Még élénken él emlékezetünkben a tavalyi nyár, amikor Európa számos országában, köztük Magyarországon, rendkívüli aszály pusztított. A fű mindenütt kiégett, a fák már nyáron ledobták leveleiket – és ez a pusztító szárazságnak csak a leglátványosabb, de korántsem mindent leíró képe volt. Mezőgazdasági és energiaipari termelés-visszaesés, ivóvízkorlátozás: az aszályoknak leginkább kitett tagállamok már megkezdték a felkészülést a fentiekkel fenyegető nyárra, amely többek között az EU JRC kutatóközpontjának előrejelzése alapján idén is igen nehéz lesz.
Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.
Sajnos lassan megszokott, hogy nyáron újabb rekordokat döntő forróságról, aszályról vagy áradásokról kell beszámolni. A Copernicus, az EU műholdas programja a nap 24 órájában pásztázza bolygónkat és örökít meg éghajlatváltozás miatt kiszáradó tavakat, kiáradt folyókat, égő erdőket és parkokat. Blogunkon a nyár és a kora ősz képei.
Az elmúlt időszakban csúcsra járattuk a klímaberendezéseket: aki tudja, a mostanában egyre szaporodó hőhullámok okozta kellemetlenségeket így igyekszik kivédeni. A különböző klimatikus viszonyok miatt változó az egyes tagállamok hűtési szükséglete (azaz az, mely napokon és mennyire erősen kell hűteni), de a klímaváltozás hatására egész Európában nő a hűtésigényes nyári napok száma, fokozva a kontinens energiaszükségletét. Körkép a tagállamok nyári hűtési igényéről.
A Copernicus, az EU Föld körüli műholdakkal és földi szenzorokkal működtetett megfigyelési programja a nap 24 órájában pásztázza bolygónkat. Az éghajlatváltozás miatt kiszáradó tavakat, erdőtüzeket, áradásokat dokumentál – különleges, lélegzetelállító, néhol megrázó és elgondolkodtató képek következnek.
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által nemrégiben közzétett adatok alapján 2021 nyara a valaha feljegyzett eddigi legmelegebb volt Európában – az már korábban kiderült, hogy 2020 volt globálisan a legmelegebb. Hőségrekordok dőltek meg szerte Európában – új Európa-rekord is született –, amit számos természeti katasztrófa kísért. A természet erős jeleket ad, hogy nincs időnk várni. Mostani összefoglalónkban az uniós országokban mért valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket mutatjuk be.
Aki nem kő alatt töltötte az elmúlt hónapokat, annak biztosan feltűnt: meleg van. Egyre melegebb és egyre gyakrabban: míg korábban tízévente éltünk meg a mostanihoz hasonló hőhullámokat, az idei nyarunkra több ilyen, ráadásul rekordhosszúságú is jutott. Sajnos ez egy trendbe illeszkedik, és szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt gyerekeink és unokáink már nem olyan világban élnek majd, mint amilyet mi megszoktunk.
Ilyen nagy a baj? Igen. A melegedés kihat mindannyiunk egészségére, életminőségére és a gazdaság egészére is. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése is, és ezt próbálja a maga eszközeivel ellensúlyozni – megváltoztatni és a kész helyzethez alkalmazkodni – az EU is, amely ennek módjáról szintén nemrég ismertette elképzeléseit. Közös erőfeszítéssel, globális együttműködéssel még kezelhető mederben tarthatók a változások.
Együtt sokat tehetünk az éghajlatváltozás ellen, ha változtatunk a saját világunkon belül – legyen az iskolai, munkahelyi, otthoni vagy tágabb közösségünk. Az európai zöld megállapodás részeként elindított európai éghajlati paktum keretében minden résztvevő lépéseket tehet a fenntarthatóbb Európa érdekében. Csatlakozzatok ti is a kezdeményezéshez – az akció június 29-én egy online rendezvénnyel indul.