felé. A könyvek hőseinek szobrot állítottak, postabélyegre is felkerültek, a történetből több Oscar-díjra is jelölt film és musical is készült (amelyet többek közt Benny Andersson, az ABBA egyik tagja jegyez). Egy másik svéd klasszikus, fontos szociológiai és történelmi részletekkel. (A kvadrológia további kötetei is elérhetők magyar nyelven.)

#4: Mikael Niemi: Popzene Vittulából (Populärmusik från Vittula, 2000)

sk4.pngListánkon a következő könyv vidámabb, ugyanakkor komoly témákat is boncolgató írás. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb könyve Svédországból, amelyet szintén nem került el a megfilmesítés. A „Vittula” szó a pesti éjszakában mozgók számára nem ismeretlen (a szórakozóhely névválasztása nem független a regénytől), de az Erasmuson megismert finnek szájából is ismerős lehet a szó első fele (amely kb. a legnépszerűbb finn káromkodás). A regény egy sarkkörön túli, elszigetelt, többnyire finn kisebbség által lakott kis svéd faluban játszódik, ahova „betör a rakendroll; a szótlan alkoholista férfiak és a szigorú nők világát felborítja egy dél-svédországi énektanár érkezése”. A könyv egy serdülő kisfiú, Matti szemén keresztül mutatja be „azt a földindulásszerű változást, amely a hatvanas-hetvenes években csaknem középkori körülmények között megmaradt svéd vidéket hirtelen a modern, jóléti, nyugati társadalom részévé tette”. Napló formátumban megírt ifjúsági regény a felnőtté válásról, sok társadalom- és korrajzzal, rengeteg már-már szürreálba hajló komikus szituációval és humorral – mindenképpen érdemes olvasásra.

#5: Jonas Jonasson: A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (Hundraåringen som klev ut genom fönstret och försvann, 2009)

sk5.jpgVégül még egy könnyedebb bestseller a közelmúltból: Jonas Jonasson könyve világszerte hatalmas sikert aratott pár éve, több mint 30 nyelvre lefordították, a regényből készült film szintén nagyon népszerű volt. Egy svéd öregember, Allan Karlsson századik születésnapján megszökik az idősek otthonából, és hatalmas kalandokba keveredik – miközben felidéződik személyes mozgalmas élete és az egész XX. század története Sztálinnal, Trumannal, De Gaulle-lal és számos nemzetközi történelmi személyiséggel. Egy találó összefoglaló alapján a könyv nem más, mint „a svéd Forrest Gump internacionalista kalandokkal, Rejtő Jenő stílusában előadva”, „egy 21. századi Svejk”.

Öt könyv nagyon kevés persze, több nagy klasszikus, vagy Nobel-díjjal elismert szerző nem fért fel a mostani listára. Hatalmas bestsellerek is kimaradtak, ahogy a mostanában nagyon népszerű skandináv krimik alkotói is – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Svédországból? :-)

Illusztrációk forrása: borítókép: sweden.se (Image Bank Sweden); a könyvek magyar kiadásának borítói a Moly.hu-ról

0 Vissza

egeto.jpgKépzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

0 Vissza

sverige1.jpgNovember elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

sverige_font.pngAz új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg a Designtagebuch gyűjtését az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta.

Szerintetek milyen a jó országlogó?

1 Vissza
süti beállítások módosítása