Ez a furcsa nevű fogás egy hagyományos svéd tejszínes rakott krumpli, amely karakterét a tulajdonképpen fűszerként funkcionáló sprotni (más néven spratt) adja. De ki volt Jansson, akit megkísértett?

Biztonság, versenyképesség, zöld átállás és jogállamiság – ezekkel a prioritásokkal indul útjára Svédország harmadik uniós elnöksége. Az ország programját jelentősen meghatározza az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak az Európai Unióra gyakorolt gazdasági, energiapolitikai és társadalmi hatásai. Nézzük a részleteket!

Ha fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

Folytatjuk „Öt legjobb film” sorozatunkat – ebben könyvek után filmklasszikusokat ajánlunk a figyelmetekbe. Célunk egy-egy ország öt jelentős filmjének rövid bemutatása. Olyan listát igyekeztünk összeállítani, amelyek képet adnak az ország filmművészetéről, közelebb viszik a nézőt kultúrája megismeréséhez, és sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről is. Természetesen minden ilyen lista szubjektív – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további filmeket! A személyes vélemények és a témában íródott hasonló válogatások alapján íme svéd listánk:

Ha az angol reggeli esetleg egy picit nehéznek tűnik napinditónak, akkor most ajánlunk egy – a magyar szokásokhoz talán jobban illeszkedő – édes, svéd alternatívát. A kannelbullét ugyan nemcsak reggelire érdemes fogyasztani, hiszen a tipikus svéd kávészünetek egyik legfontosabb szereplője, de tökéletes édesség a reggeli italok mellé. A fahéjas csiga a svéd mindennapok része, nemzeti kincs: októberben saját ünnepnapja is van.

Új sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Így a lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Képzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

November elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

Az új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg a Designtagebuch gyűjtését az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta.

Szerintetek milyen a jó országlogó?