ee1.jpgIngyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.

0 Vissza

pipi1.pngA madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken. A seregély, a fecske, a sárszalonka, csak néhány azon fajok közül, amelyekből egyre kevesebb él velünk. A madarak hiánya pedig komoly problémát okoz Európa-szerte – elég csak a nyári szúnyoghelyzetre gondolnunk. Az EU új biodiverzitási stratégiája ezen a trenden (is) próbál fordítani, amivel kapcsolatban várják a személyes véleményeteket december 2-ig.

szaky1.jpgSzerepelt már a Forbes legígéretesebb harminc alatti vállalkozóinak listáján, cége kapott már elismerést az ENSZ-től, nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének. Minden ötlete és vállalkozása a szemét körül forog: vagy annak ad új életet, vagy épp ezt akarja eltörölni a Föld színéről. Legújabb vállalkozásával épp a legnagyobb napi fogyasztói termékeket áruló cégeket teszi csomagolásmentessé. Európai gondolkodók sorozatunk következő, online vendége a magyar származású Tom Szaky lesz.

0 Vissza

fi1.jpgA finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

zold_kari.pngA karácsony a bőség és a nagylelkűség időszaka – viszont a gyakorlatban az átlagosnál is nagyobb pazarlással jár. Számítások szerint az ünnepi időszakban körülbelül 30%-kal megugrik egy család szeméttermelése. Éppen ezért érdemes ilyenkor egy kicsit visszafogni magunkat, és az ünnepi hangulatban is gondolni fenntarthatóbb megoldásokra – ebben segítünk most néhány tippel.

1 Vissza

elelmiszerpazarlas.pngMa Európában rettentően pazarlóan bánunk az élelmiszerekkel: hatalmas mennyiségű feleslegesen kidobott élelmiszerért vagyunk felelősek. Az EU igyekszik változtatni a jelenségen, de mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.

0 Vissza

jg1.pngApró, mindennapi választásaink befolyásolják, hogy milyen világot hagyunk örökül gyerekeinknek és unokáinknak – nemcsak a nemzetközi szervezeteken vagy államokon múlik Földünk jövője, mi is tehetünk azért, hogy a Föld még sokáig élhető maradjon. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége a világhírű brit etológus, primatológus és környezetvédelmi aktivista, az ENSZ békenagykövete, Jane Goodall volt, akivel előadása után Bombera Krisztina beszélgetett.

0 Vissza

pexels-photo-802221.jpeg

Egy műanyag szívószál vagy zacskó sokkal tovább itt marad a Földön, mint mi: az életünkben elhasznált műanyagot valamilyen formában, valahol biztos, hogy örökül hagyjuk unokáinknak és az ő unokáiknak. A világ műanyagéhsége pedig egyre nagyobb: modern életünk számtalan, a műanyagok által nyújtott megoldástól lett kényelmesebb, biztonságosabb vagy energiahatékonyabb. Ennek következtében az előállított műanyag mennyisége világszinten folyamatosan nő. Néha elkerülhető a műanyag használata, és van, amikor ezeket okosan újrahasznosíthatjuk. Egyének, vállalkozások, országok és az EU – mind tehetnek egy műanyagszemét-mentesebb jövőért.

0 Vissza
süti beállítások módosítása