„Fogyatékossággal élő”, „eltérő képességekkel élő”, „hátrányos helyzetű”, „nem a hatalommal bíró csoporthoz tartozó”. Mindegy, hogyan hivatkozunk a valamilyen szempontból – mozgásában, látásában, neurológiailag vagy épp származása miatt – a többségtől eltérő adottságokkal rendelkező csoportokra, egy biztos: egyelőre jelentős kihívásokkal szembesülnek Magyarországon. Még ha ezek az akadályok sok tekintetben csökkentek is az elmúlt évtizedekben, van még min dolgozni. Vendégeink szerint az egyik kulcs a kapcsolódás lehet az elfogadáshoz és a valódi esélyegyenlőséghez – hogy legyen esélyük „utolsókból elsők” lenni.

Bár a világban számos pozitív fejlemény tapasztalható, a nők helyzetén még sokat lehetne lendíteni. Ezért száll síkra nőnapon kezdődött kampányában az Európai Unió.

A fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.

Pásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.

Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.

Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.

Gusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.

Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.

Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.

Az est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.

Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.

A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.

Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A hátrányos megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérés van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely az Eurostat legfrissebb (2015-ös) adatai alapján még mindig 16,3%.

A férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon az arány az utóbbi években valamelyest javult, és jelenleg 14%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.

Mi áll a számok hátterében?

A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel.

Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.

A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is.

Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. (A grafika a képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is megnézhető.)

További információ a témával kapcsolatban:

• az Európai Bizottság kapcsolódó információs prezentációja (magyar nyelven)
• a témához kapcsolódó hivatalos uniós dokumentumok (stratégiák, felmérések, éves jelentések, nemzeti adatok, stb.) (angol nyelven)
• a Bizottság kapcsolódó tematikus oldala (angol nyelven)
• egy friss uniós jelentés a férfiak és nők közötti egyenjogúságról
• az EUROSTAT vonatkozó statisztikái

Borítókép: az Európai Bizottság információs aloldalának felhasználásával, Marie Jacobi / Gabriele Heinzel / Gabriele Schlipf (http://www.visualrecording.de) illusztrációjával

Az Európai Parlament támogatásával 2015 szeptemberében meghirdetett diákújságíró verseny, a Diák rEPorters több mint harminc középiskolai „szerkesztőség” több mint háromezer diákját mozgatta meg közel fél év alatt. A kétfordulós verseny első fordulójában a pályázóknak az Európai Parlament által is tárgyalt olyan témát kellett feldolgozniuk, amely közvetlenül érinti vagy érdekli az iskola diákjait (például a migráció, környezetvédelem, ifjúság és oktatáspolitika, vagy nemek közötti egyenlőség). A cél az volt, hogy széles körű vitát, párbeszédet indítsanak a témában, amelyhez bármilyen kommunikációs csatornát és eszközt felhasználhattak – természetesen elsősorban online felületeken, főként saját honlapon és a közösségi médiában jelentek meg a kiválasztott témák, írott anyagként vagy multimédiás tartalomként. Az első fordulóban hét regionális győztest választottak ki, akik részt vehettek egy háromnapos médiatréningen, ahol a videóvágástól az interjúkészítésig, a közösségi média használatától a tudósítások megírásáig sok elméleti és gyakorlati szakmai tudást és támogatást kaptak elismert szakértőktől.

Az első tavaszi hónap rendezvényei elsősorban a férfiak és nők közötti egyenlőség mint alapvető jog témájához kapcsolódnak. Márciusi európai gondolkodónk Philippe Legrain brit író és közgazdász, aki sajátos megközelítésével ismertet meg minket többek között az Európai Unióról, a globalizációról, az európai gazdaságról és a bevándorlás hatásairól. Emellett folytatódik népszerű sorozatunk, sokak kedvence, az Egy csésze Európa is. Márciusi vendégünk Hollandia lesz – érdemes biciklivel érkezni! :-) Lumière filmklubunkban a Csajkor című filmet vetítjük, amelyben megismerkedhettek egy hátrányos helyzetből induló francia tinilány történetével. Az áprilisi költészet napjára való hangolódásként pedig Jordán Tamás és Sebő Ferenc irodalmi estjén vehettek részt, ahol prózában és dalban hangzanak el József Attila művei.

Az egyenjogúsághoz, a nők férfiakkal azonos lehetőségeinek kérdéséhez szorosan kapcsolódnak a gyerekvállaláshoz köthető tagállami szabályozások. Az EU tagállamai nagyon színes képet mutatnak ebben a tekintetben, hiszen a szociális kérdések, így a szüléshez kapcsolódó szabadságok és juttatások szabályozása a tagállamok belügye. Egyedül minimumszabályokat határoz meg az EU, illetve az ENSZ szakosított szerve, az ILO. Az, hogy egy anya a gyerek megszületése után mikor tér vissza a munkába, nagyban függ attól, milyen hosszan és milyen mértékű juttatásokban részesülhetnek a szülők a gyermekneveléshez kapcsolódóan. Van, ahol a rendszer viszonylag rövid otthon tartózkodásra ösztönzi a nőket, és van, amely inkább azt támogatja, hogy az anyák hosszabban maradjanak otthon a kisgyerekükkel.

Fehér, európai nőként Fekete-Afrikában vagy Indiában nehéz elkerülni a „fehér ember kulturmissziójának” sztereotípiáit – legutóbbi estünk három vendége számos esetben került olyan választási helyzet elé, mikor el kellett dönteniük: mikor és milyen esetben avatkozhatnak be a segítés szándékával egy adott helyi közösség mindennapjaiba. A kulturális relativizmus és az emberi jogok univerzalizmusa – két sokszor konfliktusba kerülő szemléletmód, ezen ellentét feloldásában néha a vendégeinknek is szerepe volt. Hány arca van a szegénységnek? Vannak általánosan használható fejlesztési minták? Mit jelent az afrikaiaknak a fejlett országok segítsége, és hogyan kezelik ugyanezt Indiában? Mitől „jó” egy segélyprogram? Ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett vendégeivel az est háziasszonya, a fejlesztés európai évének nagykövete, Al Ghaoui Hesna.