Idén a balti gyöngyszem, Vilnius viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet – ide robog márciusi EU Expresszünk is. Mit is jelent ez pontosan és mivel érdemelte ki pont a litván főváros ezt a címet idén?

Idén Valencia viseli az Európa Zöld Fővárosa címet – és ennek szomorú aktualitást ad az elmúlt napokban a várost sújtó árvíz, amely felhívja a figyelmet a városok szerepére a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Új eseménysorozatunk, az Európa Expressz első állomása éppen Valencia lesz, ahol nemcsak a „zöld főváros” festői szépségéből és gasztronómiájából kapunk ízelítőt, de szóba kerül a mostani katasztrófa is.

Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.

Decemberben adják át az Európai Parlament Szaharov-díját. Ehhez kapcsolódóan az emberi jogok világnapjára egy kerekasztal-beszélgetéssel készülünk, ahol szakértő vendégeinkkel a tavalyi kitüntetettről, Ilham Tohtiról és a kínai ujgur kisebbség helyzetéről, az alapjogok és emberi jogok EU-n belüli érvényesüléséről és az idén húszéves Alapjogi Chartáról is beszélgetünk. 2020-at egy csésze Portugáliával zárjuk – ennek dupla apropója, hogy idén Lisszabon viselte Európa zöld fővárosa címét, január 1-jétől pedig Portugália az Európa Unió Tanácsának elnöke.

Éppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.

Míg tavaly egy holland kisváros, a 171 ezer lakosú Nijmegen kapta a megtisztelő címet, idén Oslo mutat példát környezettudatosságból az öreg kontinensnek. A norvég főváros többek között természeti értékeinek megőrzésével és vízhálózatának átalakításával nyerte el az Európai Bizottságtól az „Európa Zöld Fővárosa” titulust.

A város lakossága kevesebb mint harmada Budapestének, csupán 658 ezren lakják. A Zöld Főváros projekt szerint „Oslo elég kicsi ahhoz, hogy új megoldásokat próbáljon ki, ahhoz viszont elég nagy, hogy ezeket a megoldásokat nagyobb városokra is alkalmazni lehessen majd”.

2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta dolgozik az arculatváltáson, hogy a várost egészségesebb, fenntarthatóbb élőhellyé változtatassa. Komplex, zöld programja jó példával szolgálhat sok európai város számára.