erasmus.jpg

Az Erasmus+ projektről már sokan hallhattunk, hiszen évről évre egyre több diák és pályakezdő fiatal indul új nemzetközi kalandra a program kereteiben. Valószínűleg mindegyikünknek van egy-egy ismerőse, aki így fedezett fel új kultúrát, ízvilágot vagy éppen szerelmet. Lássuk, hogyan kapcsolódnak ide a ma kezdődő Erasmus Napok, mi a rendezvénysorozat múltja, és mi hogyan lehetünk részesei a jövőjének.

 

0 Vissza

cover.jpgAz EU képzési mobilitási programja jövőre lesz 35 éves. Az Európai Bizottság erre az alkalomra különleges kéteurós emlékérmét bocsát ki, az érme mintázatát pedig március végéig közönségszavazáson választhatjuk ki. Mutatjuk a jelölteket – szavazzatok ti is!

0 Vissza

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

1 Vissza

erasmus30_3.jpgAz Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.

0 Vissza

mero_2015.pngUtolsó előadónk a Kutatók éjszakáján Mérő László volt, aki nagy örömünkre már visszatérő vendég nálunk – bár ezúttal kevesebb szó esett a világot jobbá tevő álmodozókról és a boldogságportfolióról, a XXI. századi sikerhez szükséges összetevőkről viszont most is sokat megtudhattunk.

3 Vissza

Mindig nehézséget okozott, hogy nevén nevezd azt a gólt, amely egy gól hátrányra csökkenti kedvenc focicsapatod lemaradását? Vagy az, milyen szót használj arra, amikor az autópálya forgalma azért lassul le, mert minden vezető a szemközti sáv balesetét nézi? Mindenre van megoldás! :-)

 

Idén is különleges válogatással ünnepeljük az Európai Nyelvek napját és az európai nyelvek nagyszerűségét: infografikánkon olyan szavakat gyűjtöttünk össze, amelyek nagyon találóan, egy szóban fogalmaznak meg egy-egy jelenséget, amely más nyelvben csak körülírással fejezhető ki.

 

A mi kedvenceinket alant láthatjátok (kattintásra megnő) – nektek van hasonló kedvencetek másik nyelvből? Ismertek még ilyeneket?

lefordithatatlan_szavak.png

 

A szavak egyenként (képgaléria):

 

 

garancia.jpgEgyetlen európai fiatal se maradjon négy hónapnál hosszabb ideig munka vagy munkához segítő (át)képzés, szakmai gyakorlati lehetőség nélkül – ez a lényege az EU új kezdeményezésének, amelyet októberi utolsó rendezvényünkön mutattuk be szakértő vendégeink – az Európai Bizottság, az Európai Parlament, , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal képviselői – segítségével.

A válság sújtotta Európában az egyik legnagyobb kihívás az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség. A fiatalok elhelyezkedési nehézségei még ezen belül is minden korábbinál aggasztóbb képet festenek. Míg az EU-ban a munkanélküliség 8-9 százalék körül áll, ugyanez a fiatalok körében (15-24 éves kor között) 23,5 százalékos, de vannak olyan tagállamok, ahol minden második fiatal nem talál munkát. Mivel a gazdasági fellendülés egyik kulcsa a munkahelyteremtés, különös figyelmet kell szentelni a fiatalok foglalkoztatása kérdésének. Bár a foglalkoztatáspolitika meghatározása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet az uniós intézkedések csak kiegészítenek, az EU mégis igyekszik plusz programokkal és eszközökkel támogatni az országok ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az egyik legfrissebb ilyen kezdeményezés az ifjúsági garanciaprogram, amelynek megvalósításában – uniós támogatással, de a maga eszközeivel – valamennyi tagállam részt vesz. Ahogy Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos a program rövid ismertetése során elmondta, a program keretében valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy egyetlen fiatalt sem hagy négy hónapnál tovább munka vagy valamilyen munkához segítő képzés vagy gyakorlat nélkül. A program megalkotására vonatkozó javaslatot viszonylag gyorsan elfogadták az uniós intézmények, és az EU ehhez a kezdeményezéshez jelentős forrást is rendelt: hatmilliárd eurót a következő 7 éves periódusra, amelyből a tagállamok szükségleteik, azaz a fiatalok elhelyezkedési nehézségeinek függvényében részesülhetnek. Természetesen e hozzájárulás az uniós támogatások logikájának megfelelően csak egy része a költségeknek, amelyhez minden tagállamban hozzá kell adni a nemzeti forrásokat is.

A program 2014 januárjában indul majd, egyelőre valamennyi tagállamban a részletek kidolgozása, előkészítése zajlik – a konkrét eszközök kialakításában az egyes országok ugyanis szabad kezet kaptak. Ahogy azt Őry Csaba EP-képviselő is hangsúlyozta, a probléma nem ugyanolyan mértékben jelentkezik az EU valamennyi országában, és a problémák jellege is országról országra változik. Nincsen univerzális módszer, amellyel a kérdés minden országban hatékonyan kezelhető. Ami egyelőre biztosnak látszik: a garanciaprogram által kínált lehetőségekből a 25 év alattiak részesülhetnek, mégpedig mindazon régiókból, amelyeket a probléma leginkább sújt, azaz ahol nagyjából az uniós átlag (pontosabban 25%) feletti arányban vannak a munkanélküli fiatalok. Bár országos szinten Magyarországon jelenleg 28% körüli a fiatalok munkanélkülisége, de az arányok területileg változók – ennek értelmében a hét magyarországi régió közül összesen négy kaphat támogatást a programra szánt keretből. Az előkészítés egyik fontos feladata, hogy megtalálják a programokhoz a megfelelő hazai forrásokat, így az ehhez kapcsolódó kezdeményezések végül valamennyi magyarországi régióban elérhetők legyenek – mondta Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: a gyakorlatban teljesen mást jelent egy nyugat-európai országból származó fiatalnak és egy kelet-európainak a munkanélküliség problémája. Míg Nyugat-Európában az, hogy nem áll valaki tanulmányai után egyből munkába, lehet az önmegvalósítás egyik velejárója, míg a kevésbé jómódú társadalmakban felnövő fiataloknak a munkanélküliség sokkal inkább egzisztenciális gondokat jelent. Rétvári Bence a magyarországi helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is számos program segíti a munkaerőpiacról kiszorultak reintegrációját és a fiatalok munkába állását. Ezek a garanciaprogram közös keretéből Magyarország számára a lehívható nagyjából 15 milliárd forintnál is nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak. A közelmúlt foglalkoztatás serkentő intézkedései kiemelte a közmunkaprogramot, a foglalkoztatást ösztönző járulékcsökkentő intézkedéseket, a jelenleg is futó gyakornoki programot – amely kilenchónapos szakmai tapasztalatszerzést tesz lehetővé a fiatalok számára – és a fiatalok cégalapítását támogató „Vállalkozz itthon!” nevű kezdeményezést. Rétvári szerint ezek jó alapot szolgáltatnak a garanciaprogramhoz.

Andor László egyetértett azzal, hogy a már bizonyított és sikeres nemzeti kezdeményezésekre épülhetnek a garanciaprogramban megvalósuló intézkedések, ugyanakkor fontos lenne a hangsúlyt a nagyon nehezen foglalkoztathatóakra – például a korai iskolaelhagyókra – helyezni. A sikeres nemzeti kezdeményezések megismeréséhez kulcsfontosságú a jó és sokoldalú, folyamatos kommunikáció, amely tekintetében a résztvevők egybehangzó véleménye alapján jelenleg Európában nincs hiány. Ezt Komáromi Róbert is megerősítette, aki szerint az EU-ban a kérdés jelenleg kivételesen nagy figyelmet kap, és a tagállamok közötti egyeztetések a döntéshozatal minden szintjén nagyon intenzívek. Komáromi mindezek mellett beszélt arról, hogy a foglalkoztatást segítő támogatások közül hosszabb távon azok bizonyultak sokkal hatékonyabbnak, amelyek inkább az egyének képzésére, további „fejlesztésére” koncentráltak, azokkal szemben, amelyek például a munkakeresők valamilyen időtartamra szóló foglalkoztatását támogatták. Szerinte ez lehet a követendő út a garanciaprogram magyar modelljének összeállításakor is.

A magyar program előkészületeivel kapcsolatban Komáromi elmondta: az már biztos, hogy hazánkban „egykapus” rendszer keretében működik majd a program, azaz az új eszközök is a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lesznek elérhetők január 1-től. Arról még folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen lehetőségekre pályázhatnak még a fiatalok, de a rendszer a jelenleg is ismert eszközöket fogja alkalmazni, a különböző képzések, átképzések mellett gyakornoki programokon keresztül a járulékcsökkentéssel serkentő intézkedésekig.

A fiatalok jövője, elhelyezkedési lehetőségei és az ezt támogató uniós lehetőségek a témája egy november 11-i programnak is, amelyen három tagállam EP-képviselői vesznek részt. Akit érdekel a téma, de nem tud elmenni az eseményre, a #ReactGyor kulcsszóval kérdezheti a résztvevőket Twitteren vagy Facebookon keresztül. Részletek a rendezvényről az esemény Facebook oldalán.

 

0 Vissza

EU-s_osztondijak.jpgNagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)



További információs oldalak a gyakornoki programokról:

 

0 Vissza
süti beállítások módosítása