Utolsó előadónk a Kutatók éjszakáján Mérő László volt, aki nagy örömünkre már visszatérő vendég nálunk – bár ezúttal kevesebb szó esett a világot jobbá tevő álmodozókról és a boldogságportfolióról, a XXI. századi sikerhez szükséges összetevőkről viszont most is sokat megtudhattunk.

A Kutatók Éjszakájának második előadásán újabb tippet kaptunk a sikerességhez: nem csak álmodozni érdemes (ahogy azt Mérő László tanácsolta), de hibázni is – a sikerhez ugyanis nem vezethet út hibák nélkül. Ezt a tanácsot már a legsikeresebb magyar startup cégek (Ustream és Prezi) képviselőitől kaptuk, akikkel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy jó ötletből világsiker.

A két világszerte elismert fejlesztés közül a Ustream olyan szolgáltatást hozott létre, amely segítségével egyszerre akár több százezer néző számára is közvetíthetünk élő videótartalmat az interneten. A Prezi pedig a szoftveres alapú prezentációk világát forgatta fel, fejlesztésük a korábbi kétdimenziós, dia-szerű előadást zoomolással, térbeli mozgással és dinamikus, izgalmas grafikákkal tette izgalmasabbá. A két fejlesztésben közös, hogy mindkettő egy-egy innovatív ötletre épülő, kis tőkebefektetéssel induló startupként indult. Mindkét cég továbbra is jelentős magyarországi bázissal működik, és képviselőik szerint bár forgalmukat tekintve már mindkettő nagy céggé nőtte ki magát, mégis máig sikerült megőrizniük a stratupos munkakörülményeket, lendületüket.

A sikeresség titkával kapcsolatban Fehér Gyula, a Ustream egyik alapítója kiemelte, hogy  fejlesztésük nemcsak annak újszerűsége miatt tarolhatott, de szerencséjük is volt („jó időben voltunk, jó helyen”). Mindezek mellett óriási kitartás, bizonyos fokú „bolondság” és persze naivitás is kellett ahhoz, hogy ne adják fel túlságosan hamar, már rögtön a kezdeti nehézségek után. Egy jó ötlethez a kezdetekben mindig nehéz támogatót találni, ezzel ők is megküzdöttek, de mint megjegyezte, ebben a tekintetben 2007-es indulásukhoz képest már sokkal jobb a helyzet Magyarországon, hiszen számos új lehetőség (pl. új kockázati tőkealapok, inkubátor-programok) nyílt meg az innovatív kezdő vállalatok támogatására.. Nagy kihívást jelent még szerinte a kezdő vállalatoknál az, hogy Magyarországon nincs olyan hagyománya az üzleti készségek egyetemi szintű fejlesztésének, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Itthon lehet valaki nagyon jó műszaki szakember, de az üzleti gondolkodást még külön meg kell tanulnia.

 A Prezi sikerében szintén kulcsszerepet játszott az amerikai jelenlét, fordulópontot jelentett az, mikor a TED alapítója felfigyelt a fejlesztésre – mondta Udvardy Dávid, a Prezi vezető dizájnere.  A Prezi ráadásul egy olyan területen hozott újítást, ahol jó húsz éve nem történt semmilyen jelentős változás – a diafilmes (ppt-s) stílus a Prezi megjelenéséig gyakorlatilag egyeduralkodó volt az előadások világában. A térbeli vizuális memóriát is használó, ezért a figyelmet jóval intenzívebben lekötni képes Prezi sikeréhez persze a „hipszter-effektus”, a zoomolás is jelentősen hozzájárult. A Prezi amerikai megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen egy olyan országban szerzett jelentős elismerést, ahol az előadásoknak, az „önmegjelenítésnek” egyébként is nagy hagyománya van. Udvardy Dávid szerint az is nagyon fontos tényező a cég sikerességében, hogy sikerült megőrizniük a kezdeti „startupos feelinget”, ahol a felelősség ugyan egyre nagyobb, de fontos, hogy mindig lehet hibázni, ugyanis csak kockáztatással lehet előbbre jutni, amiben mindig benne van a hibázás lehetősége is. 

A két előadó egyetértett abban, hogy egy jó ötleten alapuló vállalkozás beindításához, hatalmas bizalom szükséges – az újítások ötletgazdái ugyanis sokszor nem merik megmutatni a fejlesztésüket azoknak, akik például anyagiakkal támogathatnák a projekt beindulását. Félnek ugyanis attól, hogy ötletüket még azelőtt ellopják, hogy saját maguk üzletet csináltak volna belőle. Az előadók szerint viszont muszáj előre menni, és bizalommal fordulni az esetleges befektetőkhöz.

 A beszélgetésen még elhangzott, hogy az igazán nagy sikerek elsőre általában egyáltalán nem tűnnek jó ötletnek, de „talán van bennük valami”. Az egyértelműen jó ötleteket ugyanis már biztos feltalálta valaki, míg egy első hallásra furcsának tűnő ötlet lehet igazán nagy dobás, amire korábban nem gondolt senki. Erre példa a legutóbbi ifjúsági „Tudósolimpián” negyedik helyen végző Énekes Péter és Köpenczei Gergő ötlete is, akik szintén részt vettek a beszélgetésen. Ötletük egy kódolásnál korábban nem használt matematikai algoritmus használatával forradalmasíthatja a titkosítást és kódfejtést. A fiatal kutatók egyelőre leginkább tanulmányaikkal vannak elfoglalva, de drukkolunk, hogy ötletükkel hasonló sikereket érjenek el, mint a Prezi vagy a Ustream.

Képek forrása: Flickr / Európa Pont

Mérő László előadásait hallgatni mindig élvezet – igazából teljesen mindegy, hogy a tudás alapú társadalom, vagy Extremisztán és Középszerisztán a téma (mindkettőről hallhattunk péntek este), a hallgatóság úgyis tudja, hogy nem fog csalódni, ha Mérőt hallgat. Így volt ez tegnap, a Kutatók Éjszakáján is, ahol Mérő tanár úr előadásán a "csillárról is lógtak” az emberek. Ezúttal nemcsak a tudás alapú társadalomról tudtunk meg többet, de Casanovának is egy eddig talán kevésbé ismert oldalát is megismerhettük, valamint megtudtuk azt is, hogy csak sok álmodozó segítségével lehetünk a válság utáni helyzet nyertesei.

Mérő előadásában abból az alapfelvetésből indult ki, hogy a mai világban az emberiség fele meg tudja termelni akár 10 milliárd ember számára is mindazt, ami közvetlenül az élethez kell (élelem, lakhatás, ruha, közlekedés, oktatás, gyógyítás, stb.), így az emberiség másik fele másképp, másban fogja megtermelni a hozzáadott értékét. Egyes kutatások szerint hamarosan akár a GDP 50%-át is elérhetik azok az ágazatok, amelyek nélkül ugyan lehet élni, de termékeik boldogabbá teszik az embereket – a modern gazdaságokban erre épül a játékipar, a szórakoztatóipar (Hollywood), miközben a CSR (társadalmi felelősségvállalás) is egyre inkább standard üzleti tevékenységgé válik – jelenleg a „boldogságbiznisz" kiteljesedésének lehetünk szemtanúi.

A boldogságkutatások eredményeképp az emberi boldogság három fő komponense rajzolódott ki: a pozitív érzelmek (aki szeretetben él, az mindig boldogabb), a tartalmas élet (boldoggá teszi az is, ha valamilyen magasabb eszme szolgálatában cselekszünk – legyen az vallás vagy épp környezetvédelem), és az elmélyült cselekvés, más néven flow (horgászattól a kutatáson át a sakkozásig). Ezek mindegyike önmagában is teljes értékű boldogsághoz, de az emberek általában igyekeznek e három komponensből valamennyit megélni, azaz mindenki más-más boldogságportfóliót alakít ki, azaz minden ember másképp boldog.

Mérő szerint a tudás alapú társadalom egyik fontos jelensége, hogy a kor fontos üzleti gondolkodói a boldogság-portfóliók különböző elemeit hozzák létre. Így volt ezzel Steve Jobs, az Apple nemrég elhunyt vezetője, aki az érintőképernyő használatával forradalmasította az okostelefonokat, vagy Bill Gates, akinek köszönhetően szinte nincs olyan munkahely vagy otthon, ahol ne lennének Microsoft termékek, de ilyen volt Casanova is. Casanova nem a női szívek meghódítójaként került ebbe a sorba, hanem a francia királyi lottó megszervezőjeként: Mérő szerint a női szívek elcsábításakor is használt tudását nagyon ügyesen konvertálta egy másik területre, és erős meggyőzőképességével sikerült az embereket rávenni a lottószelvények megvásárlására, amelynek köszönhetően élete végéig gazdag emberként udvarolhatott a hölgyeknek.

A mai kor társadalmában – amit nevezhetünk tudás alapú társadalomnak – kulcsszerepe van tehát ezeknek az üzleti gondolkodóknak. Közös jellemzőjük, hogy „intellektuális kalandorok”, álmodozók; jöhetnek az élet bármelyik területéről (nem feltétlenül gazdasági vagy műszaki tanulmányok területéről), tudásukat elsősorban az „életben” és nem iskolapadokban szerzik; valamint az, hogy nem tudják ma megmondani, mit fognak holnap kitalálni, de minden helyzetben képesek valami érdekes ötlettel az üzlet menetét új irányba fordítani.

Mérő szerint azok az országok lesznek a válság utáni helyzet nyertesei, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat és őket kiszolgálni képes szakembereket tudják csatasorba állítani. Ezért nagyon fontos, hogy minél több álmodozót képezzünk, mert ők a fejlődés motorjai. Mérő szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy ez hogyan történik: a tudás alapú társadalom sikeréhez szerinte nem a szakma, a megszerzett tudás az alapvető fontosságú, hanem a tudás konvertálásának képessége. Ezért fontos, hogy az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapjon az ilyen készségek fejlesztése, valamint ugyanilyen fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást is, amely frázis talán a végletekig elcsépelt, de a mai világban mindenképpen szükséges a sikerhez.

A siker kulcsa tehát az álmodozás – álmodozók, kalandorok, hajrá! :-)

Az eseményről további képek találhatók Flickr oldalunkon.