pub-483944_960_720.jpgHa szín, akkor zöld; ha hangszer, akkor hárfa; ha tánc, akkor sztepp; ha sör, akkor Guinness – az évszázadok során Írország egyik legismertebb szimbóluma és büszkesége lett a kesernyés, ír barnasör, a Guinness.

A Guinness az „ale”-ek , azaz a felső erjesztésű sörök csoportjába, azon belül is a stoutokhoz, azaz az ír barnasörökhöz tartozik. (A másik nagy csoport a legelterjedtebb típus, a „lager”, amelynél a sör erjesztésénél az élesztő a sörlé alá kerül. A sörkészítés alapjairól itt találtok részletesebb leírást, illetve a sörökről egy szuper, eligazodást segítő infografikát.) Bárhol is készül a világban, a Guinnesst állítólag mindig ugyanazzal az élesztővel főzik, az árpák pörkölésére is különösen ügyelnek. A Guinness eredeti sörfőzdéje a mai napig működik – ennek négyhektáros területét 1795-ben kilencezer évre vette bérbe a cég. A Guinness különleges ízét a hagyományos receptúra alapján pörkölt árpaszemek adják, immár több mint 260 éve, mióta Arthur Guinness – akinek már édesapja is próbálkozott sörfőzéssel – Dublinban, a St. James Gate-nél található sörfőzdéjében előállította az első söröket. A sör másik különlegessége kivételes lágysága – a Guinnessben ugyanis kevés a szén-dioxid, helyette nitrogéngáz segítségével habosítják. Ez csapoláskor kerül a sörbe, illetve erre szolgál a sörös dobozokban található kis golyó – hivatalos nevén lebegő bigyó (floating widget) is, mely egy speciális eljárással friss nitrogéngázzal krémesíti a frissen felnyitott sört.

Speciális összetevőkhöz speciális felszolgálás is jár. A lényeg a lassú, kétszeres csapolás: először habbal együtt tele kell tölteni a korsót, meg kell várni, amíg a krémes sör felhabzás után elcsendesedik, a hab szépen eltűnik, és ezután kell ismét teletölteni a korsót. Mindehhez, azaz egy tökéletes pinthez pedig a Guinness gyár szerint összesen 119, 53 másodperce van szükség.

Állítólag a Guinness – és a többi barnasör – nagyon jó hatással van szervezetünkre (természetesen mértékkel fogyasztva). A sörgyár már a húszas években a sör egészséges hatásaira (is) építette hirdetéseit, amelyek megalapozottságát a legújabb kutatások igazolják – a sör rendszeres fogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát. A sör emellett alacsony kalóriatartalmú, és a 19. században még sportolóknak és szoptatós anyáknak is ajánlották. Akkoriban az állam a jóféle sörök elterjedésének nagy támogatója volt – egyebek mellett adókedvezményekkel is támogatták az akkoriban meghonosodó sörfőzdéket. Az írek másik népszerű itala, a whisky túlzott fogyasztása által okozott népegészségügyi problémák megoldását ugyanis többek a gyengébb sörökre való áttérítésben látták.

Bár Arthur Guinness eredetileg ale-lel és porterrel (egy másik barnasörrel) kezdte, végül stoutja lett legismertebb, ezen belül is a Guinness Draught az, amelyet a legtöbben ismerünk. Emellett népszerű még a megszokottnál jóval szénsavasabb Extra Stout változat. Természetesen Írországban több remek sört találunk, akad számos további stout, de híres az ír vörös sör is (amelyet többek között itthoni sörfőzdék is készítenek). Egyesek a Murphy’sre, mások a Beamishra esküsznek – sörkedvelőknek mindegyiket csak ajánlani tudjuk!

(Ha felkeltette az érdeklődéseteket a poszt, figyelmetekbe ajánlunk még egy pár írást – például a legnépszerűbb ír sörökről, a Guinness részletes történetéről, vagy az Írországban jelenleg működő kis sörfőzdékről.)

 

A képek forrása: Guinness Storehouse (http://www.guinness-storehouse.com)

 

0 Vissza
Címkék: sör írország gael

lake-1835544_960_720.jpgÍrország 2013-ban ünnepli uniós csatlakozásának negyvenedik évfordulóját, és idén január és június között már hetedszerre vezetheti elnökként az EU legfontosabb döntéshozó szervét, a Tanácsot. Az ország legutoljára 2004-ben irányíthatta a testület munkáját – igaz, akkor merőben más körülmények között. Akkor az ír elnökség egyik legfontosabb feladata a tíz újonnan belépő ország – köztük Magyarország – csatlakozásának végső előkészítése és lebonyolítása volt.

A mostani elnökség alatt jóval kisebb szerepet játszik a bővítés kérdése vagy a külpolitika – az EU ugyanis továbbra sem jutott még túl a válságon, ezért komoly erőfeszítésre van még szükség a belső stabilitás megerősítéséhez, amely hozzájárulhat a növekedés beindításához és a munkahelyteremtéshez. E három prioritás – a stabilitás, növekedés és a munkahelyteremtés – került az ír elnökségi program fókuszába is.

Ahogyan azt korábban is írtuk, az EU-s elnökség levezénylésében jóval kisebb szabad tere van egy tagállamnak, mint elsőre gondolnánk. A Tanács, ahogy az EU napirendje is ugyanis nagyrészt előre meghatározott, amelyhez az adott elnöknek mindenképpen igazodnia és alkalmazkodnia kell. (Örökölt) feladatból pedig lesz elég: mivel novemberben nem sikerült megegyezniük az EU vezetőinek a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetésről, az ír elnökségre vár a feladat, hogy a megállapodást mielőbb tető alá hozza. Mivel az EU integrált piacán szorosan összefonódott gazdaságok csak együttműködve tudnak megoldást találni, a közös gazdasági kormányzás, az európai szemeszter szintén kiemelt figyelmet kap az ír elnökség alatt, a pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítása érdekében pedig Dublin mindent megtesz a bankunió mielőbbi létrehozásáért.

ir_elnokseg.pngDublin fel kívánja venni a harcot a fiatalkori munkanélküliséggel is, amely több tagállamban aggasztó méreteket ölt. Emellett az egységes piac további erősítése, a fennálló akadályok mihamarabbi felszámolása és az európai gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a digitális gazdaság fejlesztése is prioritás lesz. Az ír programban a „kék növekedés” is hangsúlyt kap, amely Európa potenciális tengeri természetes erőforrásainak  jobb felhasználását célozza. Természetesen a kék mellett ugyanolyan fontos a zöld is – a tavalyi dán elnökséghez hasonlóan Írországban is hagyományosan fontos szerepet játszik a „zöld növekedés” koncepciója, amely az elnökség levezénylésében is megjelenik. Ahogy Koppenhága, úgy Dublin is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elnökség a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon. A szelektív szemétgyűjtés és a lehetséges maximális újrahasznosítás mellett az elnökség alatt Írországba érkező delegációkat környezetbarát hotelekben szállásolják el, a tárgyalásokon most is csapvizet szolgálnak fel, és vendégeiket ahol csak lehet, buszokkal szállítják egyik helyről a másikra – emellett sétálásra, sőt, még a helyi közbringa használatára is ösztönzik őket. (Korábbi írásunk az európai közbringa-hálózatokról).

Ilyen zöld előkészületek mellett nem meglepő, hogy Dublin már az elnökség megkezdése előtt két rangos nemzetközi fenntarthatósági elismerésben részesült (amelyet idén nyáron a londoni olimpia is kiérdemelt) – ezt még egyik korábbi elnökség sem mondhatja el magáról.

Bízunk benne, hogy Írország hasonlóan jól teljesíti majd további elnökségi célkitűzéseit.

Az ír elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között az elnökség, a Tanács, a Bizottság, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EUobserver honlapján.

0 Vissza

Az év elején kezdődő ír elnökséghez kapcsolódóan mi is körbejárjuk az ír szigetet, és bemutatunk egy-két igazán ír témát. Bár a közel négy és fél milliós Írország kis országnak számít, számtalan nagy embert, alkotást vagy élményt adtak a világnak – G.B. Shawtól a Guinness sörön át az ír sztepptáncig.

Gael.pngAz írek egyik legfontosabb nemzeti büszkesége a nyelvük, amelyet 2007-ben az EU is hivatalos nyelveként fogadott el. Alapvetően ebben nincsen semmi furcsa, hiszen minden ország saját nyelve egyben az EU hivatalos nyelve is, az ír nyelvet azonban mindössze 90 ezren használják aktívan (bár 1,3 millióan megértik), elsősorban Írország Gaeltacht nevű részében. Az írek ősi nyelvét a mindennapi életben és a mindenki által beszélt angol mellett igyekeznek megőrizni. (Bár az uniós intézmények és a köznyelv is úgy utal az írek tradicionális nyelvére, mint „gael” - ejtsd: „gél” - a pontos megfogalmazás „ír gael”, ugyanis a gael nyelvet beszélik Skócia egyes részein is.) Az írek egyszerűen „ír nyelv”-ként hivatkoznak hagyományos nyelvükre, megkülönböztetve a minden ír által beszélt angoltól; egészen pontosan az ír nyelv írül Gaeilge” (gélgö).

Hasonlóan a legtöbb európai nyelvhez, az ír is az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába. Ez Európa egyik legrégebbi nyelve, amelynek már a VI. századból maradtak fent írásos emlékei. A nyelv vezető szerepét az angol uralom törte meg – I. Erzsébet korában az ír nyelvet és kultúrát „barbárnak” tartották, amely fenyegetést jelent az angol nyelvre, és tudatos kampányt folytattak az ír kultúra ellen – beleértve a viseletet, a hagyományokat és a nyelvet is. Az angolok által meghonosított oktatási rendszer is ezt támogatta, a XIX. század nagy éhínsége és a tömeges ír kivándorlás pedig tovább csökkentette az ír anyanyelvűek arányát a lakosságon belül.  Az angol uralom végére a lakosság kevesebb mint 15 százaléka beszélt írül. Azóta is nagy kihívást jelent e nyelv életben tartása, habár az 1922-es függetlenség óta ez Írország első hivatalos nyelve, és azóta is minden ír fiatal kötelezően tanul az iskolában gaelül. A mindennapi életben azonban az angol maradt az írek elsődlegesen használt nyelve,  valamennyi ismert ír író és költő is (Jonathan Swift, James Joyce, Oscar Wilde, G.B. Shaw vagy Samuel Beckett) angolul alkotott. Az írek számos szimbolikus pozíciót szándékosan ír nyelven használnak, az elkövetkező ír elnökségi félévben például gyakrabban találkozhatunk majd a „taoiseach” (ejtsd: „tísah”) kifejezéssel: az írek ugyanis így hivatkoznak miniszterelnökükre – gondosan elkerülve az angol „prime minister” kifejezést. (A szó egyébként klánfőnököt jelent).

Írország vezetői a függetlenedés óta igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ír nyelv ne haljon ki (ez az ún. „gael újjászületés”). Habár az angol egyeduralkodó szerepét soha nem fogják megtörni, az utóbbi években pozitív tendencia figyelhető meg a nyelvet rendszeresen használók tekintetében.  Ebben nagy szerepet játszik az 1996-ban alapított a TG4 nevű ír csatorna, amely modern, minőségi műsorokat sugároz ír nyelven. Emellett az online média is nagy szerepet  játszhat abban, hogy az ír nyelv újra „menő” lett a fiatalok körében - újabban például számos mobiltelefonos applikáció is elérhető azok számára, akik meg szeretnék tanulni ezt a nyelvet.

Az ír nyelv maga nem túl egyszerű: kezdve azzal, hogy a leírt betűk jellemzően nem egy-egy hangot jelölnek, hanem betűcsoportok írnak le egy-egy fonémát. Például az ír „könyv” szóban (leabhar) az „eabha” ejtése /əu/ – így már az írott ír nyelv felolvasása sem túl egyszerű. A főnevek írben is lehetnek hím- vagy nőneműek, és öt esetük lehet (alany, tárgy, birtokos, részes, megszólító). Érdekesség, hogy az ír mondatok szinte mindig igével kezdődnek, amelyek két ragozási osztályra oszlanak. Van jelen, múlt, régmúlt és jövő idő, feltételes, felszólító és kötőmód – könnyebbség viszont, hogy nagyon kevés a rendhagyó módon ragozandó ige. Hasonlóság a magyar nyelvvel, hogy találhatók benne olyan személyragos elöljárószavak, amelyek funkciója nagyon hasonló a magyar személyragos határozószavakéhoz (pl.: nálam, veled, neked).

Ha részletesebben érdekel az ír nyelv, számos online fórumon olvashatsz még a nyelv érdekességeiről, több oldalon online nyelvleckéket is vehetsz. Sokszor lehet találni futó ír nyelvtanfolyamokat Magyarországon is, a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban pedig számos ír témájú könyvet és szakkönyvet találhatsz. Sokan küzdenek az ír nyelvvel – így sok Írországba érkező politikus is megbirkózik egy-egy ír mondattal – az írek nagy örömére. Itt például Barack Obama mondja írül híres jelmondatát, akit meg is dicsértek jó kiejtéséért: „Is féidir linn” – azaz „Yes we can”.

0 Vissza

Január elsején Írország vette át a stafétát Ciprustól, a következő félévben ez az ország vezeti soros elnökként az Európai Unió Tanácsát – januárban az Európa Pont programjai is ehhez kapcsolódnak.

ir_elnokseg.pngÍrország nem először irányítja az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét – ahogy azt az előző elnök Ciprus tette, vagy az íreket követő litvánok tehetik majd. Az ország hetedszerre lesz ebben a pozícióban, és negyvenéves uniós rutinjával vághat neki az előtt tornyosuló feladatoknak. Dublinnak nem lesz egyszerű dolga, számos komoly feladat levezénylése vár rá a következő hétéves költségvetési keret elfogadásától az eurózóna egyben tartásáig. Az elnökségi célok között első helyen szerepel az Unió és az eurózóna stabilitása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Többek között ezen célokról, az EU jelenlegi helyzetéről és az ír elnökségi félév kihívásairól beszélgetünk majd vendégeinkkel – Győri Enikővel, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárával, aki a magyar elnökség levezénylésében játszott kulcsszerepet, H.E. Kevin Dowlinggal, Írország budapesti nagykövetével és Szűcs Tamással, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetőjével. A beszélgetést követően Győri Enikő mutatja be Ezt főztük (ki) Európának című kötetét. A számtalan fotóval és ételrecepttel illusztrált kiadvány nem kevés humorral meséli el a magyar elnökség kulisszatitkait.

firkin.jpgAz ír programhoz kapcsolódik egy másik beszélgetés is „Magyarok Írországban, írek Magyarországon” címmel Írország népszerűségéről a magyar egyetemisták és munkavállalók körében. Az esten az ír elnökség köszöntése mellett mást is ünneplünk: januárban lettünk ugyanis kétévesek! :-) Ehhez egyrészt az „őrült ír zenét” játszó Firkin zenekar és egy kis Guinness sörkóstoló biztosítja a jó hangulatot.

Filmklubunk e havi filmje is Írországba vezet minket: ezúttal John Michael McDonagh A guardista című krimikomédiáját vetítjük: az első pillantásra kőbunkónak tűnő vidéki rendőr (Brendan Gleeson) találja magát szemben a guardista.jpgdrogmaffiával és egy profi amerikai kollégával (Don Cheadle), hogy aztán kiderüljön, mégsem olyan egyszerű a képlet, mint hittük. A filmet (a forgatókönyvét, és a színészi játékot) a függetlenfilmes Sundance díjára, a „brit Oscar” BAFTA-díjra és Golden Globe-ra is jelölték. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal beszélgetünk az ír moziról, benne többek között John Michael McDonagh (és például az Erőszakikat is jegyző testvére, Martin McDonagh) alkotásairól.

A hónapban folytatódik az Egy csésze Európa sorozatunk is, amelyben ezúttal Brüsszel felé vesszük az irányt. A téma Európa, a belga forró csoki és a háromnyelvű, szürrealista Belgium lesz – ezt ígéri a sorozat háziasszonya, Szederkényi Olga. Az esten való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (euinfo@eu.hu).

Mindezek mellett januárban is folytatódik sikeres EU-tanóra sorozatunk, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését. Az Európa Pont tájékoztató Szolgálat munkatársai pedig továbbra is várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket, személyesen hétköznap 10.00 és 18.00 óra között, vagy a az euinfo@eu.hu email címen. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a januári programok részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! :-)

0 Vissza
süti beállítások módosítása