Vajon szükséges-e az alkotói gyötrődés? Mitől sikeres egy művész? Mi a minőség és a mennyiség közötti viszony valójában? Hogyan reagál a költészet a klímaváltozásra és annak fenyegetésére? A költészet napján erről beszélgettünk Závada Péterrel, majd kortárs költők olvasták fel a témához kapcsolódó verseiket – mindez a posztban visszanézhető.
Az idei évadot ismét nagyon izgalmas beszélgetéssel kezdjük: volt uniós biztosokkal, Balázs Péterrel és Navracsics Tiborral elemezzük ki a Bizottság elnökének friss évértékelő és új irányokat kijelölő SOTEU-beszédét. A társasjátékok kedvelőit a Játszóház Projekt estjére várjuk, ahol 48 különböző – köztük rengeteg zöld és európai témájú – játékot lehet majd kipróbálni. Szeptember végén pedig már hagyományosan az európai irodalomé lesz nálunk a főszerep: Európai Írótalálkozónkon ismét a kontinens kiemelkedő alkotóival beszélgetünk. Tartsatok velünk!
A nyári szünet után rendesen belekezdünk: a hónap első programja során volt uniós biztosokkal elemezzük ki a Bizottság elnökének évértékelő és új irányokat bemutató SOTEU-beszédét, a következőn pedig már az aktuális energetikai kilátásokat és a téli gázhelyzetet vizsgáljuk meg a téma legjelesebb hazai képviselőivel. A hónap végén az irodalomé és a tudományé lesz nálunk a főszerep: Európai Írótalálkozónkon ismét a kontinens kiemelkedő elsőkönyves alkotóival beszélgetünk, a Kutatók Éjszakájára pedig ezúttal többek közt egy kis élménybiológiával, a COVID- és rákkutatás újdonságaival és az európai éghajlati paktum aktualitásaival készülünk. Tartsatok velünk!
Európa ezerszínű, ezért is szeretjük annyira. Ahogy az unió mottója tartja: különbözőségünkben rejlik az erőnk – érdemes ezeket a kultúrában is megismerni. Az Európa Tanács kulturális útvonalai épp ezt támogatják: egy-egy kiemelt téma köré csoportosítva mutatják be Európa országainak izgalmas helyszíneit, hogy a végén rájöjjünk: a sokszínűség mégiscsak egy rendbe illeszkedik, van, ami szorosan összeköt minket. Érdemes megismerni, és ha lehetőségünk van rá, meg is látogatni ezeket a helyszíneket.
Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.
Februári programjaink Európa épített és eszmei örökségének sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Lesz nálunk komoly kérdéseket boncolgató dráma Fatih Akıntól, verses-dallamos perfomansz a Klasszik Lasszó alkotócsoportjától, horvát kulturális örökségek horvát elnökséggel és vagy húszféle társasjáték a Játszóház Projekttől.
Az Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Janne Teller dán írónő volt, aki 2000-ben megjelent ’Semmi’ című provokatív könyvével vált világhírűvé. Az élet értelmének keresését feldolgozó könyve Dániában először betiltott, majd kötelező olvasmány lett, amelyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Újabb írásai továbbra is komoly kérdéseket boncolgatnak, a megszokott sémákon kívül mozognak, elgondolkodtatnak a világ és Európa legégetőbb kérdéseiről – amely Teller szerint a szépirodalom legfontosabb feladata mai világunkban. Többek között erről, az online világ veszélyeiről, klímaváltozásról, a fogyasztói társadalom sekélyességéről és mindezek és az irodalom viszonyáról beszélgetett az írónővel az est házigazdája, McMenemy Márk.
Ebben a sorozatunkban egy-egy ország öt legfontosabb – vagy mindenképpen elolvasásra érdemes – könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent. Célunk egy olyan lista összeállítása az ország szerzőinek könyveiből, amelyek közelebb viszik az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Természetesen minden ilyen lista szubjektív, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!