Múlt héten lenyűgözve figyelhettük, hogy elkészült a legelső kép egy fekete lyukról, a téridőt meggörbítő, hihetetlen nagy tömegű kozmikus objektumról. Ennek a jelentős tudományos teljesítménynek is van uniós vonatkozása: a képet az Event Horizon Telescope nevű globális tudományos együttműködés keretében rögzítették, amelyben kulcsszerepet játszottak az EU által finanszírozott kutatók.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.

Észtország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

Ma már az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja az életét a folyamatos és gyors, azonnal elérhető és használható internetkapcsolat nélkül. Akár a munkában, akár azon kívül, hasznos, vagy szórakoztató tartalmak megismerésére használjuk online eszközeinket, a gyors internet-hozzáférés alapigénnyé vált. Ma a negyedik generációs mobiltechnológia által kínált szélessávú internet az elérhető leggyorsabb és legnagyobb adatforgalmat megengedő hálózat, amit használni tudunk. A 4G technológia sávszélessége már lehetővé teszi videók, zenék zökkenőmentes fogyasztását. Az aktuális technológia még korántsem jelenti a fejlődés végét: a küszöbön álló 5G alapjaiban változtathatja meg kommunikációs, ügyintézési szokásainkat, életünket. 

Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.