Aki egy kis időt is eltöltött mostanában a természetben – de sokszor ki sem kell menni hozzá a zöldbe –, biztos találkozott már zöld vándorpoloskával, harlekinkaticával vagy spanyol meztelencsigával. Gyerekkorunkban ez még nem így volt: a modern kor betolakodói ők. Távolról jött vendégek, akik sokszor egy idő után kiteszik a helyi rokonok szűrét otthonukból, a biodiverzitás csökkentésével rengeteg közvetlen és közvetett kellemetlenséget okozva. Mivel a bogarakat és növényeket – meg úgy általában az élőlényeket – nem érdeklik az országhatárok, célszerű ellenük közösen fellépni. Ezt az EU is támogatja, amellett minden állam maga is tesz a jelenség ellen, de magunk is segíthetjük a küzdelmet.

A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.

Őserdő. Első hallásra nem feltétlenül a Kárpátok havasai vagy a lengyel erdőségek jutnak eszünkbe, de nem is a Kékes – holott Európában is sok helyen találunk ősi, emberi beavatkozás nélkül fennmaradt ökoszisztémákat, „eredeti erdőket” (primary forests). Nemrégiben térképre tették, hogy hol vannak még Európában ilyen különleges erdőségek, amelyek számos fajnak nyújtanak Európában utolsó menedéket.

Az EU Natura 2000 a természetvédelmi területeket koordináló ökológiai hálózatok közül a világon a legnagyobb. Az európai szinten is jelentős állat- és növényvilág, a biológiai sokféleség védelmét szolgálja, speciális szabályaival menedéket nyújtva a kontinens ritka és sebezhető fajainak, élőhelyeinek. Most ötödszörre díjazzák a terület legelőremutatóbb, legkreatívabb projektjeit, a döntősök közt két magyar részvétellel megvalósulót is találunk.

Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.