Júniusi első rendezvényünkön a Loyalty to Art kezdeményezést mutattuk be, amely a tudatos művészetfogyasztókat, a vállalkozásokat és a művészeket tervezi összekötni az összes fél számára kedvező módon. Az eseményen a résztvevők megnézhették a program első eredményét, Grecsó Zoltán Willany Leó kollektívájának táncetűdjét is, amely a hiraeth fenntartható divatmárkával és a Szimpla Kert tehetségkutató programjával együttműködésben jött létre. A posztban a beszélgetés és maga az etűd is visszanézhető.
Kontinensünk történetét évszázadokon át meghatározták a háborúk, a legújabb kori történelemben viszont egészen 2022. február 24-ig elképzelhetetlennek tűnt, hogy Európában ismét háború induljon két nemzet között, de aznap megtörtént az elképzelhetetlen. Európának és a világ nemzeteinek békére van szüksége, mihamarabb. Mostani gyűjtésünkben európai művészek háborúellenes alkotásaiból válogattunk. Legyen béke!
Nem szeretjük, de életben tart – így vannak a streamelőadásokkal a kulturális élet szereplői. Új műfaj születik épp, amely a járvány után is velünk marad, és előbb-utóbb meg fogja találni a helyét a hagyományos előadások mellett, de – ahogy a gramofon, a filmek, a mozi vagy a rádió esete mutatja – nem fogja átvenni azok helyét. Addig is új eszközként inspirálja a művészeket, akik keresik a módját, hogy az egyszerű közvetítéseken túlmutatva, hogyan használhatják fel ezt újabb, másfajta élmények átadásához. A kultúra digitalizációjáról, a Covid-járvány alatti streamelésekről és ennek hatásáról beszélgettünk Káel Csabával, a Müpa igazgatójával, Mácsai Pállal, az Örkény Színház igazgatójával, Navracsics Tibor európai kulturális fővárosért felelős kormánybiztossal és Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével.
Közeledik az idei Oscar-gála. Bár a díjátadó alapvetően amerikai, és inkább az ottani, nagyköltségvetésű hollywoodi szuperprodukciókat díjazza, mégis ez a világ legnagyobb figyelemmel kísért filmdíja, ahol minden évben találunk jó pár remek európai alkotót is a jelöltek közt. Idén sincs ez másképp: hétfő hajnalban többek között francia, spanyol, lengyel, cseh, belga, svéd, izlandi és brit alkotók is versenyeznek. Szokásos Oscar-váró összeállításunkat olvashatjátok.
Máltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait.
2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.
A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.
Aarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia. Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.
Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.
A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.
Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt. A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.
A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.
Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.
Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.
A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.
Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.
Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig.
Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.
Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.
Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;
Van, hogy valamely európai nemzet művészeti alkotásainak megismerése, azok anyanyelven történő terjesztése egy igazán szuper, soknyelvű és izgalmas játékká áll össze. Mindehhez kell egy online elérhető, nemzetközi művészeti platform (Europeana), a világ legnagyobb és legnépszerűbb szabadon szerkeszthető lexikonja (Wikipédia) és az ehhez kapcsoló adatokat könnyen kezelhető és vizualizálható formában rögzítő felület (Wikidata). Meg persze 27 ország 60 lelkes önkéntese, akik másfél hónap alatt a versenybe benevezett alkotások közül annyit dolgoznak fel (írnak meg vagy fordítanak anyanyelvükre) a Wikipédiára, amennyit csak tudnak. Ez az Europeana művészettörténeti verseny, azaz az Europeana Art History Challenge.