A kempingezésnek legalább százéves hagyománya van Európában. Kezdetben a módosabbak választották ezt az utazási formát, később inkább az olcsóbb megoldást keresők körében lett népszerű. Mára a kempingezés mintha reneszánszát élné Európában, a kép pedig teljesen vegyes: a legolcsóbb és legegyszerűbb szállásoktól a legextrább igényeket is kielégítő megoldások közül is választhatnak azok, akik természetközeli élményre vágynak. Európában vannak igazi kempingnemzetek, de olyanok is, ahol az egész országban alig találunk kempingeket. Sátras körkép az EU-ból.

Nagyok, nagy presztízsűek és fényűzőek – ilyenek Európa grand hoteljei. Az Europeana gyűjteménye alapján mutatjuk kedvenceinket.

Ezerszínű zöldség- és gyümölcsstandok, kiállítással felérő hús-és halpultok, éhes emberek zajos forgataga, helyi specialitások, esetleg jellegzetes építészeti remekek – a városi piacok mindenhol lenyűgözőek. Nem véletlenül számítanak népszerű úti célnak, sőt, gyakran kifejezetten az utazók igényei (és pénztárcája) szerint alakítják át a régi piacokat, vagy akár ezt figyelembe véve építenek újakat.

Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

Miről mesélnek a vendégéjszakák?

Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.

Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)




Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.



Magyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.



Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

November elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

Az új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg a Designtagebuch gyűjtését az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta.

Szerintetek milyen a jó országlogó?

Ismét egy menő lista, amiről nem lehetett lehagyni Budapestet: ezúttal nem Európa legmenőbb bárja, a legszebb városi ünnep, vagy a legjobb európai nagy- vagy közepes fesztivál miatt írnak Budapestről, hanem egyenesen a legszuperebb európai úti célok között említik. Nem is akárki teszi ezt, hanem a világ talán legismertebb és egyik legmegbízhatóbbnak tartott útikönyveit forgalmazó Lonely Planet – 2013-as top 10-es listájukon Budapest a második helyen szerepel! :-)

A Lonely Planet publicistája a legfrissebb menő helyek között említi Budapestet, amit a számos európai nagyágyú (pl. London vagy Amszterdam) mellett vagy helyett mindenképpen érdemes idén felkeresni. Az író Budapestről elsők között a nyáron igazán virágzó hangulatos romkocsmákat (itt mindig a Szimpla Kert az etalon) és kerti kocsmákat, a kicsi magyaros étkezdéket említi – természetesen a török kori termálfürdők mellett. De nem maradnak ki a felsorolásból olyan izgalmas helyek sem, mint a XIX. századi palotából (Bródy ház), vagy a Zichy Palotából átalakított szállók.

Nekünk, magyaroknak is érdemes átnézni a listát, mert Budapest mellett sok olyan izgalmas úti célt ajánl még, amelyekre talán európai utunk során elsőként nem gondolnánk. Porto és a Douro völgye szerepel a lista élén, amely ma már nemcsak boráról jól ismert, de a szerző szerint igazi kortárs művészeti központtá nőtte ki magát. Számtalan szabadtéri koncert, kiállítás vár az ide látogatókra a város és a régió festői folyóvölgye mellett. A szerző külön kiemeli a népszerű Casa da Músicát a meglátogatandó helyek között, ahol számos izgalmas kulturális program várja az érdeklődőket egész nyáron.

Ha már kultúra, akkor Marseille (és Provence) nyilvánvaló választás, hiszen a várost kulturális fővárosként már mi is ajánlottunk figyelmetekbe – idén a több száz programmal, új izgalmas helyekkel tényleg érdemes oda ellátogatni. Maradva a Mediterráneumnál, Olaszországból a Cinque Terre partszakaszt emelte ki a szerző – aki járt arra, soha nem feledi a sziklafalra épült házak képét, amelyet a 2011-es áradások után szinte újjá kellett építeni. Szintén a Földközi tenger mellől ajánlja a szerző Horvátországot – az egész országot, amely júliustól az EU 28. tagállama – több ezer kilométeres tengerpartjával, apró szigeteivel, nemzeti parkjaival és Zágráb hangulatos kávézóival vagy Dubrovnik gyönyörű óvárosával. A listáról nincs messze Morvaország sem (Moravia) – Prágával ellentétben a régió nyugalmát, családias hangulatát, kellemes bicikliútjait és finom borait emeli ki elsősorban. Észak-Európából nem maradhatott le a listáról a zöld és kerékpáros főváros Koppenhága ahol érdemes felkeresni  a színvonalas jazz fesztiválokat is.

A listán találjuk még Észak-Írországot gyönyörű sziklás partjaival, izgalmas városaival és a Titanic Múzeummal, valamint Európa talán legalulértékeltebb fővárosát, Bernt, vagy az év sláger úti célját, Izlandot, ahonnan a szerző első sorban nem Reykjavíkot, hanem a második legnagyobb várost, az északi Akureyrit ajánlja.Aki ilyen messze is ellátogat, annak gejzír, lávaföld és vízesés látványában nem lesz hiánya.

Van esetleg nektek is tippetek hasonló, talán kevésbé ismert, de izgalmas úti célra?

A cikk forrása: Lonely Planet